163 találat a(z) üzletrész cimkére

Magánszemély üzletrész eladásának adózása kiválással létrejött társaság esetén Kérdés

Üzletrészeladás Kérdés

Tőkekivonás Kérdés

Ausztria forrásadó Kérdés

Üzletrész-értékesítés könyvelése Kérdés

Osztalék Kérdés

Egy kft. jegyzett tőkéje 8000 ezer Ft, a társaságnak két magánszemély tulajdonosa van, 50-50%-os üzletrésszel. Az egyik tulajdonos az üzletrészéből 3000 ezer Ft névértékű részt elad a gazdasági társaságnak 16 000 ezer forintért. A társaság a visszavásárolt üzletrész könyvelésében nyilvántartja 16 000 ezer forint értéken. 
A társaság egy éven belül a visszavásárolt 3000 ezer Ft névértékű üzletrészt a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja a Ptk. 3.175 § (3) bekezdésének előírása alapján (törzstőke-leszállítás). 

A társaságnál vagy a magánszemélyeknél a térítés nélkül kapott üzletrész után keletkezik-e adófizetési kötelezettség, illetve szocho? Köszönöm a segítséget!

Minimál taoalap katáról taora történő áttéréskor Kérdés

Tisztelt Szipszer Úr! Iparűzési adóra vonatkozó kérdésemre köszönöm szépen a válaszát! A másik kérdésemre kérem, szíveskedjen válaszolni! Íme újból a kiindulási alap. Egy 2018-ban alapított bt. beltagja 2019. 06. 28-án eladta üzletrészét egy kft.-nek, így az adóhatóság ezzel a nappal megszüntette a bt. kataalanyiságát. A bt. 2019. 07. 22-én kérte a kivára történő áttérését. Kérdés: a fenti paraméterek alapján kell-e a bt.-nek minimál taoalapot megállapítania, ha egyébként a 06. 29. – 07. 31. közötti időszakban veszteséges volt? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Ügyvezető és őstermelő jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!

Ingatlanok áfája: három kérdés, három válasz Cikk

Nyaraló, garázs és telek áfájával kapcsolatban tettek fel kérdéseket olvasóink. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Megszűnt tag üzletrészének bevonása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (magyar kft.) kisebbségi külföldi tulajdonosa jogutód nélkül megszűnt. A megszűnt tulajdonos részesedése bevonásra került, ennek megfelelően a jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. Kérdésünk az, hogy az eredménytartalékkal szemben kell-e könyvelni a jegyzett tőke leszállítását? Amennyiben nem, és valamely eredményszámlával szemben kell könyvelni a leszállítást, akkor társaságiadó-alapot képez a bevont üzletrész értéke? Válaszukat előre is köszönjük.

Üzletrész apportba adása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségüket. Egy magánszemély rendelkezik 40% tulajdonrésszel egy kft.-ben, melynek névértéke 8000 EUR. Az üzletrész piaci értéke azonban valójában lényegesen meghaladja a névértéket, értéke kb. 400 000 EUR. A magánszemély szeretné apportba adni egy 100% tulajdonában lévő másik társaságnak a 40% üzletrészt. Kérdésünk hogy megteheti-e ezt piaci értéken (az apportba adást) vagy csak a névértéken történhet az apportba adás? Amennyiben piaci értéken apportálja be a 100% tulajdonában lévő társaságba a másik társaságban lévő 40% mértékű tulajdonrészt (ha ez egyáltalán lehetséges), keletkezik adóköteles jövedelme az apportba adó magánszemélynek? Köszönettel: Molnár Tibor

Kft. üzletrész adózása végelszámoláskor (pontosítás) Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésem: Adott egy kft., ami 2007.10. 01-jén alakult át szövetkezetből. Az átalakulás kapcsán a társaság jegyzett tőkéje 10 000 000 forint lett. Átalakuláskor a kft. tagi létszáma 5 fő, a tagok a szövetkezetbe fejenként 150 000 forintot fizettek be vagyoni hozzájárulásként, tőkeként. A végelszámolás befejezésekor 2019. 05. 30-án a felosztható vagyon 9 000 000 forint. Kérdésem, hogy a kft. tagjainak lesz-e adófizetési (szja) kötelezettsége a fejenként 2 000 000 forintos átalakulást követő üzletrészük alapján? Az átalakulás előtti szövetkezet 1988-ban kisszövetkezetkén kezdett, majd 1992-ben a kisszövetkezet átalakult szövetkezetté. 2007-ben a kft.-vé való átalakuláskor a vagyonnevesítéskor a 150 000 forintos szövetkezeti részjegyből 2 000 000 forintos kft.-üzletrész törzstőke lett személyenként. Előre is köszönöm válaszát. Babocsai Ildikó

Üzletrész értékesítésének adózása Kérdés

Megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezet volt tagja 2018-ban eladta az üzletrészét magánszemélynek, aki ki is fizette azt. A termelőszövetkezet 2017-ben szűnt meg, nem tudni, hogy a tag milyen értékű üzletrészt kapott. (A szerzéskori érték ismeretlen.) Kell-e adózni, ha igen, hova kell beírni a 1853-as bevalláson?

Pótbefizetés üzletrészvásárlásnál II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken leírt kérdésemhez kérnék kicsit részletesebb választ és pontosítást: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_14_Potbefizetes_uzletresz_vasarlasna_drp Kizárólag az "A" cég számvitele és adózása érdekel. Tegyük fel, hogy a kérdésben leírt adatokkal meghatároztuk a vételárat 300 millió Ft-ban. Az üzletrész adásvételekor meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi a követelésvásárlás, majd hogy a fennmaradó üzletrész értékéből mennyi a pótbefizetésre jutó rész? Az "A" cég befektetett eszközei között mi lesz a részesedés értéke, ha a vételár 300 millió Ft, azonban ebből 50 millió Ft követelésvásárlás, 100 millió Ft pedig "B" társaságnál pótbefizetésként szerepel? Hogyan könyveljük az "A" társaságnál az adásvételt? Amennyiben "A" cég majd kiveszi a pótbefizetést, azt a saját eredménytartalékával szemben kell könyvelnie, ha jól értem a válaszából. Ezek szerint a pótbefizetés "bekerülési értéke" nem lehet része a részesedés értékének, azt szintén lehet az eredménytartalékkal szemben könyvelni, mintha az új tulajdonos akkor fizette volna be? Lehet esetleg az adásvételi szerződést úgy meghatározni, mintha "A" cég az adásvétel keretében visszafizetné a pótbefizetést a tulajdonosoknak, és ezáltal "B" cégben a lekötött tartalékot átvezetnénk "A" céggel szemben kötelezettségre? Köszönettel, Laczkó Mónika

Cégtulajdonrész értékesítés Kérdés

A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyesület – könyvelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Számlázás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Pénztárgép, számlázás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close