Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozik. A vevő 2017. májusban használatba vette az ingatlant (300 négyzetméter alapterület alatti, 2017. április végére elkészült, új családi ház). Még ki kellene számlázni a vevőnek a befejező munkákat a házzal kapcsolatban, 2017. októberi teljesítéssel. Megteheti ezt 5 százalék áfával, vagy 27 százalékos áfával kell számláznia? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy várhatóan a közeljövőben realizálandó tranzakció áfamegítélésében kérném szépen a segítségüket! A tervezett tranzakció az alábbi. Egy magyar kft. EU-s cégtől vásárol orvosi berendezést, nem összeszerelt állapotban, azaz majdhogynem alkatrészenként, ez legyen mondjuk 30 darab részegység. A számlán is ez a specifikáció szerepel. A magyar kft. megbíz egy másik EU-s céget (tehát nem azt, akitől vette a berendezést), hogy a feladóhely raktárában (szintén EU-s) a 30 darab részegységet szerelje össze. Az összeszerelés megtörténtét jegyzőkönyvbe veszik, és az EU-s cég a szolgáltatásáról kiállítja a számláját. Ezt követően a magyar cég egy darab készre összeszerelt berendezést szállít és számláz harmadik országba. Azt gondolom, hogy az első tranzakció (a 30 darab alkatrész beszerzése) és a harmadik (egy termék értékesítése EU-n kívülre) megítélése egyértelmű, tekintve, hogy az áru nem érkezik be Magyarországra, ezért mindkettő áfa területi hatályán kívüli ügylet lehet, viszont a második mozzanat, azaz amikor kizárólag összeszerelési szolgáltatásról kapunk majd számlát EU-s cégtől, áfa szempontjából kérdéses. Önök szerint egyszerűen a 37. § (1) bekezdése alá eső szolgáltatásról van szó, vagy az áfatörvény egyéb paragrafusa vonatkozik rá? Ha igen, melyik? Azt gondolom egyébként, hogy a 32. § azért nem jöhet szóba, mert a végső vevő (harmadik.országbeli cég) kész berendezést rendelt meg, őt nem érdekli, hogy előtte azt a berendezést ki, mikor, hogyan szerelte össze. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: KSI
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi vállalkozás tárgyi eszközt szeretne beszerezni, melynek értéke 50 ezer euró, az eladó lengyelországi magánszemély. Kérdés: hogyan járunk el helyesen a beszerzéssel? Áfa tekintetében ez közösségi beszerzés lesz? A magyar vállalkozás közösségi beszerzésnek megfelelően kell, hogy eljárjon, amit jelentünk az A60-as nyilatkozaton? Magánszemély kell, hogy igényeljen közösségi adószámot a lengyel adóhatóságtól, és neki is jelentési kötelezettsége van? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választott, jelenleg gazdasági tevékenységet nem folytató nonprofit szervezeteink (alapítvány, egyesület, NGT) új társadalmi vállalkozást szeretnének indítani GINOP pályázati konstrukcióban. A pályázat sikeressége esetén az új tevékenység gazdasági tevékenységnek fog minősülni, azonban a várható éves bevétel nem feltétlenül éri el az alanyi adómentességi határt. Azonban, mivel a pályázati költségvetésben a nettó tételeket szeretnénk maximalizálni, felmerült, hogy a projekt sikere esetén feladnák az alanyi adómentességet a szervezetek, és a továbbiakban tételesen elkülönítenék a jelenleg is futó, nem gazdasági tevékenység alaptevékenység (A), valamint a pályázati gazdasági tevékenység (B) számláit. Így (A) tevékenység továbbra is az áfa tárgyi hatályán kívül maradna, adólevonási jog nélkül, míg (B) tekintetében a szervezetek áfásan számláznának, és – ami rövid távon a legfontosabb – levonási jogot gyakorolnának a GINOP pályázat keretében beszerzett eszközök, szolgáltatások vonatkozásában, azaz a pályázati költségvetést már nettó áfabontásban készítenénk el. Kérem, legyen kedves megerősíteni, hogy ez az eljárás jogszerű lehet; illetve, ha nem (vagy további feltételekkel), legyen kedves arról is tájékoztatni. Segítségét nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Uniós országtól való szolgáltatás igénybevételénél a számlán feltüntetett áfa levonásba helyezhető, vagy a "fordított adózás" szabályai szerint befizetendő és levonandó áfaként is szerepeltetni kell az áfabevallás 18. és 67. sorában? Köszönettel.
Ez évtől a bt. a kata szerinti adózási módot választotta. A feleség kültag, itt semmi munkát nem végez, a férj főfoglalkozású katás vállalkozó, és egy fő részmunkaidős alkalmazottuk van. Kérdés az, hogy az eddig használt bt.-bankszámla továbbra is használható-e, illetve erről a bankszámláról költhetnek-e privát vásárlásokat úgy, hogy az áfát nem vonják le? A bt. áfásan számláz.
Fuvarozással foglalkozó kft. belföldi adóalanytól kap megbízást Olaszország–Budapest viszonylatban. Az árut más fuvarozó Budapestről továbbszállítja Oroszországba. A megrendelő tőlünk a számla kiállítását áfamentesre kérte, mivel az áru továbbmegy az EU-n kívülre. Helyes ez így? Köszönettel: Baloghné
Tisztelt Szakértő! Osztrák cég Komáromban lévő saját tulajdonú ingatlanját bérbe adja egy magyar cégnek. Az lenne a kérdésem, hogy az osztrák cégnek kötelessége-e számlát kibocsátani a magyar vállalkozás felé a havi bérleti díjról? Mivel az ingatlan Magyarországon van, nem kell-e magyar adószámot kiváltania? (Közösségi adószáma van.) A magyar áfatörvény vonatkozik-e rá, így tárgyi mentesen számlázhat-e, ha számlát kell kiállítania? Köszönettel.
Kft. ügyvezetőjének a tulajdonában álló ingatlanon hatlakásos társasházat épít fel a kft. Azaz a kft. veszi az alapanyagokat és fizeti az építési vállalkozók számláit. A kft. fogja később hasznosítani az ingatlant, várhatóan bérbeadással. Ebben az esetben a befogadott számlák áfája folyamatosan levonható-e, keletkezik-e ezzel kapcsolatban valamikor áfafizetési kötelezettsége (például használatba vételkor). Minek minősül? Sajátrezsis beruházásnak vagy idegen ingatlanon végzett beruházásnak? Segítségüket előre is megköszönöm
Tisztelt Szakértő! EU-s online kereskedő adóalany értékesítései magyar magánszemély vevői felé 2015. december 1-jén elérték az áfatörvény 30. paragrafusa szerinti 35 000 eurós értékhatárt. Mivel akkor ismeretlen okokból elmulasztott magyar adószámot kiváltani, ezért kénytelen azt visszamenőlegesen megtenni. A 2015. december óta teljesült értékesítései után országa jogszabályai alapján állított ki bizonylatokat, vallotta be és fizette meg az áfát. Mely megoldás javasolt, ha az adózó az áfatörvényt és az Art.-ot, illetve a számlarendeletet betartva szeretné minimalizálni az adókötelezettségei utólagos teljesítése miatt várható bírságokat? – Áfaregisztráció 2015.12. 01-jén. Az adózó azonban csak azokat a tranzakciókat állítja be a magyar áfabevallásaiba, amelyekről a számlarendelet előírásainak megfelelő javított számlát tud visszamenőleg kiállítani. Azon hónapokra, amelyekben teljesült tranzakciókról a teljesítés óta eltelt idő miatt nem tud megfelelő számlát kiállítani, nullás bevallást ad be; – Áfaregisztráció 2015.12.01-jén. Mivel az értékhatár átlépése után a tranzakciók teljesítési helye Magyarország, ezért az adózó visszamenőleg bevallja és megfizeti a tranzakciók utáni áfát, vállalva a nem megfelelő számlázás miatt várható mulasztási bírságot. – Áfaregisztráció arra a dátumra, amelytől az adózó visszamenőleg ki tudja állítani a tranzakcióiról a számlarendelet előírásainak megfelelő javított számlákat, és ezen tranzakciók után utólag bevallja és megfizeti a 27 százalékos áfát. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó fiatal gazda támogatást nyert, melyből vásárolt egy zártkertet és egy szántót magánszemélytől. Az adásvételi szerződés 2015. évben kelt, 2016. évben fizette ki. Akkor áfás, átalányadós volt az egyéni vállalkozó. 2017. évben értékesíti a szántót, adózását tekintve alanyi áfamentes és katás. A bevételt két részletben fizeti ki a vevő, egy részét idén, másik részét 2018. évben. Jól gondolom-e, hogy az értékesítéskor áfa nem merül fel (áfatörvény 86. § (1) bekezdés k) alapján, és a bevétel katás bevétel lesz? Mivel részletfizetés van, az szja-törvény 59-et kell alkalmazni, és 2017. évben bevételnek kell tekinteni a teljes összeget, vagy a katatörvény 2. § 13a) alapján a pénzmozgást kell figyelni, és megosztani a bevételt a két év között? Köszönöm szépen!
Négy és fél milliárd forintos költségvetési csalás miatt javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégláncolat vezetőivel szemben – közölte az igazgatóság sajtóreferense szerdán az MTI-vel.
Az 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs alá sorolt termékek körének bővítését kezdeményezik fideszes képviselők.
Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű társaság és munkavállalója, valamint többségű tulajdonos külföldi társaság (a továbbiakban: anyavállalat) között, hármas megállapodás jött létre a munkavállaló kirendeléséről. A munkavállaló mint üzletfejlesztési igazgató, Közép- és Kelet-Európa területén végez piackutatásokat, elemzéseket, vállalkozási, beruházási javaslatokat készit. Csakis az anyavállalat felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A munkavállaló munkavégzési helyét (kivéve utazások) jogosult maga is megválasztani akár otthoni munkavégzéssel is (Magyarország). Az anyavállalat havonta, számla ellenében megtéríti a munkavállalóval kapcsolatban felmerűlt költségeket (bér+járulék, személygépkocsi bérlése, telefonköltség). Legyen kedves segíteni a kiállítandó számla áfatartalmával kapcsolatban! (Gondolom, a gépkocsi bérlése és telefonköltség áfás, a bér és a járulék?)
Tisztelt Szakértő! Katás alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó az airbnb keresztül ad ki rövid távra lakást, elsősorban külföldi turistáknak. Kérdésem az lenne, hogy kell-e felszámítani áfaösszeget, mivel külföldieknek szolgáltat, vagy mint alanyi adómentes 8 millió forintig nem. Ha fel kell számítani, akkor az áfa mértéke 18 százalék vagy 27 százalék? Ebben az esetben áfa-bevallást kell benyújtani és melyik sorában kell jelenteni? Szakértő válaszát előre is megköszönve. Tisztelettel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték