adozona.hu
Miért aggódnak a magánnyugdíj-pénztárak?
//adozona.hu/archive/20101014_magannyugdij_penztarak
Miért aggódnak a magánnyugdíj-pénztárak?
A miniszterelnök szerdai bejelentése, miszerint ez év novemberétől 2011 december végéig felfüggesztik a magánnyugdíj-pénztárakba történő járulékok átutalását, hosszútávon ellehetetleníti a magánnyugdíj-pénztári rendszert - jelentette ki Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára csütörtökön a kétnapos Nyugdíj-, Egészségügy-, és Pénztárkonferencia megnyitóján Siófokon.
Több előadó előadását felülírta a bejelentés, és feszültség, bizonytalanság jellemezte a hangulatot. A kormányzati bejelentés, azt jelenti, hogy a magánynyugdíjpénztár tagok bruttó béréből levont 8 százalék nem kerül rá az egyéni számláikra 2011 végéig, vagyis nem az egyéni megtakarításokat gyarapítja, hanem a költségvetésbe, a társadalombiztosítási rendszerbe folyik be - fűzte hozzá a főtitkár. Mint kifejtette, a kormányzati bejelentés ellenére is megtartják a pénztárkonferenciát, amellyel meg kívánják mutatni, hogy a szakma, a szektor jelenleg is él, és élni akar. Ennek a szektornak a képzeletbeli hátizsákjában többek között 5,34 millió pénztártag 3.727 milliárd forintnyi pénztári vagyona, és egy sokéves munka áll, amellyel felépítették a társadalombiztosítás kettes és hármas pillérét.
A tegnapi miniszterelnöki bejelentést a konferencián résztvevőkön túl is többen kommentálták. A magánnyugdíjrendszert érintő tervezett intézkedésekről láthatóan egyre nagyobb vihart kavar - vélekedik a magánnyugdíj-pénztárakat érintő bejelentés kapcsán Kalocsai Zsolt, az RSM DTM tanácsadó cég vezérigazgatója. Úgy véli: a bizonytalanságnak az szolgáltat táptalajt, hogy a jövőbeni befizetésekkel kapcsolatban nem világos, hogy az eddig egyéni számlás nyilvántartással mi történik majd. Hiszen amíg az eddigi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a tagok követni tudták, tehát a megtakarítás, a befektetés hozama, valamint a pénztári költség is nyomon követhető volt, az állami rendszerben ez hiányzik. Ebből következően felmerül a kérdés: minden megy a nagy kalapba? "Tekintettel arra, hogy az állami nyugdíjrendszer még nem képes az egyéni számlás nyilvántartásra, elképzelhetőnek tartom, hogy az egyéni számlás nyilvántartás a pénztári rendszer teljes átalakításáig – ami a hallottak alapján várható – megmarad" - mondja Kalocsai, hozzátéve: kérdés, hogy egy egyéni számlás nyilvántartási rendszer mikorra tud felállni az állami nyugdíjrendszerben, amennyiben a kabinet ebben az irányban képzeli el a nyugdíjrendszer átalakítását. További kérdésként merül fel, hogy az eddigi nyugdíjpénztári befizetésekkel mi fog történni, azt milyen módon kívánja átvenni az állam?
A szakértő azt is hozzáteszi: jelentős a veszélye annak, hogy a járulékfizetési fegyelem ismételten súlyosan sérül, hiszen a társadalom elöregedési trendeket ismerve, továbbá transzparenciát nélkülöző nyugdíjrendszert vélelmezve nehéz lesz elmagyarázni azt, hogy miért szükséges a minimálbér feletti összegnél magasabb összegre járulékot fizetni, nem beszélve arról, hogy az osztalékjövedelem adóterhelése jelentősen csökkeni fog a tervek szerint.