Jogosulatlannak minősítette az adóhatóság az adózó áfa-visszaigénylését, ezért elutasította az összeg kiutalását. Emellett a visszaigényelt összeg megfizetésére és adóbírságra kötelezte az adózót. Az ügyre a Kúria tett pontot.
Tisztelt Szakértő! Január elején félsertés-értékesítés kérdésében kerestem meg Önöket. Most újabb fejlemény van ebben az ügyben, mert ma vettük kézhez a beszállítónk levelét, miszerint 2014.03.18-án kézhez kapták a NAV Szakértői Intézetének legfrissebb árubesorolási véleményét, melynek értelmében a bontott félsertések nem sorolhatók be a 020311100 VTSZ szám alá. Ezzel a levéllel együtt megküldték részünkre januárig visszamenőleg a módosító számlákat az áfa-különbözetről. Jogos a követelésük? Nem támasztották alá a levelüket a NAV levelével, azt sem írták meg, hogy a besorolás mikortól érvényes. Mi a vevőinknek (lakosság) nagy mennyiségben értékesítettük a félsertéseket, tőlük elkérni a különbözetet már lehetetlen. Ha jogos a beszállító követelése, akkor a mi értékesítésünk 5 százalékos áfával hibás, ezt hogy lehet javítani? Köszönöm válaszukat.
Nem lehetünk az áfacsalók országa – mondta sajtótájékoztatón Vancsura István, aki a NAV Kiemelt Ügyek Igazgatóságán belül a RAPID ellenőrzési osztály vezetője volt, de 2011-ben megszűnt a jogviszonya. Vancsura István az adóhatóság második volt munkatársa Horváth András után, aki névvel vállalta, hogy nyilvánosságra hozza azokat a visszaéléseket a NAV-on belül, amelyekkel az adóhatóság ezermilliárd forint áfát elcsaló cégláncolatok fennmaradását segíti – írja a hvg.hu.
Még üzletszerű értékesítésnél sem kell szja-t fizetnie a piactéren értékesítő magánszemélynek, ha bevétele évi 600 ezer forint alatt maradt, s akkor sem, ha bevétele ennél több, de jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot, a 2012 előtti eladásokat azonban a Kúria februári döntése alapján érdemes felülvizsgálni - hívja fel a figyelmet a Vatera.
Folytatódik az áfa-emelési trend Európában, az általános forgalmi adó átlagos mértéke már átlépte a 21 százalékos küszöböt az Európai Unióban. Ezzel párhuzamosan a cégeknek egyre gyakrabban változó áfa-szabályozásra és minden eddiginél hatékonyabb adóellenőrzésekre kell készülniük – mutatott rá az EY legfrissebb iparági jelentése.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes egyéni vállalkozó üzletviteli tanácsadást végez Ausztriában. Euróban állítja ki a számlát. Az áfa tv. 80. §-ához kötődik a kérdésem a dátummal és árfolyammal kapcsolatban: a számlateljesítés napján érvényes MNB-árfolyammal számoljam ki a nettó értéket, melyet jelentek (14A60+1465)? Előzetesen bejelenteni szükséges egyéni vállalkozónál is az MNB választását? (Jelentettem, de hónapok óta nem jelent meg törzsadatban.) Segítségét köszönöm!
Az alábbiakban egy olyan – az általános forgalmi adó rendszerének sajátosságait kihasználó – adóelkerülési metódusra szeretném felhívni a figyelmet, mely tapasztalataim szerint növekvő tendenciát mutat, s melynek könnyen eshetnek áldozatul jóhiszemű, de nem kellően körültekintő vállalkozások is. Ez pedig az utóbbiakra nézve azzal a kellemetlen következménnyel járhat, hogy az adóhatóság náluk állapítja meg az adócsalás jogkövetkezményeit.
Csak idő kérdése, hogy az Európai Bíróság elé citálják a NAV-ot a visszaigényelt áfaösszegek jogtalan visszatartása miatt – állítja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb jelentése. A vezető adójogi és adóperes iroda szakértői szerint a késedelmes kiutalások aránytalanul nagy terhet jelentenek a hazai vállalkozásoknak és ezzel az adóhatóság az uniós előírásokat is megsérti.
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentességet választó vállalkozás elérte a 6 millió forint bevételt, így be kell lépnie az áfa körbe. A kérdésem az lenne, hogy az alanyi mentes időszakban beszerzett, el nem adott készletek, tárgyi eszközök, nem aktivált beruházások után a le nem vonható áfa, az áfa körbe lépés után, valamilyen módon utólag, például arányosítással levonható-e, vagy csak az átlépést követő beszerzések áfája lesz levonható? Az alanyi mentes időszakban beszerzett tárgyi eszköz, áfa körös időben értékesítése esetén mi a teendő? Fizetendő áfát kell-e felszámítani, ha igen, akkor arányosan utólag levonható-e az áfa?
Több ezer exportőr cég lehet jogosult arra, hogy visszakérhesse a NAV-tól azt a befizetett áfát, amelyet az Európai Bíróság decemberi ítélete szerint az adóhatóság az uniós áfairányelvet megsértve szedett be – mondta a vg.hu-nak Gerey Ágoston, az ügyben eljáró ügyvédi iroda vezetője. A visszaigényelhető áfa összege elérheti a több tízmilliárd forintos értéket.
Kedves Szakértő! Magyar bt. angol kft.-t bízott meg árubeszerzéssel. Az angol kft. Kínából szerezte be az árut és közvetlen szállíttatta (DHL) Magyarországra. A vámolás is itt történt. A vámhatározatot kézhez kapták, 2014.02.03-ei dátummal. A bt. Magyarországon áfa körös szolgáltató, tehát áfa levonási joggal bír. Jól gondolom-e, hogy az áfa-bevallásban nem kell szerepeltetni? (Ha igen, akkor mely sorokban kell bevallani?) Köszönöm.
Előfordul, hogy egy cég csak úgy tud javítani a fizetőképességén, hogy – az egyébként a tevékenységéhez szükséges – tárgyi eszközt eladja egy lízingcégnek, majd lízingbe veszi azt. Ez a megoldás adózási és számviteli kérdéseket is felvet, amelyeket egy példán keresztül vizsgálunk.
Társaságunk jogelődje 2002-ben végzett egy ingatlan beruházást. Az áfát akkor a jogelőd megfizette a bekerülési érték után, mivel a beruházás megvalósításához kapcsolódó beszerzések áfáját levonásba helyezte (a régi áfa törvény 7. § (2) a) pontja alapján). 2003-ban a jogelőd (az ingatlannal együtt) beolvadt társaságunkba. Cégünk ekkortól bérbe adja az ingatlant egy nem független félnek (az ingatlan bérbeadásra az áfa-kötelezettséget választottuk), a bérleti szerződés mind a mai napig hatályban van. 2014-től egy olyan szerződés-módosítást terveznek a felek, amelyben az említett ingatlant térítésmentesen adnánk bérbe a bérlőnek. Mindkét fél tulajdonosa (nálunk közvetetten, a bérlőnél közvetlenül) ugyanaz. Az áfát a piaci ár után számítanánk fel és megfizetnénk, a bérlő pedig levonásba helyezné, ahogyan eddig (csak áfa-köteles tevékenységet végez). A társasági adónál pedig mindkét fél berakná a piaci ár összegét adóalap módosító tényezőként (társaságunk növelő, a bérlő pedig csökkentő tételként). Kérdésünk: a felvázolt adózási eljárások rendben vannak-e, illetve van-e még valami más (akár adózással, akár könyveléssel kapcsolatos) dolog, amire figyelnie kell a feleknek?
Cégünk megvett egy családi házat, itt lesz a cég székhelye, gazdasági tevékenységét ezen helyen végzi. A ház magánszemély birtokában van, melyet bérbe ad a cégnek. A családi házban a földszinten abc volt, melynek átalakítása szükséges ahhoz, hogy a cég gazdasági tevékenységét folytatni tudja. Az abc helyén alakítják ki az irodát, valamint a raktár és itt lesz a csomagolás. Az átalakítás teljes körű lesz, víz, gáz, burkolási, festési, villany szerelési munkákat is magában foglal. Viszont az átalakítás nem engedély-köteles tevékenység, csak a gázszerelés, a gázkazán áthelyezése, gázfűtés kiépítése, megtervezése engedély köteles munka, de ezt sem hatóság, hanem csak a helyi gázszolgáltató engedélyezi. Ezen munkákról fordítottan adózó számlát kell-e kiállítania a szolgáltatónak, vagy csak a gázszerelési munkákról, vagy egyenesen adóznak ezen munkák?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték