adozona.hu
Visszavont adótörvények: miért öntik ki a gyereket a fürdővízzel együtt?
//adozona.hu/archive/20081020_adotorveny_visszavonasa_vamosi
Visszavont adótörvények: miért öntik ki a gyereket a fürdővízzel együtt?
Tetszik
Ismeretes, hogy a kormány az adótörvényeket módosító tervezetet (parlamenti szlengben: saláta-törvény) és a költségvetési törvénytervezetét visszavonta azzal, hogy új költségvetési javaslatot készít, viszont az adókhoz nem kíván hozzányúlni, vagyis adómódosításokat az idén nem tervez. Az ok nyilvánvaló; a már tapasztalható pénzügyi krízis, amely átgyűrűzik a reálgazdaságra is, újfajta megközelítést igényel. A költségvetés újragondolása természetes. A kibontakozó válság mellett 3 százalékos növekedést feltételezni hiba lenne. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője kommentál.
Az adócsökkentés visszavonása érthető. Nem tudjuk, hogy a válság milyen mély lesz és meddig tart. Ilyen körülmények között még a szélsőségesen liberális közgazdászok is az állami szerepvállalás fokozását, az állam erőteljes közbeavatkozását várják márcsak kárenyhítési okokból is. Ennek az elvárásnak az állam csak úgy tud eleget tenni, ha – többek között – megfelelő anyagi kondíciókkal rendelkezik. (Az USA 700 milliárd dollárral, a német kormány 500 milliárd feletti euróval, a britek 500 milliárd fontnál nagyobb összeggel küzdenek a krízis elmérgesülése ellen.) Az igencsak eladósodott magyar állam még ezt a szerény mértékű adócsökkentést sem kockáztathatja, hiszen így is válság közeli helyzetbe került a magyar államháztartás. Ebben az összefüggésben felelős döntésnek tűnik az adócsökkentés elhalasztása. (Az már egy másik kérdés, hogy az adócsökkentés gondolatával akkor akarnak újra foglalkozni, ha a kilábalásban a gazdasági növekedés üteme a 3-4 százalékot eléri. A növekedés beindulása ugyanis magas adóztatásnál sokkal nehezebb; az adócsökkentés éppen egyik eszköze lehet a növekedéshez szükséges környezetben ! Helyesebbnek látszik egy olyan megközelítés, amely mondjuk negyedévenként, az aktuális adatok és helyzet ismeretében, annak elemzésével latolgatja az egyébként vitathatatlanul szükséges elvonás – mérséklés megvalósítását!) Ezen vitatkozzanak a makroközgazdászok és a politikusok…
A saláta-törvénynek azonban sok olyan eleme volt, amit kár a fürdővízzel együtt kiönteni. A szokásos év végi pontosítások, korrekciók nem önmagukért valók, azok az egységes és tiszta jogalkalmazást, jogértelmezést hivatottak biztosítani. (Igazán olyan jó törvényt írni, ami minden későbbi viszonyra tökéletes, nem lehet. Bizonyos javítások szükségesek különösen olyan jogterületen, amely közvetlenül „zsebbe vág”.) Ezen felül a kormányzati javaslat számos úgynevezett egyszerűsítő intézkedést is tartalmazott. Az egyes adószámlák összevonása, a közbeszerzésekhez kapcsolódó adózói "pozitív lista", az elektronikus szolgáltatások szélesítése, a deviza könyvvezetés kiterjesztése, a veszteség-elhatárolási engedély elhagyása, a számviteli könnyítések stb. mind olyan lépések, amelyek függetlenek a pénzügyi (gazdasági) válságtól, s amelyek javítják az adózók közérzetét, így igazán felvállalhatók.
Ami végképp érthetetlen számomra az mégis inkább az, hogy az adózatlan (szürke, fekete stb.) gazdaság visszaszorítását célzó intézkedések tervezete is áldozatul esett a törvény-tervezet visszavonásának !? Ha valami fontos, akkor az adóbázis szélesítése most igazán az, s több e célt szolgáló értelmes elképzelés kerül talonba egy olyan országban, ahol a GDP 20 százalékát kivonják az adózás köréből. Csak támogatni lehet a számla-, nyugtaadás elmulasztása esetére javasolt egyéni felelősség fokozását. A készpénzfizetés korlátozása nagy csapás lenne a vállalkozási szféra adóeltitkolóira. Az ellenőrzési összehasonlító adatbázist már régen lehetővé kellett volna tenni. A költségszámlák gyűjtésének kimondása a bevételi alapú jövedelemátalányoknál evidencia (más kérdés az ellenőrizhetősége). Az adószám felfüggesztési tényállások bővítése is a ’huncutok’ elleni hatósági fellépést segítené. Ide sorolnám a cégautóadó újfajta megközelítését, ha az adótétel csökkenne (az összbevétel persze nőne; lásd erről az előző „kommentárt”). Ezen a téren legalább megvalósulna a "többen-kevesebbet fizessenek"- elv.
Nem sorolom. Ahogy korábban utaltam rá, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik. Ráadásul az egyszerűsítő és az adóeltitkolást szűkítő javaslatok önállóan is beterjeszthetők, s a kihirdetési előírásokkal is számolva akár februárban vagy márciusban is hatályba léptethetők.
Lehet ennek a lépésnek persze másik olvasata is. Az adóreform 1988-as indítása óta ez lenne az első olyan évvége, ahol nincs változás. (Most felejtsük el ezt az idétlen Robin Hood adót!) Ezt éppen az a kormányzat valósítaná meg, amely eddig az adótörvényeket folyamatosan módosította mintegy ezzel biztosítva az adórendszer állandóságát. (Volt olyan év, hogy egyes adótörvényeket évközbe 10-12 esetben is módosították.) Ez aztán igazán érdekes és – az előzőekből következően – értelmetlen lenne. A politikai csatározásokat figyelve nem csodálkoznék, ha a bevételt nem érintő adószabály módosításokat valamelyik (kormánypárti) képviselő beterjesztené, hiszen ha esetleg őt szavaznák le, akkor nem a kormány javaslatát érné kudarc.
Mindenesetre érdemes figyelni a törvénykezés közel, jövőbeni eseményeit. Hátha újból előkerülnek ezek az elképzelések, hiszen megérdemelnék.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
