A lakásépítés áfája átmenet nélkül csökken jövőre 27 százalékról 5 százalékra, amennyiben a parlament gyorsított eljárásban megtárgyalja az erről szóló előterjesztést, és azt el is fogadja a héten – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Hétfőn a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely alapján a következő négy évben a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz kongresszusán, Budapesten vasárnap.
Cégünk 2014. évben felszámolásból vásárolt egy tárolót. Az ingatlan így szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Az önkormányzat nyilvántartása szerint a tárolóból a felszámolásra került cég kialakított egy 69 és egy 120 négyzetméter alapterületű lakást, melyre 2003. évben megkapta az építésügyi hatóságtól a használatbavételi engedélyt is, de nem intézkedett a földhivatal felé az ingatlan átminősítésének bejegyzéséről. Cégünk szeretne ebből a "tárolóból" a két lakás helyett 5 darab lakást kialakítani, melyhez az önkormányzat hozzájárul, és a munkálatok elvégzése után – amennyiben a lakások megfelelnek az előírásnak – ki is adja a hatósági bizonyítványt, amivel a földhivatalnál át lehet minősíteni a tárolót lakásokká. Cégünk ingatlanértékesítés tevékenységre nem jelentkezett be áfa alá. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az ingatlanokat áfásan kell-e értékesíteni, és ha áfásan kell, akkor az ingatlanra fordított költségek áfája visszaigényelhetővé válik-e?
Magyar cég (A) Magyarországon gyártott terméket értékesít harmadik országbeli (USA) partnere részére (B). A külföldi partner az árut egy másik európai uniós tagországbeli vevőnek (C) értékesíti (cégnek). (B) cég nem rendelkezik EU-s adószámmal (A és C cégek igen), és a termékeket EXW-Budapest paritással értékesíti (amely módosítható). Hogyan kell az ügyletet lebonyolítani ahhoz, hogy (B) cég a 27 százalékos magyar áfát ne bukja el, mint költséget (visszaigényelhesse vagy – ami még jobb megoldás lenne – első ízben se kelljen megfizetnie)? Köszönöm.
Csak első látásra tűnik bonyolultabbnak egy devizás ügylet forintosítása, adózása, mint a kör négyszögesítése. „Csak” az áfatörvény és a számviteli törvény szabályait kell jól alkalmaznia, ha devizás megállapodást köt. Hogy milyen árfolyamon bonyolódik az ügylet, az adót hogyan kell forintosítani, mi kerüljön a számlára, mikor és mit kell jelenteni a NAV-nak – minderről és még sok másról is szó lesz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes tájékoztatót adott ki az egyes sertéstermékekre vonatkozó 5 százalékos adómérték 2016. január 1-jei hatálybalépéséről.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy cég karácsony alkalmából ajándékutalványok készítését fontolgatja, amelyet a náluk elérhető áfamentes és áfás szolgáltatás árába is beszámíthat majd a megajándékozott, úgy milyen áfakulccsal köteles leszámlázni az utalvány értékesítését annak, aki ezt ajándékba szánja? Hiszen előre nem tudja, hogy milyen jellegű szolgáltatáshoz veszi majd igénybe az, aki valójában felhasználja a kártyát. Esetleg segít ezen az, ha kifejezetten megnevezésre kerül a kártyán, hogy milyen jellegű szolgáltatás érhető el az utalvánnyal (áfás vagy tárgyi mentes)? Válaszát köszönöm.
A kormány várhatóan még a héten dönt arról, hogy a lakásépítéseket terhelő általános forgalmi adó (áfa) a jelenlegi 27 százaléknál alacsonyabb legyen – mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Már 45 milliárd forinttal tartoznak a kórházak az orvostechnikai eszközöket beszállító vállalkozásoknak. A cégek az egészségbiztosítási kassza év végi maradványának szétosztásában bíznak.
Tisztelt Szakértő! Számla kiállításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Egyéni vállalkozó ügyfelünk az alábbi tevékenységre tekintettel állítja ki a számláját. Szerződés tárgya TÁMOP program keretében a szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejejlesztése, amely magába foglalja a dokumentumok lektorálását, ellenőrzését az OKJ képzések összehangolását a hatósági képesítésekkel. Fentiekben leírtak alapján a számla kiállításakor kell-e áfát felszámítani, vagy tárgyi mentes tevékenységnek tekinthető-e, tekintettel arra, hogy a dokumentumokban a szakma- és vizsgakövetelmények értékelése történik, valamint a jogszabályban rögzített képzések feltételrendszerének kidolgozása a feladat? Kérem szíves állásfoglalását a leírtakkal kapcsolatban. Köszönettel: Pusztai Katalin
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nyerges vontatót ad el az EU-n kívülre. A vontatót a forgalomból kivonatta, a vevő "saját lábon" ideiglenes rendszámmal szállítja el a járművet az eladó telephelyéről. Helyes-e az, hogy áfamentes számlát állít ki az ügyletről, illetve az adómentes exportértékesítést milyen módon lehet igazolni? Elegendő-e belefoglalni az adásvételibe, hogy külföldre viszi az autót, vagy egyéb dokumentumokat is be kell szerezni? A vámhatóságnál köteles-e a vevő kiléptetni a járművet, mert akkor ezt a dokumentumot megpróbáljuk beszerezni. Köszönöm.
Egy kft. egy társasházban vett egy irodát (áfásan), majd eladta, de a vevő kérésére lakássá minősítve. Mi a helyzet az áfával? Ne tippeljen, csak olvasson!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az adóhatósághoz való bejelentkezéskor áfafizetési kötelezettség tekintetében úgy jelentkezett be, hogy az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg. Kérdésem a következő: ez a típusú bejelentkezés azt jelenti, hogy a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása esetén nem szükséges külön bejelenteni a NAV részére, hogy a bérbeadási tevékenysége során áfát fog felszámítani a kibocsátott bérleti díj számlákban vagy külön bejelentés szükséges 15T201-es adatmódosító lapon ahhoz, hogy a bérleti díj számlákat áfásan bocsássa ki? Mi a teendő akkor, ha szükséges külön bejelentés a bérleti díj áfásan való számlázásához, de az áfás bérleti díj számlát már kibocsátotta az adózó?
Kérdésem, hogy, ha egy szállító évek óta nem kéri a számlájának a kiegyenlitését (nem tudni, mi okból), ha ez a számla leírásra kerül (rendkivüli bevételként), van-e ennek áfavonzata 1.) ha elévülési határidőn belül, 2.) elévülési időn túl?
Négy év börtönbüntetéssel sújtott szerdán a Szegedi Törvényszék egy lajosmizsei férfit, aki egy cukorkereskedelemmel kapcsolatos, több milliárd forintos áfacsalási ügyben vett részt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték