Mit tekint az APEH hitelt érdemlő adatnak és mikor alkalmazza az átminősítést?

dr. Marosi Andrea

2009.05.27., 05:30 Frissítve: 2009.05.28., 13:05

Tetszik

Adózással kapcsolatos fogalmakat gyűjtünk össze olvasóinknak időről-időre: ha adóügyek intézése során vagy a bíróságon ezekkel a kifejezésekkel találkoznak, tudják, mit is jelentenek valójában. Első cikkünkben a hitelt érdemlő adatról, az átminősítésről, az egyazon minősítésről és az illetőségigazolásról tudhat meg többet. Az Adózóna szakértője, Dr. Marosi Andrea értelmezéseit olvashatják.

Hitelt érdemlő adat

A hitelt érdemlő kifejezés fogalmi meghatározása nem szerepel az adózással kapcsolatos törvényekben. A bírói gyakorlat alapján hitelt érdemlőnek az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott. Tartalmánál, jellegénél fogva vagy más adatokkal is egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt tény alátámasztására. A hitelt érdemlő adat a valóságban is ellenőrizhető adatokkal alátámasztható, mindezt túl az adatközlő nyilatkozatán.

Átminősítés

Az adóhatóság jogosult a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint minősíteni. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a jogügyletet az adóhatóság átminősítse.

Egyazon minősítés

Az egységes jogalkalmazás érdekében (azonos tényállási elemeknél azonos jogi következtetések levonása) garanciális szabály, hogy egy konkrét jogviszonyt csak egyféleképpen minősítsen az adóhatóság, s ne forduljon elő olyan helyzet, hogy az adott jogviszony esetében két alanyánál az adóhatóság eltérő megállapításokat tesz. Az adóhatóság sokszor ugyanazon jogviszony alanyainál nem egyszerre folytat ellenőrzést. Ugyanakkor ilyen esetekben sem minősítheti a jogviszonyt a különböző alanyoknál eltérően.

Illetőségigazolás

Az adóhatóság a belföldi illetőségről, a személyi jövedelemadó törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű adózó meghatározott adatairól állít ki igazolást.

Személyi jövedelemadó törvény szerint:

Belföldi illetőségű magánszemély, aki
a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá

d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.

Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy.

Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint:

Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.

Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

Amennyiben vannak olyan fogalmak, melyek definíciójára kíváncsi, írja meg az [email protected].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.