131 találat a(z) értékvesztés cimkére

Behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban nagyon hasznos információkat olvastam itt Önöknél. Mégis lenne kérdésem. Van pár olyan vevőkövetelése az általam könyvelt cégnek, amik 2013-ra nyúlnak vissza. Próbálkoztak a behajtásával felszólítólevél, valamit telefonos konzultáció révén, ennek ellenére maradtak nyitott tételek. Annak ellenére, hogy több tételről van szó, partnerenként nem akkora összegek, hogy érdemes legyen pereskedni , mert ebben az esetben többe kerülne a hús, mint a leves. A kérdésem az, hogy le lehet-e írni egy összegben (természetesen a társaságiadó-alap megemelésével), vagy muszáj értékvesztésként előírni, és 5 év alatt csöpögtetve leírni. Kaptam taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben megszavazták a veszteségként való lekönyvelését. Válaszukat előre is nagyon köszönöm Asbóth Istvánné

Értékvesztett készlet értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a cég, amelyet könyvelek, ingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozik. A korábbi évek során értékvesztést számolt el a készletre. Ebben az évben értékesítette azokat a lakásokat, amelyeket ez az értékvesztés érintett, és az értékesítés az értékvesztett értéken történt. Ebben az esetben hogyan kell az értékvesztést megszüntetni, visszaírással és az eredeti bruttó értéket kivezetni, vagy a mérlegérték kerül az értékesítés terhére (értékvesztéssel csökkentve és az értékvesztést az eredeti teljes készletértékkel szemben vezetik ki). Válaszukat előre is köszönöm!

Vevő követelés értékelése Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea

Elengedett követelés – társaságiadóalap-csökkentés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szeretnék segítséget kérni értékvesztéssel és az ahhoz kapcsolódó tőrsasági adó csökkentéssel kapcsolatban a következő esetre vonatkozóan: Tehát van egy cég, amelyik több éve nem fizet, ezért 90 százalékos értékvesztés van elszámolva rá. 2013-ban sikerült behajtani a tartozás egy részét. Értelemszerűen visszaírásra kerül az értékvesztésnek a kiegyenlítésre eső része – mely társasági adót csökkentő tétel lesz – és az a kérdés, hogy az előző években a Tao tv. által lehetővé tett 20 százalékos adócsökkentéseket most adóalap-növelő tételként be kell állítani, vagy nem kell foglalkozni vele, mivel az adott években jogos elszámolás volt? Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos másik kérdésem lenne, hogy abban az esetben, ha felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanság miatt leírásra kerül a követelés, akkor mi a teendő a korábbi társaságiadóalap-csökkentő 20 százalékkal, illetve 3. variációként, amikor elévülés vagy megszűnés miatt kell kivezetni a követelést, akkor más-e a helyzet? Lenne még egy téma, amire választ kérnék: hogyan jár jobban a cég, ha a nem fizető vevőnek elengednénk a követelését, vagy amíg lehet – elévülésig – a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentésekkel vezessük ki a könyvelésből? Az elengedéshez elegendő, ha egy ajánlott levelet küldünk a nem fizető cégnek – szükséges-e a visszajelzése a befogadásról -, vagy kétoldalú megállapodás kell hozzá? Köszönettel: Treszkainé Koszka Szilvia 06-30/919-7471 [email protected]

Behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, "címzett ismeretlen" jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de még sincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Asbóth Istvánné

Pénzügyi vállalkozás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól tudom, hogy 2014. évtől kezdődően nem kell általános kockázati céltartalékot képezni a pénzügyi vállalkozásoknál? A lejárt követelések vásárlásával foglalkozó pénzügyi vállalkozásnál is figyelembe kell venni a 250/2000 kormányrendelet 7. sz. melléklet II. (2) eszközminősítési kategóriákat? Vonatkozik rájuk a melléklet kockázati céltartalékra és értékvesztésre vonatkozó előírása? Köszönettel

Jól gondolja meg, kinek ad kölcsön! Így járhat pórul a hitelező cég Cikk

Egy kft. több másik kft.-nek jelentős összegű kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. Hogyan kell elszámolni a kölcsönadó társaságnál a még nem behajthatatlan követelést? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Értékvesztés Kérdés

Egy kft. több építőipari kft.-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt 5 évre. A hitelt nyújtó kft. a kölcsönök után minden évben elszámolta a kamatot bevételként, leadózta és követelésként kimutatta. A szerződésekben foglaltak szerint a megállapodott kamat megfizetése a teljes tőke visszafizetésekor válik esedékessé. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. A kamatra vonatkozó kérdéseim: I. A szerződés lejárta a kamatfelszámítást megállítja? II. A hitelező kft.-nek részesedése van az adós kft-ben: 1./ az 5 év alatt leadózott kamatra lehet-e értékvesztést elszámolni, úgy, hogy ne kelljen vele adóalapot növelni? Hiszen egyszer már megfizette a kft. az adót – mint kiderült jogtalanul –, de még nem behajthatatlan a követelés? III. A hitelező kft.-nek nincs részesedése az adós kft.-ben. 1./ Ugyanaz a kérdés, mint az előző pontban 2./ Van olyan adós, akinek a felszámolója bizonyos összegeket visszautalt, ezt mire kell elszámolni, tőkére vagy kamatra? Mi a sorrend? Hiszen, ha kamatra tudnánk be, akkor az évek alatt leadózott kamat összege nem lenne helyes. Ha a hitelező kft. parkolókat vásárolt az adós cégtől, és a fizetés a tartozások fejében beszámítással történt, mivel szemben kell a vételárat kivezetni, tőke vagy kamat? Várom szíves válaszukat, törvényi hivatkozással. Köszönettel: Gönczi Miklósné

Elengedett követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a következő két vállalkozás a tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? "A" Kft. tulajdonosai: Kiss Pista 32,57 %-ban, Kiss Pistáné 19,28 %-ban, "B" Kft. 48,15%-ban. "B" Kft. tulajdonosa 100%-ban Kiss Pista. A másik kérdésem az előzőből következik. "A" Kft.-nek vevője "B" Kft., amely 2011. óta tartozik "A" Kft.-nek. 2013 decemberében "A" Kft. úgy döntött, hogy elengedi "B" Kft. tatozását. Értékvesztést nem számoltunk el. Hogyan kell elszámolni a két kft.-ben a tartozás elengedését, és az a társasági adót hogyan befolyásolja?

Nem fizet a vevője? Így vonhatja le a veszteséget az adóalapból Cikk

A nemfizető vevő kellemetlen partner, a társaságiadó-alap csökkentésével azonban enyhíthetik veszteségüket a vállalkozások. Az egy éven (365 napon) túl lejárt követelés értékének 20 százalékával, de legfeljebb a követelésre elszámolt (és egyéb csökkentő tételként még figyelembe nem vett) értékvesztés összegével csökkenthetik a vállalkozások adóalapjukat. A „hogyanról” alábbi cikkből tudhat meg többet.

Elengedett követelés: mi lesz a társasági adóval? Cikk

Követelés elengedését követően mi a teendő a társasági adóalappal? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, Siklós Márta válaszol.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

1 2 3 4 5 6 7 8 9

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó - csed összege

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Családtámogatási ellátás illetékesség meghatározása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Adómentes vagy áfás?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink