7547 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kikérni az alábbi ügylettel kapcsolatban: Egy magyar kft ingatlant ad bérbe németországi, szintén adóalany partnerének. Az ingatlan fekvési helye Magyaroszág. A bérbevevőnek nem keletkezik áfa törvény szerinti telephelye belföldön az ingatlan hasznosítási jellegéből adódóan. Mindketten rendelkeznek érvényes közösségi adószámmal. 1: amennyiben a bérbeadó nem választott adókötelezettséget az áfa törvény 86.§ /1/ bek l.) pontja szerinti bérbeadásra (és nem a /2/ bekezdés szerinti ingatlan bérbeadásról beszélünk), akkor a magyar adóalanynak áfa mentesen (tevékenység sajátos jellegére való tekintettel) kell kiállítania a számlát. Ingatlan bérbeadásánál a teljesítési helyet az ingatlan fekvése határozza meg, azaz a német bérbevevő saját országában "szolgáltatásimport" jogcímén nem kezelheti fordított áfásként az ügyletet. 2: amennyiben a bérbeadó adókötelessé tette az ingatlan bérbeadást az áfa törvény 88.§ /1/ b.) pontja szerint, akkor tekintet nélkül arra, hogy közösségi partnernek számlázza a bérleti díjat, a számlát magyar áfa felszámításával kell kiállítani, mivel az ügylet belföldön teljesül az ingatlan fekvése miatt. Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy helyesen gondolom-e az 1. és 2. pont szerinti adójogi kezelést. Köszönettel:

Kérdés

Budapesti kft. alkalmazottja vidéki szakmai konferencián vesz részt. A konferenciára vonattal utazik, és mivel a konferencia kétnapos, 1 éjszakára helyben megszáll egy hotelben. Az utazási költségről és a szállásdíjról a kft. nevére szóló számlát kap a MÁV-tól, illetve a hoteltől. Egy másik esetben a kft egy másik, vidéken élő és távmunkát végző alkalmazottja időről-időre vonattal Budapestre utazik a kft székhelyére. Az utazási költségről ő is a kft nevére kiállított számlát kap a MÁV-tól. A fenti számlák alapján levonható-e az utazási költség 27os, illetve a szállásdíj 18%-os áfája?

Cikk

Az egyes gazdasági események adójogi minősítése, az ügyletek adóköteles voltának megítélése rendszerint nem ütközik problémába, az áfatörvény (Áfa tv.) kategorikusan sorolja fel az adómentes körbe tartozó esetköröket. Ugyanakkor gyakran előfordul a több elemből, kötelemből álló gazdasági esemény is, amelynek természetesen lehetnek termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összetevői is, s ezeknek az áfa rendszerében való elhelyezése gyakran vált ki jogértelmezési vitát a jogalkalmazók körében.

Kérdés

Tisztelt Szakértő!Az alábbi témában kérném a segítségüket. Hogyan lehet a telefonszámla áfáját levonni abban az esetben, ha a magáncélú használat címén a vélelmezett 20% kerül megtérítésre a magánszemély által. (Tudomásom szerint ekkor a magánszemély felé számla nem kerül kiállításra,csak a követelést írjuk elő.)Le lehet-e vonni ebben az esetben a 70 % áfát vagy csak a 70 % 80 %-át, azaz a teljes áfa összeg 56%-át?Mennyiben különbözik a levonási jogosultság, ha a magánhasználat a számlarészletezés alapján kiszámlázásra kerül?Köszönöm a segítségét!Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértők!Cégünk lakóingatlant szerzett be, fordított áfá-s számlát kaptunk, de az áfa nem volt levonható, mert nem éltünk a 125.par.2.d.pontjával, bár a beszerzés célja az volt.A lakást most értékesítenénk.Az ügylet a 86.par.1.j.pontja alapján mentes, de a 88.par.1.a.pontjával élni kívánunk. Az értékesítéssel párhuzamosan élhetünk-e levonás tekintetében a 136.par.1.a.pontja szerinti 240 hónapos szabállyal?Vagy az ügyletre csak a 87.par.1.b.pontja szerint szabályt alkalmazhatjuk?Köszönettel

Kérdés

Cégünk felszámolási eljárás alá került, de egyezség keretében a fizetés képtelenség megszűnt. A cégbíróság az eljárás megszűntét bejegyezte.. A felszámolási eljárás során gazdasági tevékenységet folytattunk, fordított áfa-val számláztunk.Kérdésünk, hogy a folyamatos teljesítésű, számvitelileg még a felszámolási időszakra vonatkozó, de már a bejegyzést követő fizetési határidőre és az ezzel megegyező teljesítésű időszakra vonatkozó számlákat egyenes vagy fordított áfa-val kell kiállítanunk.Köszönöm Mikro

Kérdés

Milyen speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha magánszemélyként külföldi illetőségű magánszemélynek kívánom lakásomat haszon-bérbeadni ? Jól tudom-e ( Art.22. & ), hogy adószámot kell kiváltani, ha a bérbevevő az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany?Egyáltalán pontosan ki minősül annak?Ebben az esetben kell-e számlatömböt használni, és mi a helyzet az ÁFÁ-val?A másik kérdésem, hogy belföldi magánszemélynek történő bérbeadás esetén számlatömb hiányában pontosan milyen adatoknak kell szerepelnie az általam kibocsátott számviteli bizonylaton a nevemen és az adóazonosító jelemen kívül?

Kérdés

Magánszemély bérbeadó vagyok cégnek ill. egyéni vállakozónak adok bérbe. Kérdéseim a következők:1) A bérbeadásról köteles vagyok számlát kiállítani vagy elég egy bevételi pénztárbizonylat?2) Ha számlát állítok ki akkor mi a számla helyes tartalma? 2)A) Elég ha a szerződésben meghatározott bérleti díj van benne és készpénzes számla esetén a fizetendő összeg egyenlő a szerződés szerinti bérleti díj összegével?2)B) A számlán ki kell mutatni a levont SZJA-t esetleg EHO-t?3) Bérbeadás esetén ha cégnek adok bérbe akkor a cég a bérleti díj összegéről, és az SZJA-ról, esetleges EHO-ról ő évvégén ad egy igazolást?4) Ha a cég a rezsiköltséget is megtéríti akkor az után i sa bérbeadás szabályai szerint kell adóznom?Köszönöm gyors válaszukat!

Kérdés

Kulturális eseményre szóló jegy /pl-színházjegy/, amit adómentesen adunk /50000 ft/fő/év/, a vállalkozás nevére szóló számlája alapján visszaigényelhető-e az ÁFA?

Kérdés

Vállalkozásunk 2012.12.31-ig az EVA törvény szerint működött (kettős könyvvitel). 2013. 01.01-től áttértünk a társasági adó hatálya alá, az ÁFÁ-ban az általános szabályok szerinti adózást választva.Még 2012-ben tapasztaltuk, hogy az E-ON Zrt tévesen számlázta az áramdíjat, melyet megreklamáltunk, ugyanakkor a számlákat határidőben maradéktalanul kiegyenlítettük.Az E-ON elfogadta a reklamációt, és stornó számlákkal rendezte a többlet kiszámlázásokat.A stornó számlákon az elszámolási időszak az eredeti számlák szerinti időszakot mutatja (3 db 2011 év, 11 db 2012 év)A számla pontos megnevezése „Áram számla Stornó”. A számla kelte, és a teljesítés ideje megegyezik: 2013.01 hónap.Kérdésünk arra irányul, hogy a fenti esetben – tekintettel, hogy a számlán szereplő teljesítési idő már nem az EVA időszakra esik- keletkezik- e ÁFA fizetési kötelezettség.Köszönettel:K.László

Kérdés

Egy evás bt, amely a kettős könyvvitel alá tartozik, már négy éve csak "alszik", ezalatt eladta a tárgyi eszközeit, jelenleg nincs tárgyi eszköz a cégben. Ami van, az is 0 értéken. Szeretne egy új tevékenységet végezni, ezért visszalépne az áfakörbe. Mikor teheti ezt meg? Év közben bármikor? Milyen bevallásokat kell elkészíteni? Az új tevékenységet társasági szerződés módosítással kell felvenni a cégbe vagy elég a Nav-nál bejelenteni? Tényleg kell könyvvizsgálat is? Igazából az egésznek a menetét szeretném megtudni, hogy mikor milyen sorrendeben kell a különböző nyomtatványokat (és milyen nyomtatványokat) beadni.Válaszukat tisztelettel előre is megköszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő!Egy vállalkozás 01.01-től használt ruha értékesítéssel foglalkozik. Bejelentkezett viszonteladónak, és a globális nyilvántartáson alapuló módszert választotta.Az árut Angliából hozza. a külföldiszámlán szerepel a használt ruha kifejezés, és hogy az ÁFA 0%,de szerintem ez önmagában nem elegendő.Tudomásom szerinta külföldi partnernek is viszonteladónak kell lennie.De milyen okmánnyal tudja ezt igazolni, vagy a számlán kell feltüntetnie valamilyen szöveget?Megkeresésünkre azt a választ adta, hogy Ő is rendelkezik EU adószámmal, ezért nem számít fel áfát.Szerintem ez önmagában nem elég a különbözet szerinti adózáshoz.Kérném a segítségét, hogy milyen okmányokat szerezzünk be tőlük, hogy a különbözet szerinti adózásjogszerű legyen.Segítségét előre is köszönöm.

Cikk

Romániában július elsejétől 9 százalékra csökken a kenyér áfája: erről már megszületett a politikai döntés a kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) - jelentette be Daniel Chitoiu román pénzügyminiszter vasárnap.

Kérdés

Gazdasági társaságunknál két éves áfa-ellenőrzést tartott a NAV.Jegyzőkönyvi megállapítás, hogy 2012.novemeber hóra elmulasztottuk az áfabevallást (negyedévi bevallásról havira történő átállást elnéztük), és ebből kifolyólag a teljes havi fizetendő áfa összegét megállapította adókülönbözetként. A teljes levonható áfa összegét is ellenőrizte, abban sem talált hibát,de ezt a megállapítás során figyelmen kívül hagyta („a revízió az előzetesen felszámított levonható áfa tekintetében megállapítást nem tett”) és közölte,hogy az Art.86.§-a alapján a levonási jogunkat öt éven belül bármikor érvényesíthetjük. Kérdésem: ha bármikor,akkor miért nem vette figyelembe az adóvizsgálat során? Jogszerű, hogy teljesen figyelmen kívül hagyva a levonható áfát és a teljes fizetendő áfa összegét állapítja meg adókülönbözetként és nem csak a fizetendő és levonható áfa különbözetét? A bennünket terhelő áfa összegét januárban befizettük a negyedéves áfabevallás esedékességekor(ugyanis azt nyújtottuk be). Lehet-e ezzel valamit kezdeni?Gyula,2013.03.29.Üdvözlettel:Óré András

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őstermelő magtár-értékesítés áfája, ingóértékesítés

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Egyesület – számlázás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Adósságrendezésnél behajthatatlan követelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink