7541 találat a(z) ÁFA cimkére

Áfa – lakásértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Újépítésű, többlakásos társasházban a projekt utolsó lakásának értékesítésére a vállalkozás a vevővel 5%-os áfával szerződést kötött. A vevő a lakás tulajdonjogát és a birtokbavételt a teljes vételár megfizetésével szerzi meg. A vevő több részletben előleg fizetésére kötelezett. A megfizetett előlegek 5% áfa felszámításával kerültek számlázásra. A vevő azonban a vételár teljes kiegyenlítésével a szerződésben foglaltakkal ellentétben késedelembe esett, így a tulajdonjog az ingatlan első használatbavételétől számított 2 évet követően száll át a vevőre. Kérdés, hogy a lakás értékesítésére a teljes vételárra 5%-os vagy 27%-os áfa vonatkozik-e? Esetleg az előlegfizetéskor az 5% és az utolsó részletre a 27%-os áfafizetési kötelezettség keletkezik? Üdvözlettel és köszönettel.

Befizetési határidő Esemény

Külföldi szolgáltatás áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Sportszövetségünk nemzetközi versenyt szervezett az év során. Az ernyőszervezetként működő nemzetközi szövetség az ilyen versenyek rendezésekor kiköti, hogy mennyi nevezési díj szedhető be a résztvevő sportolóktól és kísérőiktől. A versenyrendezés alapját adó szerződésben azt is rögzítettük, hogy a nemzetközi szövetség jogosult minden résztvevő után egy bizonyos összeg számlázására a rendező (tehát szövetségünk) felé. Ez a szerződésben részvételi díjként került rögzítésre. A nemzetközi szövetség ennek fejében technikai szolgáltatásokat (nevezések kezelése, pénzforgalom, technikai feltételek biztosítása) biztosít. Szervezetünk működési formája egyesület, ugyanakkor rendelkezünk üzleti tevékenységgel is, havi áfabevallók vagyunk. A felek közötti szerződésben adószámunkat is rögzítettük. A belga székhelyű nemzetközi szövetség ennek ellenére a részvételi díjat illetően olyan számlát bocsátott ki számunkra, amely belgiumi mértékű áfát tartalmaz. Értelmezésünk szerint itt az áfatörvény 36. §-a (szervezetünk adóalany, mivel rendelkezik adószámmal), illetve 37. §-a irányadó (a teljesítési hely a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye), így a nemzetközi szervezet hibásan számlázott. A számlát nettó módon kellett volna kiállítani, illetve az áfa összegét a magyar áfamérték szerint nekünk kell megfizetni. Kérem állásfoglalását, hogy levezetésünk helyes-e, illetve ilyen státuszú vevő (nonprofit egyesület) esetén lehetséges-e más megoldás.

Gépjármű beszerzése egyéni vállalkozónál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (szja alá tartozó) tehergépkocsit vásárol, mely az áfa szempontjából VTZSZ:8703 alá tartozik, tehát sem a beszerzés, sem az üzemanyag áfája nem vonható le. Ha gazdálkodó szevezetként vásárolja meg, akkor mentesül a vagyonszerzési illeték alól, ugyanakkor könyveiben elég csak nyilvántartania vagy aktiválnia is kell? Ha ugyanezt a gépjárművet kata alá tartozó egyéni vállalkozó vásárolja meg, akkor ő mentesülhet-e vagyonszerzési illeték alól? Majdani értékesitéskor hogyan (áfás v. nem) állitja ki a számlát az szja alá tartozó vállalkozó és hogyan a kata hatálya alá tartozó vállalkozó? Katás bevétel lesz-e? Köszönettel és üdvözlettel!

Vállalkozó ingatlant értékesít. Kell-e áfát felszámítania? Cikk

Olvasónk a következőket írta: „Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszalóépületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá?” Kérdésére Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

Áfa exporthoz vagy importhoz kapcsolódó szolgáltatás esetén Kérdés

Tisztelt Adózóna! Társaságunk szállítmányozási feladatokat lát el megbízói részére, közvetített szolgáltatásként. 2019. januártól az áfatörvény megfogalmazza (102. § (3) bekezdés), hogy az exporthoz kapcsolódó szállítmányozási szolgáltatások csak abban az esetben adómentesek, ha azokat közvetlenül az exportőr részére nyújtják. Kérdésem, hogy ezt a nyáron elfogadott áfatörvény értelmében (08. 23-ától) az importhoz kapcsolódó szolgáltatásokra is alkalmazni kell? Vagyis csak, ha az importőr a közvetlen megbízó, lehet áfamentes számlát kiállítani? Köszönöm válaszukat.

Magánszemélytől kapott támogatás Kérdés

Egy áfaalany gazdasági társaság dokumentumfilm gyártásához gyűjtést szervezett az Indiegogo-n keresztül. Kb. 350 magánszemély támogatja a film elkészítését, melyért cserébe – a támogatási összeg nagyságától függően – különféle juttatásokat kap. Például a minimális összeg befizetésekor a neve felkerül a film végén a támogatói listára, nagyobb összeg esetén hamarabb megnézheti a filmet, mint ahogy a bemutató lesz stb... Kérdés, hogy áfaköteles-e az így kapott támogatási összeg? Üdv. Óré András

Áfaspecialitás Kérdés

Tisztelt Adózóna! A társaságunkat érintő kérdésben kérem álláspontjukat. A társaság kizárólag adómentes tevékenységet végzett korábban (fogorvosi tevékenység). Az áfakörbe így is volt bejelentkezve. 2018-ban pályázott és 2019-től elnyert egy alkalmazott kutatási pályázatot, amelynek során kifejleszt egy terméket, amelyet maga is felhasznál, de értékesítést is végezni tervez. Miután a korábbi adómentes tevékenység már nem kizárólagos lesz, bejelentkezett az áfa hatály alá 2019.01.01. nappal. A tevékenységhez az unióból vásárolt egy berendezést. Ennek áfáját meg kell állapítani, és meg kell fizetni, mert a beszállító a számlába nem állít be áfát. A beszerzett eszköz saját maga által megállapított és megfizetett úgynevezett uniós áfájának levonásba helyezése okoz fejtörést, hogy mikor és milyen arányban tehető ez meg. Az arányosítás nyilvánvaló. Kérdés: • a levonási jog az áfa tv. 120. §.b) pontja alapján megnyílik, de jelenleg csak a korábban is végzett „tárgyi” adómentes szolgáltatásnyújtás történik, az az értékesítés nem, amelyhez az eszköz beszerzése kapcsolódik. Nincs mit arányosítani. És akkor az áfát „elbukta”. • az arányosításba be kell-e vonni az ún. hagyományos, adómentes szolgáltatás árbevételét? Ha igen, akkor gyakorlatilag nem vonható le az áfa, ugyanis nagyon alacsony lesz a levonási hányad. És nem érvényesül az áfatörvény 120. §-a. • ha ez utóbbi pontban leírt értelmezés helyes, akkor már csak az a kérdés, hogy a levonás mikor tehető meg. Az első gyártás 2020-ban várható. A gyártás évében, netán az áfát elhatárolva az elévülési időre. • és akkor még nem esett szó arról, hogy milyen értékben aktiválom az eszközt. Nem ha az arányosításba csak a beszerzett eszközzel előállított adóköteles és adómentes termékértékesítést kell figyelembe venni (szerintem az áfatörvény 120. § első bekezdése szerint igen), alkalmazható-e az áfatörvény 123. § (3) bekezdésére hivatkozással a 123. § (1) bekezdésén alapulva az a megoldás, hogy az eszközzel majdan előállított mennyiség képezze a megosztás alapját. Vagyis az értékesített mennyiség adólevonási jogot keletkeztet, míg a saját felhasználású nem. • egyszerű kérdés, ezért is kérem az Önök álláspontját, amely nagy segítséget jelentene számomra a probléma kezelésében. Segítő együttműködésüket megköszönve. Üdvözlettel: Bíró Sándorné

Áfa pótlólagos levonása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nk 2018. évben vásárolt 1 db személygépkocsit, az előzetesen felszámított áfát nem igényelhettük vissza, mivel áfalevonási tilalom vonatkozik a személygépkocsi beszerzésre esetünkben. Kizárólag adólevonási joggal rendelkező tevékenységhez használtuk, a személygépkocsival kapcsolatosan felmerült költségek áfája sem kerültek visszaigénylésre. A személygépkocsi 2019. évben adómentesen értékesítésre került. Kérdésünk, hogy az értékesítés hónapjára és a figyelési időszakból még hátralévő hónapokra arányosan jutó áfa ebben az esetben pótlólag levonásba helyezhető-e?

