Mit kell tudni a "fizetésképtelen cég" - módszerről?

Az áfacsalók előszeretettel alkalmazzák a hiányzó kereskedő és a fizetésképtelen cég módszerét is. Hogy zajlik ez Magyarországon és mit is jelent pontosan?

Magyarországnak közel 1500 milliárd forint kára származik az áfacsalásokból, amelyre számos eszköz kínálkozik (ahogy erről előző cikkünkben is beszámoltunk). Az áfacsalások egyik legalaposabban kidolgozott típusa a „hiányzó kereskedő” módszere. Ebben az esetben piaci árak felhasználásával, egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják. Az adásvételi lánc működtetése során a forgalmi adó fizetési kötelezettsége egy fantomcégnél gyűlik össze. Még abban az esetben is, ha végül tényleges exportra kerül sor, a beszállítások értéke annyira felduzzad, hogy ez az exportőrt jelentős áfa-visszaigénylésre jogosítja fel. A visszatérített összeg pedig még azelőtt befolyik a tényleges exportőrhöz, hogy az adóhivatal felfedezné azt, hogy van egy „hiányzó kereskedő” az adásvételi láncban, amely nem tett eleget áfafizetési kötelezettségének, így a beszállítások után járó forgalmi adó sohasem folyik be a költségvetésbe.

Ez alapján működött az az áfacsaló hálózat, amely szinte az egész országra kiterjedt, és amelynek a tagjai gabonaértékesítéssel palástolt nagy összegű, szervezett bűncselekménnyel mintegy egy milliárd forintos kárt okoztak az államnak. Az APEH Dél-Alföldi Igazgatósága a rendőrségtől kapott információk alapján kezdett vizsgálódni a hatalmas, több mint 1 milliárd forintos áfacsalási ügyben. Az adóhivatal revizorai megállapították, hogy az érintett 7 társaság 2006–2007-ben 53 ezer tonna gabona- és takarmánykukorica értékesítéséről állított ki számlákat. A láncolatban az egyes cégek úgynevezett adóminimalizáló, továbbszámlázó szerepkört töltöttek be, más vállalkozások pedig számlagyárként működtek – „hiányzó kereskedők” voltak – és áfabevallást nem nyújtottak be. Kiderült, hogy noha gabonakereskedéssel foglalkoztak, ehhez tárgyi feltételekkel, például raktárakkal nem is rendelkeztek.

Gyakran használt módszere még az áfacsalóknak az is, amikor a „hiányzó kereskedő” helyett a „fizetésképtelen cég” módszerét alkalmazzák. Ekkor egy létező cégnél halmozódik fel az áfafizetési kötelezettség – amelynek nem tesz eleget –, de mielőtt az adóhatóság elérné, a cég új tulajdonosokhoz, teljesen nincstelen személyekhez kerül, akik semmilyen végrehajtás alá vonható vagyonnal nem rendelkeznek. A „hiányzó kereskedő” vagy a „fizetésképtelen cég” módszerét a leggyakrabban körfolyamatszerűen alkalmazzák, így alakul ki a „körhinta”. Ez a csalási típus arra épül, hogy egy magyar vállalkozás áruját külföldi cégek közreműködésével körbeutaztatják, és minden országban jogosulatlanul visszaigénylik az általános forgalmi adót, ami által egy bonyolult cégrendszer keletkezik. Ez pedig egyrészt nagyon megnehezíti a felderítést és az ellenintézkedések alkalmazását, másrészt megsokszorozza a csalók hasznát. Akik körében a „körhinta” azért népszerű, mert viszonylag könnyen fel lehet építeni a láncot, amely több országon át ívelő, legális vállalkozásokból és néhány adótartozást felhalmozó, majd megszűnő cégből áll. A rendszer révén pedig vissza lehet igényelni azt az áfát, amit be sem fizettek.

Még az olcsó kínai termékek árait is megdobhatja az a pénzügyőri fogás, amely a kiiktatott egy, a kínai piacok egyharmadát ellátó hálózatot. A csoport 2006 óta vámkezeltetett Távol-Keletről származó árukat az Európai Unió más tagállamaiban, majd az import áfa megfizetése nélkül hozták azokat forgalomba Magyarországon. Mindezt bizonylatok nélkül és hamis okmányokkal bonyolították le, három év alatt 4,8 milliárd forintos adóhiányt okozva az államnak. A társaság azért működhetett három éven át, mert bár tagjaira régebben felfigyelt a hatóság, de a nyomozóknak végig kellett követni a szállítmányok útját, s be kellett szerezni a különböző bizonyítékokat ahhoz, hogy a fel tudják számolni a szervezetet. Ez tíz emberből – nyolc kínai, egy vietnámi és egy magyar állampolgárból – állt, hatan már előzetes letartóztatásban vannak, négy személy ellen pedig körözést adtak ki. A házkutatások során hetven millió forint értékű valutát foglaltak le. Ahhoz képest, hogy a számlákon milliárdos átutalások történtek, a gyanúsítottak nem éltek fényűző körülmények között.

Minden idők egyik legnagyobb elkövetési értékű magyarországi – körhinta – áfacsalása pedig az OTP leányvállalatához, az OTP Trade-hez kötődő ügy lehet, amelyre 2008-ban derült fény. A vám- és pénzügyőrség központi bűnüldözési parancsnoksága szerint az OTP Trade Kft. a 2006. és 2007. évi áfabevallásaiban valótlan gazdasági eseményekről kiállított számlák áfatartalmának levonásba helyezésével igényelte vissza az általános forgalmi adót, illetőleg a fiktív számlák felhasználásával adófizetési kötelezettségét jogellenesen csökkentette. A cég három magyarországi cég szlovákiai, romániai és németországi vállalkozásoknak „fuvarozott” különféle árukat, kristály- és szaloncukortól mp3- és dvd-lejátszókon át kisméretű számítógépekig. A nyomozás során megállapították, hogy a fuvarlevelek hamisak voltak, a teherautókra nem fért fel a papírokon szereplő árumennyiség, és a számítógépek sorozatszáma fiktív volt. A „lepapírozott”, de ténylegesen nem létező szállítmányok után az exportőrök az APEH-től visszaigényelték az áfát, amelynek összegét az OTP Trade megelőlegezte számukra. A tucatnyi gyanúsított többségét a számlázási láncolatban részt vevő cégek jellemzően magyar állampolgárságú ügyvezetői adják, s a hatóság szerint az általuk okozott kár tízmilliárd forintra rúg.

Csikász Brigitta