A jelenleginél lényegesen nagyobb szabadságot kapnának az uniós tagállamok az általános forgalmi adó (áfa) mértékének megállapításában az Európai Bizottság állítólag jövő héten benyújtandó javaslata értelmében – derült ki a kiszivárgott tervezetből.
Magánszemély megbízó új lakás építéséhez saját tulajdonú telkén generálkivitelezőt szeretne igénybe venni. Az ilyen típusú vállalkozási szerződés, ha jól tudom, a nemrég bevezetett 5 millió forintos adó-visszatérítésnél kizáró ok. Hogyan és milyen áfatartalommal számláznak egymás között az alvállalkozók és a generálkivitelező? A megbízó felé 5 százalékos áfatartalommal számláznak? Az épület árának körülbelül felét-kétharmadát a legnagyobb alvállalkozó építi be. Ennek a cégnek az esetében a megbízó adózási szempontból milyen típusú szerződést kössön? Emelje be a generálkivitelező mellé társvállalkozóként, vagy maradjon alvállalkozó?
Gyakran merül fel kérdésként, hogyan kell adózni abban az esetben, ha olyan ingatlan hasznosítására kerül sor, amelynek több tulajdonosa van, és a tulajdonosok a közös tulajdon arányában szerzik meg a jövedelmet, vagy a hasznosítással egy tulajdonostárs foglalkozik csak? Ha egy ingatlannak több magánszemély tulajdonosa van, megállapíthatják-e eltérő módon a jövedelmüket, illetve szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén hogyan alkalmazhatók a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések?
A kormány a visegrádi négyekkel (V4) az Európai Unióhoz fordulhat az internet áfájának csökkentése érdekében – mondta a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.
Tisztelt Cím! A kérdésem az lenne, hogy a termékdíj összegét milyen mértékű áfakulccsal kell továbbszámlázni. 5 százalékos esetén 5-tel? 18 százalék esetén 18-cal, 27 százalékos áfa esetén pedig 27 százalékkal, mint a kapcsolódó szolgáltatásnál, vagy a termékdíjat mindig 27 százalékos áfával kell kiszámláznom a megrendelő felé? Köszönöm a válaszát!
Szerkezetkész, félkész, kulcsrakész lakóépület: nem mindegy, hogy 5 vagy 27 százalékos áfa rakódik-e az értékre. Értelmezzük a jogszabályokat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatóját.
Cégünk használt személygépkocsit szerez be EU-ból, autókereskedőtől. Áfakötelezettsége van a kft-nek? A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném tájékoztatásukat. Kisadózó egyéni vállalkozó (a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója egyben) személygépjárművét elajándékozza egyik szülőjének. A kisadózó alanyi adómentes áfa vonatkozásában, kérdésünk, hogy az ügyletnek milyen adójogi vonzata van?
Egy külföldi cég (uniós) termékeit áruljuk már több éve. Bővítettük az üzletet, melynek a fejújítási költségéhez a külföldi partner hozzájárulna. A felújítást egy másik külföldi cég végezte Magyarországon. Az üzlet átalakításához a külföldi partner hozzájárulna, és kérte, hogy a munkadíjat számlázzuk tovább a részére. Mi a helyes eljárás az áfa tekintetében? (Gyakorlatilag egy szolgáltatás továbbszámlázása történik.)
Tisztelt Szakértő! Leendő vállalkozó fordítási szolgáltatást nyújtana haramdik ország területére. Bejelentkezéskor választhatja-e az alanyi adómentességet áfa tekintetében? Kell-e fizetnie külön áfát a végzett szolgáltatás után, ha alanyi mentességet választ? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság német társaságtól árut vásárol, amelyet továbbértékesít egy másik magyar társaságnak, amit a másik magyar társaság szintén továbbértékesít, de ő egy ukrán társaságnak. Az áru Németországból egyenesen Ukrajnába megy, azt a német cég fuvarozza. A magyar társaságok szempontjából ezek a gazdasági események „áfa területi hatályán kívüli” eseményeknek minősülnek? Előre is köszönöm a válaszát! Kovács Györgyné
Tisztelt Szakértő! Egy társaság műszaki ellenőri tevékenységre megkötött szerződése a teljesítést az alábbiak szerint határozta meg. A megbízás a beruházás ideje alatt folyamatos, 2015. május 5-étől a beruházás befejezéséig, várhatóan 2017. december 10-éig. A felek megállapodnak abban, hogy a havi elszámolás alapján – ahol a részteljesítés időpontja a hónap utolsó napja – számlát állít ki, a díj esedékessége a számla kiállítását követő 5. munkanap. Kérdésem, hogy részteljesítésként a hónap utolsó napi teljesítési időponttal számlázható-e a szolgáltatás? Üdv.: Bácsi Ferencné
A 2016-ban kiállított, áfatörvény szerint és a fizetési határidő szerint is 2016. évi teljesítésű vevő/szállítói számlákat abban az esetben a megelőző időszaki vevő/szállítói számlatartozásként kell nyilvántartani/könyvelni, ha csak és kizárólag előző időszaki (2015. évi) bevételeket/költségeket tartalmaz. Ilyen esetben az áfa 2015. évben "eltérő időszaki áfa", 36-os főkönyvi kartonon jelenik meg. Melyik évben kell szállítói tartozásként könyvelni, ha a számlakiállítás 2015. évi, de az áfateljesítés és a fizetési határidő is 2016-os, és csak és kizárólag 2016-os költséget tartalmaz? 2015-ben nem kell rögzíteni a kiállítás keltétől függetlenül, csak 2016-ban? Vagy 2015-ben rögzíteni kell szállítói tartozásként, és a tartalmát el kell határolni?
Tisztelt Adózóna! Szíves tájékoztatásukat szeretném kérni az alább részletezett ügylet adókötelezettsége tekintetében. Konferencia, kereskedelmi bemutató és céges rendezvények szervezésével foglalkozó áfaalany gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) vállalkozási szerződés keretében lát el rendezvényszervezési feladatokat más gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek és egyéb intézményeknek (továbbiakban: megrendelő). A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó megszervezi a rendezvényeket a megrendelő igényei szerint. A megrendelői igények a rendezvényen részt vevők szállásának biztosításától, az élelmeztetésükön át (étel-ital biztosítása anyag és árubeszerzés útján, éttermi szolgáltatás alvállalkozó bevonásával), akár szabadidős programok szervezéséig is terjedhet (koncertek, előadások). A rendezvények minden esetben a megrendelők üzletpolitikai, gazdasági, társadalmi vagy egyéb céljait szolgálják. 1. Levonásba helyezheti-e a vállalkozó az áfatörvény 120. és 125. §-ai értelmében a beérkező számlák áfatartalmát az étel-italbeszerzések, a vendéglátó-ipari, valamint a szórakoztatási célú szolgáltatások tekintetében? 2. Ki minősül az étel-italfogyasztás, vendéglátási, szórakoztatási célú szolgáltatások után az egyes meghatározott juttatásnak minősülő adókötelezettségek kifizetőjének? A vállalkozó vagy a megrendelő? Kit terhel az egyes meghatározott juttatások után adó- és járulékfizetési kötelezettség? A vállalkozót vagy a megrendelőt? 3. Átháríthatja-e a megrendelő az egyes meghatározott juttatások utáni adó- és járulékkötelezettséget a vállalkozóra? 4. Miben és mennyiben befolyásolja a szerződési és számlázási gyakorlat az 1-3. pontokat a. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz? b. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz, azonban a számla részét képező melléklet tételesen tartalmazza a rendezvény során felmerült költségeket? c. amennyiben a vállalkozó külön tételként számlázza a szerződés szerinti „rendezvényszervezés” összegét és az egyéb tételeket, mint „étel-italfelhasználás”, „vendéglátás”? A 2. és 3. pontra vonatkozó kérdésünkre a számlázási gyakorlattól függetlenül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbi, kötelező jogi erővel nem bíró, szakmai véleménynek minősülő tájékoztatást adta: „Az adókötelezettségek teljesítése a kötelezettől nem vállalható át, az Art. 35. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály alapján az adót annak esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez. Az Art. 36. §-a kizárólag arra ad lehetőséget, hogy az adózó adótartozását más átvállalja, illetve a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni az adó megfizetéséért. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik. Az Art. értelmező rendelkezései alapján kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti. Tekintettel arra, hogy a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás és egyéb szolgáltatások juttatására a megrendelő tevékenységével összefüggő rendezvényhez, eseményhez kapcsolódóan került sor, ezért a közterheket az Szja tv. 69. §-ában foglalt rendelkezések szerint a kifizetőnek minősülő megrendelőnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy ezekben a szolgáltatásokban a rendezvényszervező vállalkozás útján részesülnek a magánszemélyek.” Ezen tájékoztatás fényében, tisztelettel kérem Önöket, hogy a feltett kérdéseinkre vonatkozó válaszukat a számlázási gyakorlat, (tételesen külön, vagy egy összegben), a kifizetői alanyiság (megrendelő vagy vállalkozó), valamint a költségek számviteli elszámolása tekintetében (anyag, áru, alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás vagy személyi jellegű egyéb kifizetés) törvényi hivatkozással is lássák el. Köszönettel!
Befejezték a nyomozást a NAV közép-dunántúli pénzügyi nyomozói annak a bűnszervezetnek az ügyében, amely elsősorban étolaj és cukor kereskedelemmel foglalkozó cégláncolatot működtetve több mint két és félmilliárd forint áfát csalt el. A 28 gyanúsított ügyében a hatvanezer oldalas nyomozati iratokat vádemelési javaslattal küldik a Fővárosi Főügyészségnek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték