7760 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Az a terv, hogy egy kft. a jövőben nem nyers-, hanem mosott gyapjút ad el Kínának, és talált is gyapjúmosót Lengyelországban. A folyamat úgy nézne ki, hogy Dél-Amerikából a nyersgyapjú elhajózna Lengyelországba egy kikötőbe, onnan leviszik a mosóba, ami egészen délen a szlovák határnál van, majd mosás és újrabálázás után ismét konténerbe kerül, és elhajózik Kínába. A mosató fél a kft., a mosó pedig egy lengyel cég, amiről természetesen számla születik. Vámkezelésileg/könyvelésileg hogyan kell ezt az ügyeltet kezelni? Lehetséges, hogy nem kell utána vámot/áfát fizetni Lengyelországban hiszen hozzáadott bérmunka után, a gyapjú elhagyja az uniót. Bonyolítja a dolgot, hogy a mosás hulladék-képződéssel jár, azaz a behozott gyapjú mosás után akár 40 százalékot is veszít a súlyából, tehát ha behozok az EU-ba 100 tonna gyapjút, de aztán csak 60 tonnát viszek ki, mert a különbözet (por, ürülék, zsír) az hulladékként a mosóban marad. Erre van-e speciális szabály?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a külföldi anyavállalat ingyenesen átadott (szállítólevélen) árut a belföldi leányvállalat számára, akkor milyen formában és értékben kell nyilvántartani, illetve raktárra kell-e venni (leltározás)? A leányvállalat szintén térítés nélkül szeretné továbbadni a vásárlói részére ezt a mennyiséget. Milyen formában történik a számlázás, illetve van-e áfafizetési kötelezettsége mindkét átadás esetén? Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A következő ügylet áfaszemponból való megítélésében kérem a segítségüket. A szituáció: időszakos elszámolású szolgáltatásról készpénzfizetési számlát állít ki a vállalkozó, aminek van áfatartalma is. A számla kiállítása minden tárgyhavi teljesítésre a követő hó 10-e. A kérdés: melyik havi áfabevallásban kell szerepelnie a számla áfájának? Lehet, hogy a válasz nagyon egyszerű, de mégis kérem a segítségüket, amit előre is köszönök.

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Cukrászda filmforgatás idejére bérbe adta az üzlethelyiséget a produkciós cégnek. Kérdésem: szerepelnie kell a tevékenységi körei között a bérbeadásnak, illetve az egyébként nem alanyi adómentes társaságnak milyen áfakulccsal kell kiszámláznia a bérleti díjat? Áfamentesen? A normál 27 százalékos kulccsal? Nem folyamatos bérlésről van szó, csak két napra biztosította a helyszínt. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017.október hónapban egy megállapodás felülvizsgálata során derült ki, hogy az "IDŐSZAKOS ELSZÁMOLÁSÚ" kimenő számláinkon 2017. április hónaptól rossz szorzót alkalmaztunk. Emiatt kénytelenek vagyunk a havi áfabevallásainkat is helyesbíteni. Alapesetben ez nem jelent gondot, hiszen októberben fedeztük fel a hibát, mind a sztornó, mind az új számla az október havi áfabevallásban kell, hogy szerepeljen. Az időszakos elszámolású számlákról – melyek teljesítési határidejére az 58. § vonatkozik – nem találtam semmi külön kitételt. Hibázni viszont nem szeretnénk, mert ha a módosításnál is érvényes a "legkésőbb az elszámolási időszakot követő 60. nap", akkor sajnos júniustól minden egyes hónap áfabevallását helyesbíteni kell. Nagyon szépen kérem szíves segítségét ennek eldöntésében. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Őstermelői tevékenység mellett – amely nem különleges jogállású, mert van egy kft.-ben 50 százalékos tulajdonom – ingatlant is bérbe adok. Lakást és termőföldet is, melyekre nem választottam az áfakötelezettséget. Az alanyi adőmentesség értékhatárának számításánál mindhárom tevékenységem bevételét figyelembe kell vennem? A kapott területalapú támogatást nem kell figyelembe venni? Köszönettel Nagyné

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Ügyfelem egy áfaalany egyesület, amely azért jött létre, hogy egy bizonyos szolgáltatástípusnál "fehérítse" a piacot. Ennek érdekében minősíti a szolgáltatókat, és amelyik a szigorú szempontrendszer alapján megszabott feltételeket teljesíti, az kap tőle egy "fair szolgáltató" védjegyet. A minősítés egyik eszköze a próbavásárlás, amelyet egy független külső, áfaalany cég végez. Mivel a szolgáltatók előtt érthető okokból titkolni akarják a próbavásárlást végző cég kilétét, de a vizsgált adóalanyoktól beszedik a próbavásárlás díját, így a próbavásárlást végző cég az egyesületnek számláz, az egyesület pedig továbbterheli a költséget a vizsgált szolgáltatók részére. Kérdésként merült fel az ügylet áfakezelése. Az egyesület áfatartalommal növelt számlát állít ki a vizsgált szolgáltatók felé, és a próbavásárlást végző cég által rá áthárított áfát levonásba helyezheti, vagy nem helyezheti levonásba a rá áthárított áfát, és áfamentesen kell számláznia? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó nagyrészt uniós adóalanynak és harmadik ország adóalanyának teljesít szolgáltatást. Ezen árbevétel alapján átlépné az alanyi mentesség határát. Beleszámítanak-e ezek az összegek a 8 milliós értékhatárba, vagy működhet tovább alanyi mentesen, és az említett összegeket a területi hatályon kívüli sorban kell feltüntetnie? Nagyon várom a válaszát. Köszönettel.

Kérdés

Cég a tulajdonában lévő ingatlant értékesít. Szintén cég a vevő. Az ingatlant székhelyként használja több mint 10 éve. Az eladó cég alanyi mentes és ingatlan szempontjából sem kért lehetőséget áfa alkalmazására. Ha eladja az ingatlant, 0 százalékos áfával kell számláznia? Nincs egyéb körülmény, ami ezt befolyásolja? Ha így az árbevétele 8 millió forint fölé kerül, amiatt ugye nem kell áttérnie az áfakörbe? Eddig nem adta bérbe az ingatlant. Köszönöm a választ!

Cikk

Az Európai Bizottság úgy határozott szerdán, hogy az októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) megkövetelt feltételekkel megsértette az áfára vonatkozó uniós szabályokat. A kormány mindent elkövet, hogy megvédje az ekáert – reagált a az NGM a bejelentésre.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás alanyi mentes vállalkozó (kiskereskedő) áruit uniós államokból szerzi be. Uniós adószámát nem adja meg, a tagállamok felszámítják az áfát. Itthon áfát nem fizet. 2017 októberében uniós beszerzései tekintetében eléri a 10 ezer eurót. Ekkortól uniós adószámmal nettó módon szerzi be az árut, valamint megfizeti utána a 27 százalékos áfát. Bevétele nem éri el december 31-éig a 8 millió forintot. Kérdésem: Be tud-e jelentkezni – választhatja-e – az áfakörbe októbertől az általános szabályok szerinti elszámoláshoz (vagy csak következő év január 1-jétől)? A 10 ezer eurós értékhatár ebben az esetben felülírja a 8 millió forintos alanyi mentes értékhatárt? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!

Kérdés

Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm a válaszát, már csak egy kérdésem lenne: Nagy Katalintól olvastam egy cikket, amiben azt írja, hogy azokban az esetekben amikor a helyesbítő számla értéke eltér a hátralevő tőke értékétől – amit ön is írt, hogy pénzügyileg rendezni kell – a különbözetre jutó áfát is rendezni kell. Ennek Ön szerint mi a bizonylata? Hiszen a helyesbítő számla számviteli bizonylat jelen esetben. Köszönettel: Mónika

Kérdés

Tisztelet Szakértő! Cégünk belföldi áfa alanya, vásárolt egy telket. A vásárlás után megállapodást kötöttünk egy közhasznú alapítvánnyal, amelyben vállaltuk, hogy a telekre lakóingatlant és egy kápolnát építünk saját költségen, majd amikor ezek elkészültek, térítésmentesen átadjuk az alapítványnak 10 éves használatra közhasznú céljai megvalósítására. A kivitelezéshez az alapítvány 8 millió forinttal hozzájárul, azt támogatásként átutalja nekünk. A közüzemi díjakat (víz, gáz stb.) a megállapodás szerint mi fizetjük a használat alatt. A kérdésem, hogy van-e ennek az ügyletnek cégünkre vonatkozóan adóvonzata? A kivitelezés, építkezés költségei elszámolhatóak? Azok áfatartalmát visszaigényelhetjük? Kell-e áfát, esetleg egyéb adókat fizetnünk a kapott 8 millió forint hozzájárulás után?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jogdíj bevételnek tekinthető-e?

Szipszer Tamás

adószakértő

Átalányadóból kiesés

Szipszer Tamás

adószakértő

Áfamegosztás szochokedvezmény igénybevétele esetén

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink