6895 találat a(z) Áfa cimkére
Áfateljesítés időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság műszaki ellenőri tevékenységre megkötött szerződése a teljesítést az alábbiak szerint határozta meg. A megbízás a beruházás ideje alatt folyamatos, 2015. május 5-étől a beruházás befejezéséig, várhatóan 2017. december 10-éig. A felek megállapodnak abban, hogy a havi elszámolás alapján – ahol a részteljesítés időpontja a hónap utolsó napja – számlát állít ki, a díj esedékessége a számla kiállítását követő 5. munkanap. Kérdésem, hogy részteljesítésként a hónap utolsó napi teljesítési időponttal számlázható-e a szolgáltatás? Üdv.: Bácsi Ferencné
Szállítói számla rögzítése
Kérdés
A 2016-ban kiállított, áfatörvény szerint és a fizetési határidő szerint is 2016. évi teljesítésű vevő/szállítói számlákat abban az esetben a megelőző időszaki vevő/szállítói számlatartozásként kell nyilvántartani/könyvelni, ha csak és kizárólag előző időszaki (2015. évi) bevételeket/költségeket tartalmaz. Ilyen esetben az áfa 2015. évben "eltérő időszaki áfa", 36-os főkönyvi kartonon jelenik meg. Melyik évben kell szállítói tartozásként könyvelni, ha a számlakiállítás 2015. évi, de az áfateljesítés és a fizetési határidő is 2016-os, és csak és kizárólag 2016-os költséget tartalmaz? 2015-ben nem kell rögzíteni a kiállítás keltétől függetlenül, csak 2016-ban? Vagy 2015-ben rögzíteni kell szállítói tartozásként, és a tartalmát el kell határolni?
Rendezvényszervezés áfa- és adókötelezettség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szíves tájékoztatásukat szeretném kérni az alább részletezett ügylet adókötelezettsége tekintetében. Konferencia, kereskedelmi bemutató és céges rendezvények szervezésével foglalkozó áfaalany gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) vállalkozási szerződés keretében lát el rendezvényszervezési feladatokat más gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek és egyéb intézményeknek (továbbiakban: megrendelő). A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó megszervezi a rendezvényeket a megrendelő igényei szerint. A megrendelői igények a rendezvényen részt vevők szállásának biztosításától, az élelmeztetésükön át (étel-ital biztosítása anyag és árubeszerzés útján, éttermi szolgáltatás alvállalkozó bevonásával), akár szabadidős programok szervezéséig is terjedhet (koncertek, előadások). A rendezvények minden esetben a megrendelők üzletpolitikai, gazdasági, társadalmi vagy egyéb céljait szolgálják. 1. Levonásba helyezheti-e a vállalkozó az áfatörvény 120. és 125. §-ai értelmében a beérkező számlák áfatartalmát az étel-italbeszerzések, a vendéglátó-ipari, valamint a szórakoztatási célú szolgáltatások tekintetében? 2. Ki minősül az étel-italfogyasztás, vendéglátási, szórakoztatási célú szolgáltatások után az egyes meghatározott juttatásnak minősülő adókötelezettségek kifizetőjének? A vállalkozó vagy a megrendelő? Kit terhel az egyes meghatározott juttatások után adó- és járulékfizetési kötelezettség? A vállalkozót vagy a megrendelőt? 3. Átháríthatja-e a megrendelő az egyes meghatározott juttatások utáni adó- és járulékkötelezettséget a vállalkozóra? 4. Miben és mennyiben befolyásolja a szerződési és számlázási gyakorlat az 1-3. pontokat a. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz? b. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz, azonban a számla részét képező melléklet tételesen tartalmazza a rendezvény során felmerült költségeket? c. amennyiben a vállalkozó külön tételként számlázza a szerződés szerinti „rendezvényszervezés” összegét és az egyéb tételeket, mint „étel-italfelhasználás”, „vendéglátás”? A 2. és 3. pontra vonatkozó kérdésünkre a számlázási gyakorlattól függetlenül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbi, kötelező jogi erővel nem bíró, szakmai véleménynek minősülő tájékoztatást adta: „Az adókötelezettségek teljesítése a kötelezettől nem vállalható át, az Art. 35. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály alapján az adót annak esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez. Az Art. 36. §-a kizárólag arra ad lehetőséget, hogy az adózó adótartozását más átvállalja, illetve a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni az adó megfizetéséért. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik. Az Art. értelmező rendelkezései alapján kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti. Tekintettel arra, hogy a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás és egyéb szolgáltatások juttatására a megrendelő tevékenységével összefüggő rendezvényhez, eseményhez kapcsolódóan került sor, ezért a közterheket az Szja tv. 69. §-ában foglalt rendelkezések szerint a kifizetőnek minősülő megrendelőnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy ezekben a szolgáltatásokban a rendezvényszervező vállalkozás útján részesülnek a magánszemélyek.” Ezen tájékoztatás fényében, tisztelettel kérem Önöket, hogy a feltett kérdéseinkre vonatkozó válaszukat a számlázási gyakorlat, (tételesen külön, vagy egy összegben), a kifizetői alanyiság (megrendelő vagy vállalkozó), valamint a költségek számviteli elszámolása tekintetében (anyag, áru, alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás vagy személyi jellegű egyéb kifizetés) törvényi hivatkozással is lássák el. Köszönettel!
Adómilliárdok mínuszban, luxus a köbön, bűnbandában dolgoztak az áfacsalók
Cikk
Befejezték a nyomozást a NAV közép-dunántúli pénzügyi nyomozói annak a bűnszervezetnek az ügyében, amely elsősorban étolaj és cukor kereskedelemmel foglalkozó cégláncolatot működtetve több mint két és félmilliárd forint áfát csalt el. A 28 gyanúsított ügyében a hatvanezer oldalas nyomozati iratokat vádemelési javaslattal küldik a Fővárosi Főügyészségnek.
Ingatlanértékesítés számlázása
Kérdés
Két helyrajzi számon lévő, két különböző értékű ingatlan (telek, épület) eladásra került. Készült adásvételi szerződés is, melyben a vevő két egyenlő részben vállalta a vételár kiegyenlítését. A vételár első felét már át is utalta a vevő február hónapban. A második rész utalásának határideje 2016. 06. 30. Kérdésem: Lehet-e áfás előlegszámlát kiállítani erről a tranzakcióról, és a vételár teljes kiegyenlítésekor az előleget levonva, a számlán részletezni az ingatlanok (telek, épület) értékét? Vagy pedig előlegszámla helyett részszámlát (részletezve telek-, épületár felsorolással), a második részről pedig egy végszámlát ugyanilyen részletezéssel állítsunk ki? Még szeretném megkérdezni, hogy a számlák kiállításakor mi a teljesítési és a fizetési határidő? Tisztelettel:Mihály Gáborné
Áfacsalók végnapjai? Új fegyver készül a körhintások ellen
Cikk
A határon átnyúló tranzakciók esetén a végleges uniós áfarezsimben az eddigi gyakorlattól eltérően a cél-, nem pedig a származási országban fogják begyűjteni a hozzáadottérték-adót. A Bizottság olyan javaslaton dolgozik, ami részben az adócsalások elkerülésére gyökeresen megváltoztatja majd az áfa fizetésének módját a határokon átnyúló üzleti tranzakciókban.
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Ha egy vállalkozás 2016-ban értékesíti 2007-ben vásárolt egyéb ingatlanát (garázs), akkor áfaarányosítás tekintetében a vásárlás évében érvényes 10 éves figyelési időszak, vagy az értékesítés évében érvényes 20 éves figyelési időszak alapján kell számolni? Ha az értékesítésre nem választunk áfaalanyiságot, (az ingatlan áfáját korábban levontuk), akkor a fenti arányosított áfán kívül milyen fizetési kötelezettségünk lesz?
Kilépő kft.-tag üzletrészének kifizetése
Kérdés
50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező kft.-tag "kilép" a cégből. Fix összegben állapodnak meg, melynek kisebb része készpénz, a fennmaradó részért cserébe árut kapna a kilépő tag. A kérdés több irányú: 1. Lehetséges-e ilyen megállapodás, ha a saját tőke arányos része kevesebb a megállapodott összegnél? 2. A megállapodott összegből a korábban jegyzett tőkeként beadott összeg feletti teljes rész szja- és ehoalapot képez? 3. A kft. szempontjából hogyan kell a szóban forgó árut könyvelni? Áfavonzat? 4. A kilépő tag csak adásvételivel viheti be az árut a saját, másik cégébe? (Így elveszíti az áfa-levonhatóságot.)
Áfa ingatlanértékesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna/Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban részletezett problémánkkal kapcsolatosan szeretném kérni szíves állásfoglalásukat. Egyik ügyfelünk – alapítvány – többségi tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Ez a kft. felszámolásra került, melynek tulajdonában van egy ingatlan, ami átkerült az alapítvány tárgyi eszközei közé. Ezt az ingatlant szeretnénk értékesíteni. A kérdésünk az lenne, hogy az ingatlanértékesítést terheli-e előzetesen felszámított általános forgalmi adó? Át kell-e jelenteni az alapítványt áfakörbe? (Az ingatlan értéke 70 millió forint körül van.) Az alapítvány alanyi mentes, az ingatlanértékesítés áfa hatálya alá nem tartozik. Az értékesíteni kívánt ingatlan használatba vételi engedélyét a felszámolásra kerülő kft. több évvel ezelőtt megkapta a hatóságoktól. Az áfatörvény 86. j) pontja szerint „mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.” Állásfoglalásukat kérve, köszönettel.
Svájcban bejegyzett cég – áfa
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egy Svájcban bejegyzett cég tulajdonában lévő gépkocsit Magyarországon szervizeltetnek. Nekem, mint szerviznek áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanom? Ha nem áfás számlát allítok ki, akkor az ügyféltől milyen okiratokat kell beszereznem? Illetve, ha ezen, Svájcban bejegyzett cég gépkocsit vásárol, akkor az áthárított forgalomba állításhoz kapcsolódó ügyintézés, vámügyintézés áfaköteles vagy sem? A kérdezett tételeket az áfabevallás mely soraiba kell beraknom? Válaszukat előre is köszönöm!
Áfából és szja-ból többet, de volt, amiből kevesebbet kaszált az állam
Cikk
Az év első hónapját 92,2 milliárd forintos többlettel zárta az államháztartás központi alrendszere. A stabil államháztartási gazdálkodást jelzik a kedvező adatok, miszerint a központi költségvetés 17,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2 milliárd forintos, illetve az elkülönített állami pénzalapok 33,4 milliárd forintos szufficitet mutattak januárban – olvasható az NGM honlapján.
Lakásépítés 5 százalékos áfával
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Van arról valahol konkrétan leírt rendelkezés, hogy az 5 százalékos áfás lakásépítés, -vásárlás igénybevételéhez igazolni kellene azt, hogy ez az első lakáshoz jutása az építtetőnek? Az 5 milliós áfa-visszatérítéshez ugyanis tudtommal kell ilyen nyilatkozat. Ez fontos lehet azért, hogy az építési vállalkozók kötelesek-e vizsgálni ezt, vagy mindenkinek építhetnek 5 százalékos áfával, akinél azt a négyzetméterkorlátok megengedik?
Egyéni vállalkozók, áfások: sürget a határidő!
Cikk
Az egyéni vállalkozóknak, és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek, a 1553-as nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával 2016. február 25-éig kell eleget tenniük személyijövedelemadó-bevallási és fizetési kötelezettségüknek – figyelmeztet a NAV.
Áfa-visszatérítés és kamattámogatás otthonteremtéshez
Cikk
Ha minden feltételnek megfelel, építkezés esetén visszakaphatja az áfát vagy egy részét, illetve ha legalább három gyermeket nevel, kamattámogatásban részesülhet. Összefoglaltuk, mit kell ehhez tennie.
Karitatív mézértékesítés
Kérdés
Méztermelőkkel összefogva egy jótékonysági mézértékesítési programsorozat kidolgozásán dolgozunk: Az eladási ár meghatározott része rászoruló szervezetek támogatására kerül befizetésre. Másik része a költségeket (beszerzés, csomagolás, szállítás) fedezné. Az esetlegesen fennmaradó összegből a program továbbfejlesztését finanszíroznánk (feltételezhetően társasági adófizetés után). A program során az őstermelő méze kerül értékesítésre, de az őstermelő többnyire nem tud ezen jelen lenni. Adózási szempontból milyen formában (vállalkozás/ügynök, bizományos, gazdasági/nonprofit társaság, egyesület/alapítvány) érdemes a programot megvalósítania annak, aki a méz "beszerzésével" és értékesítésével foglalkozik? Kérdéseink háttere: Őstermelő áfafizetésre nem kötelezett. Termékét, ha nem maga értékesíti, akkor egy közbeiktatott félre lesz szükség. Feltételezzük, hogy innentől kezdve áfafizetésre kötelezett lesz a termék. El lehet ezt kerülni és így az áfakört? A bizományi értékesítés egy lehetséges irány? Megoldás lehet arra, hogy egyrészt az áfakörbe ne vonjuk be ezt a karitatív jellegű programot, másrészt, hogy az őstermelő végső soron saját nevével értékesítse közvetítőn keresztül a termékét, és ezzel együtt ne mézkereskedelemről legyen szó? Olyan megoldást/technikát keresünk, amivel az áfa, társasági adó nem viszi el a programban megtermelhető eredmény nagy részét. Melyek a program célját legkevésbé erodáló működési formák adózási szempontból? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
