7762 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Alapanyagként hulladékpapírt vásárolunk telephelyre leszállítva szállítónktól, melyet fordított adós értékesítésként számláz.Július hónapra a szállítónk egy összegben számlázva továbbhárította ránk a felénk történő szállítás miatt általa megfizetett e-útdíjat, de ezt 27 % áfával terhelten.Véleményem szerint ez a papírértékesítéshez kapcsolódó közvetített szolgáltatás, amelyet a főtevékenység áfa mértékével – jelen esetben fordított áfával –kellett volna számlázni, még akkor is, ha ezt külön számlán tette meg. (Áfa tv. 70 § (1) b pontja )Helyesen gondolom?

Kérdés

ÁFA körbe tartozó egyéni vállalkozó egyben őstermelő is. Mivel egy adószáma van, ÁFA körbe tartozik őstermelőként is. Jelenleg szünetel az egyéni vállalkozása, így ÁFA bevallást nem ad be, a szünetelés több mint egy negyed évig tart előre láthatólag. Ha a szünetelés alatt őstermelőként értékesít, akkor kell beadnia ÁFA bevallást? Ha a szünetelés alatt őstermelőként nem értékesít, akkor kell nullás ÁFA bevallást beadnia? Milyen módon biztosított a vállalkozás szünetelése alatt? Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell-e fizetni, vagy az előző évi őstermelői bevétel a járulékfizetés alapja? Ha nem volt előző évben őstermelésből bevétele, akkor a szünetelés idejére milyen módon lehet biztosított, és mennyit kell ezért fizetnie?

Kérdés

Egy építőiparban foglalkozó cégünk megrendelője nem adóalany, egy Alapítvány. Építési munkát végzünk neki, amit felé áfás számlával fogunk leszámlázni. Felmerült az a probléma, hogy az alvállalkozóinknál számít e a főmegrendelő adóalanyisága, tehát, hogy az ügylet áfa körös lesz, vagy simán ők csak a mi kettőnk áfa alanyiságát kell, hogy figyelembe vegyék és fordított áfásan fogják az amúgy fordított áfás engedélyköteles tevékenységüket végezni? Válaszukat előre is köszönöm, Nemecz Szilvia

Kérdés

Tisztelt szakértő!Cégünk építőipari tevékenységet végez. A megrendeleővel kötött szerződés szerint:A Megrendelő jogosult 10% visszatartási garanciát visszatartani a Vállalkozó által kiállított minden egyes számlában számlázott általános forgalmi adó adóalapjából; azzal, hogy a vonatkozó általános forgalmi adó a jogszabályban előírtak szerint kerül teljesítésre ( a számla ÁFA tartalma: FAD fordított áfa).1.) 10% visszatartási garancia összegét negatív előjellel szerepeltetem a számlán, ezzel csökkentve a számla végösszegét,2.) a 10% visszatartási garanciát feltüntetem, de a számla végösszegét a garncia összege nem csökkentheti. Melyik megoldás a helyes?Előre is köszönöm válaszát

Kérdés

Egy magánszemély Kft-t alapít, a társaság székhelye és telephelye is a magánszemély családi háza. A lakásban elkülönít egy helyiséget, melyet kinevez irodának. Az irodát felújítja, új ajtót, ablakot vesz, központi fűtést szereltet be, lambériáztat, stb. Elszámolhatók-e költségként a ráfordított kiadások és levonásba helyezhető-e a számlák áfa tartama. Bérleti díjat kell-e elszámolni az iroda használatáért.

Kérdés

A számla kibocsátója kapott egy levelet a számla befogadójától, melyben értesítette, hogy a kiszámlázott és kifizetett korábbi lezárt évet érintő ügyletet egy adóhatósági ellenőrzés hibásnak ítélt és fordított adózás alá eső ügyletnek minősített. Felkérte a számla kibocsátóját, hogy helyesbítse az eredeti számlát egy helyesbítő számlával, melyet küldjön el a számla befogadó részére. Egyben tájékoztatja a számla kibocsátóját, hogy a helyesbített számlán feltüntetett áfa vonatkozásában a számla kibocsátó által fizetendő adóként (korábban) figyelembe vett összeget az áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően az áfa bevallásában jogosult figyelembe venni, mint fizetendő adót csökkentő tételt és kéri a számla kibocsátóját, hogy a számla helyesbítésével egyidejűleg az eredeti számla alapján (tévesen felszámított) megfizetett adó összegét szíveskedjen a számla befogadó részére átutalni.Kérdéseim:1. Számlakibocsátó oldaláról nézve az esetet a hibás számla 2009. évi és most 2013. évben derült ki a téves számlázás. A számlahelyesbítés megoldható-e mivel gépi számlázás folyik, hogy sztornírozzuk az eredeti számlát és az eredeti teljesítés dátumára kibocsátunk egy új és fordított áfa-s számlát hivatkozva a feltárt hibára? 2. Mire kell különösen odafigyelni? Gondolok itt arra, hogy mindenképpen külön kell-e nyilatkoztatni a számla befogadót, hogy fordított áfa-s az ügylet, vagy kérni kell esetleg az adóhatósági határozatból egy hiteles másolatot, kivonatot a megállapítás, indoklás részéből, ami a számlakibocsátót érinti?3. Mivel a számlakibocsátó részéről mindenképpen önellenőrzést jelent az eset, és amiatt hogy fizetendő áfa-t csökkentő jellegű önellenőrzési pótlék nem kerül felszámításra és az önellenőrzés beadását követően, amikor a folyószámláján megjelenik a bevallási oldalon az áfa kötelezettség csökkenése, akkortól figyelembe vehető egy későbbi áfa utalása kapcsán. Mindenképpen az önellenőrzés beadásával egy időben vissza kell utalni az áfa összegét a számlabefogadó felé, vagy elkülönülhet a két időpont egymástól? Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Kérdés

Egy teherfuvarozó vállalkozás nagyobb értékű /többszázezer Ft/ fényképezőgépet vásárol abból a célból,hogy lefotózza az áru állagát.Ugyanis nem egy esetben előfordult, hogy a fuvarozott áruban keletkezett sérüléseket ráterhelték,és ő csak így tudja bizonyítani,hogy a sérülés nem a fuvarozás során keletkezett, hanem már a felrakáskor is megvolt. Elszámolhatja-e teljes egészében a fényképezőgépet költségként,illetve teljes egészében levonhatja-e az áfáját? Kinek kell bizonyítania, hogy a gépet egyáltalán nem használja magáncélra? Hogyan lehet ezt egyáltalán bizonyítani? Jogszerű-e egyáltalán,hogy a nemlegességet kell bizonyítani? Üdvözlettel várom válaszát.

Kérdés

A megjelent cikksorozattal kapcsolatban felmerült pár kérdésünk. Egy kft. adómentes és adóköteles tevékenységet is folytat az irodájában. Az irodájával kapcsolatos költségeket négyzetméterarányosan osztja fel, így 60%-a levonható, 40% nem. A többi költség levonható áfájának meghatározása (pl. könyvelési díj ,irodaszer ) pedig arányosítással történik.Az alábbiakban szeretném a tájékoztatásukat kérni: A számítás során a tételes elkülönítésnél, ahol a 40% nem vonható le,ott a le nem vonható áfát is át kell vezetni az egyéb ráfordításokra, mint az arányosítás során a le nem vonható áfát?-A vállalkozás kapott támogatást az irodabeszerzésére (GOP-os 45% támogatás,10%öberő, 45% mikrohitel). Ebben az esetben az arányosításnál (ÁFA tv.5.§ 2.) a nevezőben szerepeltetni kell ezt a támogatást ? Mivel évvégén történik a támogatás időbeli elhatárolása az értékcsökkenés arányában , ezért ezt negyedévente szükséges inkább megtenni a pontosabb arányszám miatt? Segítségét köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Abban az esetben, ha cégünk nem vezet nyilvántartást arról, hogy a cégautók futásából mennyi a hivatali és mennyi a magán használat, levonhatjuk-e a szervizszámlában előzetesen felszámított ÁFA 50%-át? És akkor hogyan kell eljárnunk, ha karambolban vétlen cégautónk javítása a kár okozó KGFB-a alapján kerül elszámolásra, de a biztosító a szerviznek csak fél ÁFÁ-t térít meg (jogosulatlan gazdagodás címén), így a szerviz a maradék fél ÁFÁ-t szeretné tovább számlázni felénk? A biztosító jogosan jár-e el ez esetben (mi azt nyilatkoztuk, hogy tv. szerint levonhatnánk, de nyilvántartás hiányában még sem tehetjük)? Köszönettel

Kérdés

Közösségen belüli használt közlekedési eszköz után fizetendő adók megállapításával kapcsolatban kérem segítségét.Egy magyar cég megvásárolja a Romániában lévő leányvállalatának tulajdonában lévő személyautót . Az autó az ÁFA tv. szerint használt közlekedési eszköznek minősül, azaz az első forgalomba helyezéstől több, mint 6 hónap eltelt és több, mint 6.000 km-t futott az autó. Kérdéseim: 1) Kell-e a magyar cégnek vagyonszerzési illetéket fizetnie? Értelmezésem szerint igen, az általam kiszámított összeg 106.000 Ft. 2) Mivel Magyarországon először helyezik forgalomba az autót, így fizetni kell regisztrációs adót, előzetes kalkuláció alapján 479.000 Ft-ot. A forgalomba helyezés adminisztrációs költségei is terhelik a magyar céget, pl. eredetvizsgálat, rendszám, legyen 100.000 Ft. A jármű vételára 20.000 EUR. Az eladó 20.000 EUR összegről állítja ki a számlát, mivel a vevő magyar cég és van közösségi adószáma, így az ügylet Magyarországon adóköteles. A 20.000 EUR-t az ÁFA tv. szerinti árfolyammal számolják át forintra, ami legyen 300 Ft, azaz a számla összege forintban 6.000.000 Ft. A vevő a normál közösségen belüli beszerzés szabályai szerint bevallja és befizeti az adóalap után a 27% ÁFA-t, amit az ÁFA tv.124.§-a alapján nem von le. Kérdésem, hogy a vételár és a fenti díjak alapján mennyi lesz a fizetendő ÁFA alapja:Az ÁFA tv.: 70. § -a szerint:(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.Vételár 6.000.000 Illeték (ha fizetendő) 106.000 Regisztrációs adó 479.000 Bekerülési ár összesen 6.585.000 Ft. A bekerülési ár része lesz, de szerintem a fizetendő ÁFA-nak nem képezi alapját a forgalomba helyezés adminisztrációs költsége, azaz a 100.000 Ft, jól gondolom?Kérdésem, hogy mennyi lesz a fizetendő ÁFA alapja: 6.585.000 Ft vagy más összeg, ha más összeg, mennyi és milyen tételek tartoznak bele? Az ÁFA 67. § (1) bekezdése szerint „Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése nem független felek között történik, feltéve, hogyb) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg.A fenti személygépkocsi adásvétel nem független felek között történik és a vevőnek ÁFA levonási joga nincs. Azt a fogalmat, miszerint az ellenérték aránytalanul alacsony, nem fogalmazza meg az ÁFA törvény, a témával kapcsolatban talált szakmai vélemények alapján a 20-30% -os eltérés még nem, de a 40% -os eltérés aránytalanul alacsonynak minősül. Kérdésem, hogy milyen %-os arányú eltérés tekinthető aránytalanul alacsonynak? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

K+F adókedvezmény Tao. törvény 22/G §

Erdős Gabriella

adószakértő

Késedelmi pótlék visszafizetése

Erdős Gabriella

adószakértő

Transzferárazási kötelezettség megállapítása

Erdős Gabriella

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink