Bírók nyugdíjkorhatára: rendkívüli ülést tart az OIT

Megosztás Tetszik

Rendkívüli ülésen - május közepén - alakítja ki a szükséges rendelkezésekre vonatkozó álláspontját, javaslatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése kapcsán.

Az OIT ezt megelőzően felméri és elemzi a nyugdíjkorhatár-csökkentés miatt várható következményeket, illetve a bíróságokon kialakuló helyzetet - tájékoztatta az MTI-t a tanács csütörtökön.
   
A testület közleménye rögzíti: az OIT szerint feltétlenül indokolt, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok biztosítsanak megfelelő felkészültségi időt a nyugdíjkorhatár csökkentése miatt elengedhetetlen intézkedések végrehajtásához.
   
Mint írták, 2012. január 1-ig 228 bíró, december 31-ig pedig további 46 tölti be az általános nyugdíjkorhatárt, és szűnik meg ezáltal az alaptörvény rendelkezése értelmében bírói szolgálati jogviszonya. Az OIT hivatalának legfrissebb adatai szerint a különböző szintű bíróságokon összesen 2.912 bíró, 586 titkár (közülük 2012. január 1-jével 430 lenne bíróvá kinevezhető), 282 fogalmazó és 7.016 igazságügyi alkalmazott dolgozik.
   
Az OIT közleménye kitért arra is, hogy a testület a májusi ülésén foglalkozott az előzetes letartóztatások elrendelésének bírósági gyakorlatával, a szabálysértési ügyek számának növekedése miatt a titkárok, fogalmazók létszámarányának módosításával, valamint a bírák idő előtti nyugdíjaztatásának, az érintettek pótlásának kérdéseivel is.
   
Az OIT – elnöke, Baka András kezdeményezésére – tavaly októberben határozott arról, hogy meg kell vizsgálni a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések elrendelésével kapcsolatos bírói gyakorlatot, a jogintézmények működését meghatározó jogszabályokat, és felkérte a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy kezdeményezze a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatások ügyében hozott határozatok büntető kollégiumi vizsgálatát.
   
A 2009. évi gyakorlatra irányuló vizsgálatot a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma irányításával az ítélőtáblai és megyei kollégiumok végezték el. Az ügyészségtől 2009-ben 4.778 indítvány érkezett. A bíróságok 4.562 esetben elrendelték az előzetes letartóztatást, ez 95,5 százalékos arányt jelent. A döntések ellen 2.921 esetben nyújtottak be fellebbezést, ebből 2.826 alkalommal született helybenhagyó határozat.
   
A vizsgálat során több mint 1.500 ügyet részletesen is áttanulmányoztak. Összességében megállapították, hogy a bíróságok az esetek döntő többségében megalapozott döntéseket hoztak, a bírói gyakorlat országosan egységesnek és kiegyensúlyozottnak tekinthető. A vizsgálat rámutatott azonban arra is, "esetenként bizonyos kérdésekben sablonosság, indokolásbeli hiányosságok tapasztalhatók" - tartalmazza a közlemény. Hozzátették: a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma a felmerült jogalkalmazási kérdésekkel a továbbiakban is kiemelt figyelemmel foglalkozik.
   
A tavalyi alkotmány- és törvénymódosítások folytán megnövekedett a bírósági titkárok hatásköre, lehetővé vált, hogy a szabálysértési ügyekben a helyi bíróság jogkörében kijelölt bírósági titkárok is eljárjanak.
   
Az OIT hivatala felmérte a megyei bíróságokon foglalkoztatott, szabálysértési ügyekben eljáró bírósági titkárok munkaterhének alakulását. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a 2010. évi januári adatokhoz viszonyítva 2010 szeptemberében országosan 31,1 százalékkal, 6.959-ről 9.122-re nőtt a szabálysértési peres ügyérkezés, és ezen belül 46,3 százalékkal 2.725-ről 3.988-ra emelkedett az elzárással is sújtható szabálysértések száma. Ezzel szemben 2010 szeptemberére a nemperes szabálysértési ügyérkezés a 2010. januári mutatóhoz képest 2.434-ről 2.337-re kismértékben csökkent.
   
A szabálysértési ügyforgalom növekedése miatt az OIT döntött több megyei bíróságon bírósági fogalmazói álláshelyek átalakításáról, és helyettük bírósági titkári álláshelyek rendszeresítéséről.