Előleg- és végszámla szerepeltetése a belföldi összesítő jelentésben Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. 07.10-ei teljesítéssel kaptunk egy előlegszámlát egy termék teljes vételáráról, amelynek áfatartalma 150 ezer forint. 2019. 07.11-i teljesítéssel megkaptuk a végszámlát, amely tartalmazza a terméket plusz 150 ezer forint áfával és az előleg jóváírását -150 ezer forint áfával, azaz a végszámla fizetendő összege 0 forint. Kérdésem, hogy kell-e mindkét számlát szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben? Köszönöm.

Kiegészítő szolgáltatás áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a szobakiadáshoz kapcsolódó plusz szolgáltatások áfamértékére vonatkozik. Vagyis a számlán szerepel a szobaár, valamint a konkrét kérdésben plusz szolgáltatásként légkondícionáló biztosítása, ennek a plusz szolgáltatásnak hány százalék az áfája? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

Lízingelt személygépkocsi áfája Kérdés

1. kérdés: Kft.-nél lízingelt személygépkocsi (nyílt végű és zárt végű esetében is) önrészénél és a havi díjak fizetésénél az áfa 50 százaléka igényelhető vissza? 2. kérdés: A nyílt végű lízing végén, ha a kft. veszi meg a gépjárművet, a maradványérték áfájának 50 százaléka nem igényelhető vissza? 3. kérdés: Bérelt személygépkocsi esetén az áfa 50 százaléka igényelhető vissza?

Egyéni vállalkozó - személygépkocsi-javítás áfája, szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál 2017-ben elszámolásra került egy nyílt végű lízingkonstrukció keretében egy személygépkocsi. A személygépkocsiban 2019-ben jelentős mértékű kár keletkezett (a számla áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot). A javítást a szerviz elvégezte, a biztosító pedig a javítási számla alapján a kárt megtérítette. Az egyéni vállalkozónak a javítást végző szerviz felé a számla áfatartalmát kellett pénzügyileg rendezni, a fennmaradó összeget pedig a biztosító utalja a szerviz felé. A számlában szerepel külön tételben munkadíj és alkatrészköltség (karoszériaelemek) cseréje is. Kérdésem: milyen mértékben számolható el, illetve helyezhető levonásba a javítási számla előzetesen felszámított áfatartalma, illetve szja vonatkozásában mi a helyes elszámolási mód? Köszönettel és tisztelettel!

Magánszemély Svédországból hoz be autót Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi lakos, aki magyar állampolgár, Svédországban venne autót egy magánszemélytől. Azt szeretném kérdezni, hogy ez milyen adózási kötelezettségekkel jár a vevő részéről? Például ő fizeti meg az áfát? És a vagyonszerzési illetéket is? Van más adóteher is? Az itthoni szabályok érvényesek rá? Az autóval érkezik haza az új tulajdonos. Hogyan változik ez, ha cégtől veszi az autót? A használat mindkét esetben magán. Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

Közösségi beszerzés – termék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közösségi adószámmal rendelkező cég terméket vásárol közösségi adóalanytól (rendelkezik közösségi adószámmal). A számlát a partner áfa feltüntetése nélkül állítja ki. A termék hazai adókulcsa 27 százalék. Mennyi a vevő áfabevallásba beírandó és befizetendő általános forgalmi adója, és azt mely sor(ok)ban kell feltüntetnie az áfabevallásban? A befizetendő adó összege változik annak függvényében, hogy a termékeket továbbértékesítés (magyar adóalany, 27% áfa) vagy végfelhasználás céljából szerzi be? Köszönettel.