December 30-án éjjel a Magyar Közlöny 2024. évi 138. számában kihirdették a 2025. januári nyugdíjemelést szabályozó 452/2024. kormányrendeletet, melynek rendelkezései szerint 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
Olvasónk ügyfele katás egyéni vállalkozó, aki 40 év munkaviszony után nyugdíjba megy. Kérdésként merült fel, hogy továbbra is lehet-e katás, illetve ha átalányadózást választ, milyen járulékokat kell fizetnie. Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A korábbi évekhez hasonlóan, az idei év végén is sokan teszik fel a kérdést, hogy ugyan már decemberben is rendelkeznek a nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel, azonban mikortól vegyék igénybe az öregségi nyugdíjat, még az idei évtől, vagy a jövő évi nyugdíj-megállapítás eredményez-e magasabb összegű kezdő nyugdíjat számukra.
Cikksorozatunkban a NEXON által meghirdetett Országos Bérügyviteli Bajnokság 4. fordulójának feladataiból válogattunk, ismertetve azok megoldásait. A résztvevőknek a 2. feladat megoldásakor azt kellett eldönteniük, hogy igaz vagy hamis az állítás.
Mi a feltétele annak, hogy valaki öregségi nyugdíjban részesüljön, van-e a főszabály alól kivétel? A nők 40 éves kedvezményes nyugdíjat automatikusan kapja a jogosult, vagy igényelni kell azt? A szolgálati járandóságban és a korhatár előtti ellátásban részesülők hogyan lesznek öregségi nyugdíjasok? A szolgálati idő vagy a megállapított átlagkereset játszik nagyobb szerepet a nyugellátás összegének meghatározásában? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátásokat – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – abból az öregségi nyugdíjból számolják ki, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy öregségi nyugdíjas a nyugdíja mellett keresetkorlát nélkül szerezhet-e jövedelmet. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A rokkantsági ellátórendszer 2012. január 1-jétől történő módosítását követően az egészségkárosodott személyek részére már nincs lehetőség rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapítására, esetükben ezen időponttól kezdődően már a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó ún. rehabilitációs és rokkantsági ellátás állapítható meg.
Egy-két ügyfelünk csak 20–23 év szolgálati idővel rendelkezik, esély nem lesz arra a korukat tekintve, hogy 40 év szolgálati időt szerezzenek. Arról van tudomásunk, hogy létezik a résznyugdíj. Kérdésünk, hogy mikortól kell nyugdíjaztatni magát az illetőnek. Ezt intézheti már a 20 év szolgálati idő megszerzése után azonnal, illetve mikortól lesz jogosult nyugdíjra? Majd, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte? Tehát 65 évesen? Vagy ha majd hamarosan kitolják a nyugdíjkorhatárt (TERV: 72 év a NAV szerint) akkor a 72. életévét betöltve jogosult a 20 év szolgálati idő után járó résznyugdíjra? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték