Van egy evás bt., amely át szeretne alakulni evás kft.-vé, hogyan teheti ezt meg, maradhat-e a kft. továbbra is evás? Év közben is dönthet az átalakulásról, kötelező-e a könyvvizsgáló, és milyen szabályok vonatkoznak erre az esetre? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 500 000 forint, az utolsó társasági szerződésének dátuma 2014. 02. 27-e volt, amikor még nem lépett hatályba az új Ptk. Ebben a szerződésben lehetnek olyan elemek, amik még a régi Gt.-re vonatkoztak. A cég ügyvezetője úgy döntött, hogy bt.-vé alakítja át a céget, mert később sem kívánja a jegyzett tőkét felemelni. Az átalakulás ebben az esetben 2017. 03. 15-éig várhat, vagy ebben az esetben is kötelező az átalakulás 2016. 03. 15-éig? Ez azért kérdés, mert a jelenlegi szerződés tartalmaz olyan elemet, ami még a régi Gt.-re utal és ezáltal nem felel meg az új Ptk.-nak. Tehát az átalakulás várhat 2017. 03.15-éig, vagy kötelező végrehajtani 2016. 03.15-éig?
Tisztelt Adózóna! A taotörvény 17. § (9) bekezdésének első mondata igy szól: "(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban." Kérdésem a "... ha benne olyan adózó szerez ..." szövegrészre vonatkozik: Ebben a szövegrészben az "adózó" kifejezés alatt csak a taotörvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózót kell érteni, vagy a kifejezés magában foglalja a természetes személyt is, amely nem alanya a társasági adónak? Segítségüket köszönöm: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! K71-sel kapcsolatos a kérdésem. Eredménytartalékból tőkét emelt a cég tavaly, kettő taggal. A kódokat, A részben 2, B részben (b) 220 írtam. DE: mit írok a c oszlopba? "megemelt névértéke rovat"-ba: ha 250 ezer forintról 1250 ezer forinttal emelték a törzstőkét a tagok (per fő), akkor az új értéket a 1500 ezer forintot írom be ide? Ha meg ebből elad az egyik tag, és lecsökken az ő része 500 ezer forintra, akkor meg ezt az összeget írom ide? (Természetesen ehhez A részben a 3 kódot használom.) NAV-ügyintéző sem érti, amit kérdezek. Kitöltési nulla. Köszönöm.
Közeledik a kft.-k számára a törzstőkeemelés végső határideje. Ehelyett járható út lehet az átalakulás is, ennek menetét ismertetjük.
Társas vállalkozásunk van (kft.). Érdeklődöm, hogy átalakulhatunk-e nonprofit kft.-vé? Köszönöm a választ: Erzsébet
Van-e lehetősége egy nonprofit kft.-nek kft.-vé átalakulnia, és ily módon a korábban keletkezett eredménytartalékból az átalakulást követően osztalékot fizetni a tagok számára? Köszönettel, CsK
Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!
Szeretném megkérdezni, hogy mi lesz azokkal a kis cégekkel, amelyek semmilyen módon nem tudják a törzstőkéjüket felemelni? Lesz-e lehetőség átalakulásra vagy megszűnésre?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyéni vállalkozó, tevékenysége bortermelő, saját borát értékesíti is. Szeretne kft.-vé alakulni. Tudomásom szerint ezt két lépésben tudja megtenni. Egyéni vállalkozó nem tud átalakulni, először egyéni céget alapít, utána alakulhat kft.-vé. Kérem szíves tájékoztatását, hogy lenne a legegyszerűbb, költségkímélőbb ez a folyamat, tekintettel a tevékenységéből eredő különböző speciális szakhatósági és VPOP engedélyekre is. Köszönöm. Km
Adott egy átalányadózó, áfakörös őstermelő, aki a szüleivel közös őstermelői igazolvány birtokában gazdálkodik. Adószámmal és igazolvánnyal csak ő rendelkezik. Földterületek és állatok vannak az ő nevén és az édesapjáén is. Mindketten rendelkeznek tenyészetkóddal és regisztrációs számmal. Minden bevételükkel (támogatásokat is beleértve) közösen (3 fő) számolnak el. Most azt tervezik, hogy családi gazdaságot hoznak létre, úgy, hogy bevennék maguk mellé a gazdálkodó két kiskorú gyermekét. Kérdésem: lehet egy családi gazdaságnak olyan tagja a gazdaság vezetőjén kívül, akinek van saját tenyészete, saját területei, melyek után saját névre kap támogatásokat? Ha igen, akkor az, ugyanúgy a családi gazdaság közös bevétele, mint azok a támogatások, melyek a gazdaság vezetője nevére szólnak? Ha nem, akkor szétválnának és két külön családi gazdaságot alapítanának még idén. Ebben az esetben, hogyan kell eljárniuk? A közös őstermelői igazolványt leadják, és mindketten új igazolványt váltanak ki? Az eredeti gazdának ugye megmaradna az adószáma, csak az édesapjának kell újat (eddig nem is volt neki) kérnie? Tárgyévet követően a februári szja-bevallásban hogyan kell elszámolniuk? Kérem szépen, hogy lehetőség szerint minél gyorsabban válaszoljanak, mert a gazda szeretne a lehető leghamarabb és legegyszerűbben bővülni. Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: Ván Barna/ Ván Iroda Kft.
A különböző társaságiadó-kedvezményekhez nem elég a jogszabályoknak megfelelően fejleszteni, beruházni, részesedést szerezni, hanem ezt záros határidőn belül jelenteni vagy kérelmezni kell.
Jócskán akad papírmunk az IFRS-re való áttérést megelőzően. Ugyanez a helyzet, ha a cég önszántából vagy kötelezően visszatérne a számviteli törvény szerinti beszámolóra, továbbá ha átalakul vagy megszűnik.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen összefüggés van az egyes cégek (jogelőd, jogutód) ingatlanügyletekre történő eltérő áfa választásának, és az átalakulás/apport áfabeli megítélésének (17-18. §)? Mikor minősül az átalakulás/apport áfakörön kívüli eseménynek, és mikor áll be az áfafizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen megírni valamennyi ingatlanügyletre történő választás lehetőségét figyelembe véve (például jogelőd/apportáló cég - 4 igen, jogutód/apportot kapó cég - 3 igen) a választ. Üdvözlettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Adózóna! Érdeklődnék, hogy mi a menete annak, ha egy egyszemélyes ügyvédi irodából egyéni ügyvéddé átalakulok, illetve, ez lehetséges-e akkor, ha 1 hónap múlva szülés miatt szüneteltetni fogom a praxisomat 2016. 12. 31-éig? Lehetséges-e, hogy a szünetelés előtt elindítva, a szünetelés alatt megtörténjen az átalakulás? Ha igen, akkor mi ennek a menete? Köszönettel: K. I.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték