6895 találat a(z) Áfa cimkére
Lakásáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás új lakást vásárol, amit bérbe szeretne adni. Az építőtől szerkezetkészen veszi azt át, majd egy másik vállakozóval kulcsrakészre építteti. Ingatlan-bérbeadásra bejelentkezett áfakörbe. Kérdések: – Fordított áfa alá fog tartozni az ingatlan áfája, 5 vagy 27 %? – Az áfa levonható? – Ha egy idő után eladja ezt a lakást a vállalkozás, akkor azt áfásan vagy mentesen kell-e számlázza? – A cégtulajdonosnak – aki magánszemély – is értékesítheti a lakást? – Felmerül-e valamilyen időkorlát ez ügyben, meddig kell bérbe adni a lakást? Vagy mennyi idő után értékesíthető a lakás? Köszönöm válaszát.
Elkezdték az áfa megújítását – ellenállóbb lesz
Cikk
Az áfa (általános forgalmi adó) szabályozásának korszerűsítése érdekében cselekvési tervet terjesztett elő az Európai Bizottság, hogy a hozzáadottérték-adó rendszere egyszerűbbé, a csalással szemben ellenállóbbá és fokozottabban vállalkozásbaráttá váljon – jelentette be az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa csütörtökön Brüsszelben.
Alanyi mentes vállalkozás – cégautó térítésmentes átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentes kft. magánszemélytől vásárolt cégautót 2014-ben. Ezt az autót most térítésmentesen átadná a tulajdonos magánszemélynek. Kérdés: ebben az esetben van-e áfa? Ha igen, ezt kinek kell megfizetni? Ilyen esetben az áfa alapja eltérhet a könyvelésben szereplő nettó értéktől (alacsonyabb piaci értékkel lehet-e számolni)? A magánszemélynek ezzel kapcsolatban kell-e illetéket vagy jövedelemadót fizetni (ha igen, milyen összeg után)? Jobban járhat a vállalkozás/magánszemély, ha nem térítésmentesen történik az átadás? Köszönöm a segítséget!
Továbbképzésen való részvétel költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A gazdasági társaság tagjai többnapos továbbképzésen vesznek részt a tevékenységükhöz kapcsolódóan. A költségekről a társaság nevére szóló számlát hoznak (belépő, szállodai, éttermi szolgáltatás idegenforgalmi adó), a társaság áfaalany. Az lenne a kérdésem, hogyan számolhatom el a költségeket, az áfát, van-e külön adóvonzata? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2002-ben vásárolt egy ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt. Az áfát akkor levonásba helyezte. Az ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint vendéglő (nem lakóingatlan). A valóságban hostelként (szálloda, közösségi szálláshely) működik. A kft. az évek során karbantartásokat végzett az ingatlanon, abban áfaköteles tevékenységet végzett. Most értékesíteni kívánja az ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt egy cégnek (nem magánszemélynek). Az áfatörvényben meghatározott figyelési időszak miatt keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége? Jelenleg nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés tekintetében adókötelessé tétel alá. Ha nem jelentkezik be az adókötelessé tételre, hogyan kell számlát kiállítania, keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Másik esetben, ha bejelentkezik (úgy tudom, ezt az értékesítést megelőzően is megteheti), akkor hogyan fog számlát kiállítani, kell-e áfát fizetnie? Köszönöm!
Megbízási díj utáni járulékok elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki tolmácsolással foglalkozik megbízással, amikor adódik munka. 2015. 09. 15-éig volt főállása egy cégnél, utána már nem volt év végéig. A tolmácsolást alkalomszerűen végzi, amikor hívják (rendőrség, bíróság, határőrség stb). 2015-ben 10 helyről kapott igazolást a megbízásról. Most, hogy készül az szja-bevallása derült ki, hogy bruttóban 8 millió forint bevétele volt, 10 százalékos költségelszámolással adózik. A kifizetőhelyek az szja-t rendesen levonták tőle, de a járulékokat nem mindenütt vonták. Van olyan hely, ahol éves 1 milliós díjból járulékot csak 74 ezer forint után vontak, van ahol semmit nem vontak. Ebben az esetben hogyan kell megfizetnie, bevallania a járulékokat maga után, kell-e fizetnie egyáltalán valamit az szja-n kívül? Az összes 8 millióból körülbelül 6 millió után vontak járulékokat. Az igazolásokon nincsenek hónapra lebontva a jövedelmek, így honnan lehet megállapítani, hogy mind a 2 millió után kell-e fizetnie, mikor haladta meg a 30 százalékot a havi jövedelem? Ha a teljes különbözet után befizeti a 17 százalék járulékot, azt hol kell bevallania, vagy esetleg ehót kell utána fizetnie, ha igen, hány százalékot? Tudom, hogy ez már áfakérdés, de azt gondolom, hogy be kellett volna jelentkeznie áfakörbe, mert meghaladta a 6 milliót a jövedelme, ez így helyes? Válaszát előre is köszönöm: Bné
Különbözeti áfa
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Különbözeti áfát választotta az egyik ügyfelem, aki használtgépkocsi-beszerzéssel és -értékesítéssel foglalkozik. Amikor megveszi a használt gépjárművet, néhány elemét a gépkocsinak (lámpa, lökhárító) felújítja. Az alkatrészek és a munkadíj áfája levonásba helyezhető? A különbözet számításánál az értéknövelő beruházással lehet számolni? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Sz.A.
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Az eladó egy Magyarországon bejegyzett kft., amely társasági adóalanynak minősül, és az ingatlan értékesítésére nem választotta az adókötelessé tételt. Az eladó főtevékenysége nem ingatlan értékesítése, illetve bérbeadása, melléktevékenységei között azonban megtalálható saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A vevő ugyanilyen kft. Az adásvétel tárgya: kivett közforgalom elől el nem zárt magánút. A régi áfatörvény szerinti, 2005-ös adóhatósági állásfoglalás alapján "az önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak, mint építmények, nem kezelhetők földterületként, ezért áfabeli megítélésük nem az áfatörvény 2. számú melléklete alapján, hanem az általános szabályok szerint történik. Következésképpen, függetlenül a magánút területi elhelyezkedésétől, az önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút értékesítését adófizetési kötelezettség terheli". Az új áfatörvény szerint (86. § (1) bekezdés k) pont): mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Az új áfatörvény az ingatlan értékesítésére – meghatározott, a jelen kérdésben nem irányadó kivételek mellett – általánosságban adómentességet ír elő. Jól értelmezem-e a jelenleg hatályos szabályozást akkor, ha a fentiekben meghatározott, kivett közforgalom elől el nem zárt magánút értékesítése esetében adómentességet alkalmazunk, feltéve, hogy az eladó az ilyen értékesítésre nem választotta az adókötelessé tétel lehetőségét, az ingatlan nem beépített, és nem minősül építési teleknek?
Áfakövetelés elévülése
Kérdés
Egy kft. 2009 decembere óta görget áfakövetelést a havi bevallásában. Ez az összeg már 2010-ben visszaigényelhető lehetett volna, de a cég nem élt ezzel a lehetőséggel, sőt hónapról hónapra nőtt az áfakövetelés. A negatív elszámolandó adós időszak 2014-ig tartott, majd azóta elkezdte „felélni” a kft. a felhalmozott követelést, azóta szinte csak pozitív elszámolandó adója van, de még mindig maradt átvihető követelés jócskán. Ha ezt a követelést most egyösszegben visszaigényelné, akkor hogyan nézem meg pontosan, hogy mi évült el belőle? Kérdésem, hogy az elévülés vonatkozik-e arra az esetre, ha nem visszaigénylem az összeget, hanem az az elszámolandó adókkal elfogy? Köszönettel.
Nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolt személygépkocsi értékesítése
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban vásárolt személygépkocsit kíván értékesíteni. Úgy gondoljuk, hogy mivel érvényesített áfalevonást, így a gépjárművet áfásan kell kiszámláznia. Jól gondoljuk?
Áfa – hibás teljesítési időpont
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A felek határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, azonban a számlakibocsátó a számlát nem ennek megfelelően állította ki. 3 számla került kibocsátására: 1. számla kelte: 2015.12.05, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (hibás) 2. számla kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.12.29., fiz. hat.: 2015.12.29. (helyes) 3. számla – kelte: 2016.01.10, telj.id.: 2015.11.28., fiz. hat.: 2015.12.29. (sztornó) Az első számlának a harmadik a sztornója. Az 1. számla a novemberi, a 2. számla a decemberi áfabevallásban szerepel. Kérdésem: a 3. számlát melyik áfabevallásban kell szerepeltetnie a számlakibocsátónak, illetve a számlabefogadónak? Alkalmazható-e ilyen esetben az adóalap utólagos csökkentése? Köszönettel: Filip Emese
Nagy kérdés az áfában: háromszögügylet vagy láncügylet?
Cikk
Magyar cég német cégtől rendel terméket, amit a német eladó egy osztrák cégtől szerez be. A termék az osztrákoktól közvetlenül Magyarországra érkezik. A számlázás ügyletenként történik, az osztrák cég számláz a németnek, a német számláz a magyarnak. A szállítás FCA-paritású, az osztrák eladó fizeti a szállítást. Van-e valamilyen különleges kötelezettsége ez ügyben a magyar cégnek, esetleg a nem magyar cégeknek? Kell-e valamire odafigyelni a jelentéseknél? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
Áthárítható-e az áfa megfizetése a vevőre?
Kérdés
Megrendelő/vevő befogad egy számát. Később tudomására jut, hogy a számlakibocsátó adószámát felfüggesztették, törölték, vagy nem volt jogosult számlát kibocsátani, és annak az áfáját az adóhatóság felé nem fizette meg. Kötelezhetik-e a vevőt utólag, az eladó vagy a szolgáltatást nyújtó helyett az áfa megfizetésére? Köszönjük a választ.
Családi gazdaság – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy család (férj, feleség, nagykorú gyermek) családi gazdaságot alapít. Külön-külön őstermelők évek óta, nem áfaalanyok. A családi gazdaság létrehozásával év közben választható áfaalanyiság, vagy ebben az esetben is minden tag külön-külön decemberben válthat? Köszönettel: V. Gabriella
Pénzforgalmi áfa megszűnés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénzforgalmi áfát választó egyéni vállalkozó év közben megszüntette a tevékenységét. Az utolsó áfabevallásában bevallotta, és be is fizette azon számlák áfáját, amelyeket vevői a megszűnés napjáig nem fizettek ki. Kérdésem, ha a megszűnést követően, de még az adóévben befolynak a kintlevőségei, árbevételként a nettó értéket veheti-e figyelembe? Figyelembe veheti-e a számlák már befizetett áfatartalmát? Köszönöm válaszát.