Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    144 találat a(z) építményadó cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény kiegészült a 11/A §-sal, mely szerint 2018. január 1-jétől adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanokon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó (például óriásplakát). Vannak olyan önkormányzatok, amelyek 2017. december 1-jéig nem határozták el az adó kivetését. Ezzel kapcsolatban szeretném kérni a helyi adókról szóló törvény 6/a. paragrafusának értelmezését, hogy 2018-ban év közben bevezethetik-e még ezt az adónemet azon önkormányzatok, akik eddig nem tették meg, vagy év közben nem élhetnek ezzel a jogukkal. Ezzel kapcsolatos következő kérdésem, hogy ezen adók bevallását – ahol az adó 2018. január 1-től bevezetésre kerül –milyen határidővel kell az önkormányzatokhoz benyújtani? Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik. Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint pl. az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-jétől bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?

    Kérdés

    A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?

    Kérdés

    Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, alapcél szerinti tevékenységei közt az oktatás is és az ingatlanainak hasznosítása, bérbeadása is szerepel. Két ingatlan van a tulajdonában, az egyik a székhelye, egyben a központi ügyintézés helye, a másikban oktatótermek vannak. Kérdés, hogy teljesül-e a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) szerinti építményadó-mentességi feltétel, a „kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére” történő használat, a) a székhely célú ingatlanára; b) ha az ingatlan egy részét időszakosan (oktatóterem) vagy tartósan (irodahelyiség) bérbe adja?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy építményadóban, ha nem egész számra jön ki a hasznos alapterület, a kerekítés szabályai szerint kell lefelé vagy felfelé kerekíteni, vagy tört számmal kell fizetni az adót? Pl. 68,65 m2 terület után vagy 69 m2 terület után számítják az építményadót? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Cégünk raktárt bérel azon a területen, ahol telephelyünk működik. A bérbeadó az építményadó összegét – a bérleti díjon felül – kiszámlázza részünkre, arra a területre, amit bérlünk tőle. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Megteheti-e, hogy áthárítja ezt az összeget?

    Kérdés

    A http://adozona.hu/kerdesek/2015_9_16_Epitmenyado_tovabbszamlazasa_jqi válaszhoz kiegészítésként azt kérdezném, hogy ez folyamatos teljesítésnek számít-e, és mi az elszámolási időszak utolsó napja (02.28 és 08.31 vagy 03.15 és 09.15 vagy 06.30 és 12.31), ha a bérbeadó előre kiszámlázza a bérbevevőnek? Ha ugyanis áfás, akkor nem mindegy.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye átkerül egy másik településre, ahol a székhely a tulajdonos lakása lesz. Ebben a lakásban egy szobát fog bérelni a cég, mely után havonta bérleti díjat fizet. Kérdésem: építményadó hatálya alá tartozik-e így a tulajdonos lakása, ha a településen van építményadó? Ha igen, akkor csak a bérelt szobára eső négyzetméter lesz az adó alapja, vagy az egész lakás? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Abban kérném állásfoglalásukat, hogy rendelkezünk egy nagyon nagy építménnyel, ami semmire nem használható, nem is használjuk, csupán a telken van jelenleg és nem került elbontásra. Nagyon magas az építményadója, van-e arra lehetőség, hogy használhatatlanság miatt ne fizessünk építményadót? A teteje már teljesen be van roskadva, tehát használhatatlan. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Magánszemélyként lakást adok bérbe, és az szja-törvény szerint tételes költségelszámolással adózok. A város önkormányzata – ahol a lakást kiadom – négyzetméterenkénti építményadót vetett ki arra, aki nem él a városban életvitelszerűen, ez az összeg esetemben évi 60 ezer forint. Az érdekelne, hogy mivel adózom az ingatlan után, ez az összeg leírható-e költségként, vagy ugyanazon ingatlanra duplán adózom? Köszönöm előre is a válaszát, tisztelettel.

    Cikk

    A nemzeti ünnep miatti munkaszüneti nap miatt az előírt március 15-ei határidő miatt valójában legkésőbb a mai napon kell befizetni a különféle helyiadókat és a gépjárműadó első félésévi adóelőlegét. a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.

    Kérdés

    Magánszemély elszámolhatja-e költségként a bérbeadás után fizetendő ehot és az építményadót? Ha az ingatlan a magánszemély tulajdonában van, de a bérbeadás vállalkozóként történik, elszámolható-e az építményadó? Ha a vállalkozás nyereséges és ehot is fizet a vállalkozó, elszámolható-e költségként? Előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tiszelt Szakértő ! Fót város helyi építményadó rendelete lakóingatlanra vonatkozóan 100 Ft/nm, hétvégi házra vonatkozóan 400 Ft/nm adót vetett ki. A település egy területén a helyi építési szabályzat (véleményem szerint jogellenes) 2001-es módosítása kapcsán egymás mellett lévő ingatlanok egyike lakóház, míg a másik hétvégi ház besorolású. Ennek következtében az egymás melletti házak tekintetében az önkormányzat szabályozása folytán a lakóházzá át nem minősíthető ingatlan adóterhe négyszerese a mellette lévő hétvégi háznak (amiket ugyanúgy életvitelszerűen lakóházként használnak). Ebben az ügyben közérdekű bejelentést tettem az állampolgári jogok biztosánál alapjogba ütközés (diszkrimináció) miatt, de panaszomat elutasították, véleményük szerint ez nem jogsértés. Mivel ez a kérdés lakóterületünkön közel 100 ott élő családot érint, természetesen nem akarunk ebbe belenyugodni, hiszen véleményünk szerint nincs jogalapja a megkülönböztetésnek. Mit tanácsol, mit tegyünk?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát, hogy az önkormányzati adóhatóság kötelezheti-e az építményadó, illetve telekadó megfizetésére egy másik tulajdonostársat, abban az esetben, ha egy közös tulajdonban lévő ingatlan esetében az egyik tulajdonostárs nem fizeti meg az adót, a Art. 35. § (2) bekezdés h) pontja alapján? Eset leírása: 1. Egy hrsz-ú ingatlannak van három tulajdonosa (A, B, C cég), mindhárom 1/3 tulajdonrésszel rendelkezik. 2. A cég eladja D cégnek tulajdonjog fenntartással (4 éven belül kell kifizetnie a teljes vételárat) a tulajdoni hányadának 1/2 részét. Ezután A és D cég is 1/6-1/6 tulajdoni résszel rendelkezik. 3. D cég nem fizeti meg az építmény-, és telekadóját. 4. D cég nem fizeti meg a vételárat határidőben A cégnek. 5. A cég felbontja az adásvételi szerződést. Kérdésem az is, hogy ilyenkor mindhárom tulajdonostársat felszólíthatja-e az önkormányzat D cég elmaradt adójának megfizetésére vagy csak A céget (hiszen ő adta el D-nek). Van-e jelentősége az adó megfizetésére kötelezésnek, hogy a szerződés felbontására visszamenőleges hatállyal vagy nem visszamenőleges hatállyal kerül sor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    100 százalék engedmény

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Társasházak kettős könyvelése

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Elhatárolás fejlesztés esetén

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media