Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság(kft.) személygépkocsit fog üzemeltetni tartós bérlet formájában. Levonható-e a bérleti díj előlegének áfája annak ellenére, hogy az autó átvétele még nem történt meg? A használatba vételt követően 100 százalékban levonható-e az áfa abban az esetben, ha az útnyilvántartásból megállapított magáncélú használatot áfával növelten kiszámlázzuk a magánszemély részére? Válaszukat előre is köszönöm.
Ügyvédi iroda nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit. Az áfát szeretné visszaigényelni. Mire figyeljen a szerződésben, továbbá milyen dokumentumokra van szükség, hogy a NAV utólag ne állapítson meg áfahiányt, illetve ne minősítse át zárt végű lízinggé a konstrukció? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság egy ingatlan értékesítésében állapodott meg, az eladó áfa szempontjából az adókötelessé tételt választotta. Az ingatlan értékesítése részletfizetés mellett történt (áfatörvény 10. §-a), a vevő birtokba került. A felek felbontották a szerződést az utolsó részlet megfizetése előtt, és a szerződést visszamenőlegesen bérletté nyilvánították, visszatérítés nem történt. Véleményem szerint az áfatörvény 77. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja sem alkalmazható, mert nincs visszatérítés, és az üzletkötés előtti állapot sem állítható helyre. Miként lehet az adóalapot utólag rendezni, és a bérbeadást utólag – direkt áfa – számlázni?
Vészesen fogy az idő azon adózók számára, akik a 2016-ban külföldön megfizetett áfa visszatérítését szeretnék kérni. Az erre vonatkozó kérelmek benyújtásának jogvesztő határideje ugyanis 2017. szeptember 30-a.
Egyéni vállalkozó (nem taxis) nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit vásárol. Kérdésem: A lízingdíj áfatartalmát visszaigényelhetem? Tudomásom szerint a nyílt végű pénzügyi lízinget az áfatörvény szolgáltatásként kezeli, és ha a személygépkocsit a tevékenység végzéséhez használom, amit menetlevéllel igazolok is, és megfizetem a cégautóadót, a tőkerészre jutó áfát számla ellenében visszaigényelhetem. Az áfatörvény nem tesz különbséget egyéni vállalkozó vagy cég esetében a visszaigénylésben? A személygépkocsit a vállalkozó a tárgyi eszközei között nyilvántartásba veheti-e és értékcsökkenést elszámolhat-e rá?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelentős létszámcsökkentés és az adózásban bevezetett könnyítések mellett is eleget tett alapvető feladatának, 2016-ban a gazdasági növekedést meghaladó mértékben, 3,7 százalékkal nőttek a költségvetést megillető adóbevételek, 2017-ben pedig 4,8 százalék az előirányzat. Az eredmények igazolják, hogy a másfél-két éve kezdődött szemléletváltással a hivatal jó úton jár – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára, a NAV vezetője csütörtökön, a Nemzeti Adókonzultáció 2017 adószakmai konferencián.
Belföldi vállalkozás külföldi országokba szervezi roadshowját, melyre külföldi és magyar vállalkozások is elküldik részvételi szándékukat. Kérdés, hogy a roadshow részvételi díjáról milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát a belföldi vállalkozásnak akkor, ha szintén magyarországi székhelyű, telephelyű vállalkozásnak állítja ki a számláját, és milyen áfával, ha külföldinek? Külföldi országokba nincs bejelentkezve a belföldi vállalkozás.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék tanácsot kérni Öntől: egyszemélyes kft. vehet-e házat (lakást) árverésen? Használt ingatlanról van szó. Ha vehet, milyen áfakulccsal, és milyen kikötések lehetnek a vásárlással kapcsolatban? Mire kell figyelni, vigyázni? Milyen követelmények vannak a további felhasználással kapcsolatban? Milyen tevékenységi kör kell hozzá? Lehet-e bérbe adni, munkásszállónak használni az ingatlant, illetve, ha mégis eladná azt később, akkor milyen áfakulccsal értékesítheti? Remélem, érthetően írtam le a kérdéseimet. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné
Fogyasztási adót vezetnek be és ezáltal duplájára emelik a cigaretta és az energiaitalok árát október elsejétől az Egyesült Arab Emírségekben – jelentette be az újonnan létrehozott adóhivatal elnöke szerdán.
Segítségüket kérem mint könyvelő egy ügyfelem részére, a termékértékesítő szempontjából az alább részletezett, jövőben folytatandó tevékenység pontos áfabeli kezeléséhez, a helyes számlakiállításhoz. Ügyfelem 2017-ben vásárolt egy ingatlant, mely az ingatlan-nyilvántartásban mint kivett munkásszálló szerepel, és akként is működött korábban. Jelenleg az ingatlan építésiengedély-köteles átalakítása folyik, kb. 30 lakóingatlant alakítanak ki benne– 30, 40, 50 négyzetméteres lakásokat –, valamint a lakások alatt garázsok lesznek. A létrehozott, kialakított lakóingatlanokat a használatbavételi engedély megléte után a jövőben értékesíteni kívánja, természetesen a földhivatalnál is átvezetnék, hogy lakóingatlanokról van szó. Tevékenységi körüket ennek megfelelően bővítik, tehát szeretnék felvenni a lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítést is, mint tevékenységet. Kérdéseink: – Az értékesíteni kívánt ingatlanok újnak – tehát eddig használatban nem vett ingatlannak, hiszen átalakított, teljesen más funkciót szolgáló ingatlant hoztak létre - fognak-e minősülni az áfa szempontjából? – Amennyiben újnak minősülnek, ha magánszemélynek történik az értékesítés, abban az esetben 5 százalékos áfakulcs az alkalmazandó? Ez az áfa magánszemély esetében visszaigényelhető? – Természetesen amennyiben adóalanynak értékesítik, ott a használatba vételt követő 2 évben egyenes áfával és 27 százalékos mértékű adót kell áthárítani, ha jól tudom? – Az átalakításnál ügyfelemre áthárított áfa levonásba helyezhető?
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem, egy ügyvédi iroda nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit 20 millió forint értékűt. Az áfát szeretné visszaigényelni. Kérdésem, hogy a szerződésben mire figyeljek, továbbá milyen dokumentumokra van szükség, hogy a NAV utólag ne állapítson meg áfahiányt, illetve a szerződést ne minősítse át zárt végű lízinggé? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. raktárt bérel, ahol a kereskedelmi (áfás) tevékenységéhez szükséges árukészletet tárolja. Ha a bérbeadó a nem lakóingatlan bérbeadását nem tette áfássá, abban az esetben is levonható a bérelt ingatlanon végzett beruházás áfája a bérbevevő részéről? Ha a bérbeadó végez felújítást a bérbe adott ingatlanon, ő is levonhatja az áfát? Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérbeadó nem kér bérleti díjat (nem tette áfássá a bérbeadást), és a bérbevevő felújítja a raktárt? Ekkor is levonhatja a beruházás áfáját? Köszönöm válaszát.
Indiai partnerünk csak fűnyíró alvázat szeretne vásárolni magyar székhelyű társaságtól. Az alvázat a magyar cég egy kínai cégtől vásárolja, és adja el az indiai partnernek, erről az indiai partnernek is tudomása van. Közvetlenül Kínából szállítanák Indiába a magyar székhelyű társaság által a kínai cégtől megvásárolt, és az indiai cégnek értékesített fűnyíróalvázat. Tehát a magyar cégnek számlázna az eladó kínai cég, a magyar cég számlázna az indiai vevő részére, az áru útja Kína–India, Magyarországra nem kerül az áru. Előre fizetne az indiai vevő a magyar társaságnak. Kérdéseim: – A szerződéskötéskor mire kell különösen odafigyelni, hasonló ügyletek esetében milyen paritás a szokásos? – Milyen számlát kell befogadni és kibocsátani, hol, mely sorokban kell szerepeltetni az áfabevallásban? – Számvitelileg hogyan kell elszámolni?
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves véleményüket. Belföldi gazdasági társaság – melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása – már rendelkezik lakóingatlannal. A lakóingatlan-értékesítés, -bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be az általános forgalmi adó hatálya alá, tehát mindkét tevékenység esetében áfamentesen jár el. Vásárolna most egy lakóingatlannak nem minősülő ingatlant. A lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében bejelentkezne az adásvétel előtt kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá. Így a vásárolt lakóingatlannak nem minősülő ingatlan áfáját levonásba helyezné. Megteheti-e ezt? Segítségüket előre is köszönöm: Tisztelettel: Gyerő Szilvia
Tisztelt Szakértő! Kft. saját előállítású szoftvert készít, mely tárgyéven belül elkészül. Költségei kimutathatók, melyeket szabályzatai szerint állományba vesz. A szoftver előállítása cél is, használatba kívánják adni térítés ellenében másik kft.-nek. Év közben 5-ös számlaosztályban kerülnek kimutatásra a felmerült költségek, melyeket kimutatás alapján év vége felé (befejezéskor) az 58-as számlával szemben tervezünk állományba venni (szellemi termékek között). Helyes lenne-e ez a megoldás, vagy az éven belül elkészült szoftver értékét át kell-e vezetni mindenképpen a kisérleti fejlesztés aktivált értéke (és lekötött tartalékot is kell képezni) számlán? Valamint kapcsolódik-e áfa-elszámolás a bekerülési érték állományba vételéhez? Ha igen, akkor miként? Köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték