adozona.hu
Cafeteria még jár, de nem mindenkinek egyformán
//adozona.hu/archive/20090422_cafeteria_beren_kivuli_juttatas_2009
Cafeteria még jár, de nem mindenkinek egyformán
Tetszik
Egyelőre nem tudni, hogy mi vár a béren kívüli juttatások rendszerére, az azonban a pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozata alapján biztosnak tűnik, hogy „idén nem téma”. Vagyis munkaadó és munkavállaló továbbra is, az eddigiekhez hasonlóan számolhat vele. De mikor és hogyan differenciálhat a munkaadó, amikor a cafeteriáról dönt?
„Néhány hete elbocsátottak, s a cégnél azt mondták, a felmondási időm alatt már nem kapom meg a most esedékes üdülési csekket. Ez lehetséges?” – kérdezi egy olvasónk. „A béren kívüli juttatások adható juttatások, és nem kötelezőek. A gyesen, táppénzen tartózkodó, valamint részmunkaidős, felmondási idejét töltő alkalmazott juttatásáról a munkáltató maga dönthet, amit cafeteriarendszer esetén szabályzatban kell rögzíteni” – tudtuk meg a Sodexo Pass-tól. Az általános gyakorlat az, hogy kilépéskor, felmondáskor a bent maradó időarányos keretet a munkáltató bérben kifizeti – tették hozzá az utalványforgalmazó cégnél, hangsúlyozva, hogy ezt is a szabályzatában rögzíteni kell. Nyugdíjas esetén a volt munkáltató, vagy annak jogutódja továbbra is biztosíthat egyes juttatási formákat, mint az ajándékutalvány, étkezési utalvány, kultúrautalvány és az üdülési csekk. Ez a gyakorlat elsősorban magánvállalkozók esetében elterjedt.
Az adómentes természetbeni juttatások esetén a munkáltató megteheti, hogy nem azonos értékben juttat a munkavállalóknak. Ez történhet úgy, hogy közös ismérv alapján csoportokat alakít ki, s így tesz különbséget az alkalmazottak között. A csoportot bármilyen ismérv szerint képezhetik, gyakori például a munkában eltöltött idő szerint vagy beosztás alapján, esetleg a cégen belüli üzletágak szerint, vagy üzemegységek munkavállalóiból alkotott csoport. Tény azonban az is, hogy a törvényi szabályozás értelmében teljesítmény alapján nem differenciálható az alkalmazott béren kívüli juttatása.
Amennyiben adómentes értékhatár alatt ad juttatást a munkaadó, akkor akár minden alkalmazottnak adhatunk különböző típusú és mértékű juttatást, nem kell csoportokat képezni. Az adómentes értékhatár felett azonban ez már kötelező. A differenciálás alól egy kivétel van: a pénztárak – legyen szó egészség- vagy magánnyugdíjpénztárról.
A csoportképzésnél rögzíteni kell a juttatásra szánt keretösszeget, valamint hogy milyen ismérv alapján jön létre egy csoport és ki tartozik bele. A szabályzatot minden dolgozó számára elérhetővé kell tenni.
Általánosságban a cégek négy módszert szoktak alkalmazni a béren kívüli juttatások bevezetésénél:
- a munkáltató mindenkinek azonos feltételekkel és módon ad juttatást. Például minden dolgozó kap havonta 12 000 forint melegétel-utalványt fixen;
- a munkáltató bizonyos csoportokat megkülönböztet, és a csoportoknak különböző mértékű juttatást ad. Például a felsővezetők az étkezési utalvány mellett részesülnek évi háromszor 7150 forint ajándékutalványban is;
- a munkáltató azonos feltételekkel és azonos módon ad juttatást, de az alkalmazott szabadon választhat a juttatási formák között. Ez tulajdonképpen a cafeteriarendszer;
- a munkáltató a cafeteria rendszerben is képezhet különböző csoportokat, amelyeknek különböző értékben ad juttatást.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
