hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új házipénztár-szabály: fiktív könyvelésért kollektív büntetés

  • dr. Marosi Andrea

A korábbi alkotmánybírósági megsemmisítésre fittyet hányva az Országgyűlés ismét olyan szabályt fogadott el, amely 2009-től bünteti, ha a cégek házipénztárukban többet tartanak egy meghatározott összegnél.

A 2006-os 300 ezer forint ma már 500 ezret ér, az akkori éves bevétel 0,8 százaléka pedig annak 1,2 százalékát. Legalábbis erre utal a túl nagyra duzzadó céges házipénztárak ellen újra harcba induló kormány – a parlament által december 1-jén elfogadott – javaslata. E szerint a 2009-től érvényes házipénztár-szigorítás jószerével csak az értékhatárokat módosító megismétlése az Alkotmánybíróság (AB) előtt egyszer már megbukott törvénynek.

A két új pénzkezelési bekezdéssel kibővült számviteli törvény előírásai szerint a gazdálkodó szervezetek 2009-től nem tarthatnak kedvük szerinti összeget a házipénztárukban. A jogalkotó a készpénzállomány felső határát a házipénztár napi záróállományának havi átlagában határozta meg, ami nem lehet nagyobb, mint a társaság előző üzleti évi összes nettó bevételének 1,2 százaléka, vagy ha az kevesebb, mint 500 ezer forint, ekkor az utóbbi. A szabályok értelemszerűen a számviteli törvény hatálya alá tartozókra vonatkoznak, tehát az egyéni vállalkozókra és a bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adót fizető bt-kre nem.

Az új előírás megszegése esetére ez alkalommal nem rendelt fizetnivalókat a parlament (szemben a 2006-os, a túllépés összege utáni 20 százalékos házipénztáradóval). Ugyanakkor ingyen ezentúl sem úszható meg a lazaság. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban a HVG kérdésére elmondták: a szabály megsértői egy esetleges adóhivatali ellenőrzés során a pénzkezelési előírások megsértése miatt az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírságra számíthatnak. Ez gazdálkodó szervezetek esetében első alkalommal akár 500 ezer forintra is rúghat. Ha pedig a cég a revizor által megadott határidőre sem kurtítja az előírt mértékre házipénztára készpénzállományát, a korábban kirótt bírság dupláját kell megfizetni. Abban az esetben viszont, ha a határidőre teljesíti kötelezettségét, az első alkalommal kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

A könyvelői körökben keringő történetek alapján érthető a kormányzati igyekezet, ugyanis gyakori, hogy a pár ezer forint tőkéjű bt-knél is több tízmillió van a házipénztárban, persze csak papíron. E nyilvánvalóan fiktív könyvelési tételeknek nagyon egyszerű a magyarázata: a tulajdonosok rég elköltötték magáncélokra a házipénztárban feltüntetett forintokat, anélkül hogy megfizették volna a társasági és különadó elkerülhetetlen lerovását követően fennmaradó summa után a 25 százalékos (illetve a tavalyig létező 35 százalékos) osztalékadót, valamint a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Folytatás: MIchnai Attila cikkét a HVG-ben olvashatják.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink