adozona.hu
Szlovákiai cégalapítás, megszüntetett életbiztosítás, családi adókedvezmény
//adozona.hu/archive/20070720_apeh_szlovákia_biztositas_üzeltresz
Szlovákiai cégalapítás, megszüntetett életbiztosítás, családi adókedvezmény
Tetszik
Szlovákiában alapított cég magyarországi tevékenyéséggel hol adózik, szövetkezeti üzletrész öröklése esetén mi a teendő, megszüntetett életbiztosítás után az adókedvezmény tvissza kell-e fizetni, főállású anya miként veheti igénybe a családi adókedvezményt, munkavállalói könnyvel dolgozó jogosult-e egészségügyi ellátásra. Kérdezzen Ön is!
A kérdésben szerepel, hogy öröklés útján jutott szövetkezeti üzletrészhez azután, miután a szövetkezet megszűnt. Sajnálatos módon a kérdés nehezen értelmezhető, hiszen a szövetkezet megszűnésével annak üzletrészei is megszűnnek, így azok nem örökölhetőek.
Az örökölt dolgok után egyébként nem személyi jövedelemadót, hanem örökösödési illetéket kell fizetni, de a szövetkezeti üzletrész öröklése mentes az örökösödési illeték alól is.
Ha a szövetkezet azután szűnik meg, hogy az üzletrészt megszerezte, illetve ha kilép a szövetkezetből, akkor az összeg, amelyhez hozzájut, az Ön vállalkozásból kivont bevételének minősül. Amennyiben pedig Ön az üzletrészét eladja, akkor a bevétel árfolyamnyereségből származó bevételnek minősül.
Mindkét esetben a bevétel elszámolható költségekkel csökkentett része után 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Emellett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély után fizetett egészségbiztosítási járulék és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás adóévben megfizetett együttes összege el nem éri a 450 000 forintot.
2., Ha alapítok egy szlovák céget, szlovák székhellyel, viszont a munkákat Magyarországon végzem el , akkor melyik országnak milyen adót kell fizetnem?
A két állam közötti, a kettős adóztatás elkerülésére kötött nemzetközi szerződés előírásai az elsődlegesek. Ennek értelmében a szlovák vállalkozás nyeresége Szlovákiában adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a tevékenységét Magyarországon végzi itt lévő telephelye révén. Ekkor ugyanis a vállalkozás nyeresége Magyarországon adóztatható, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a nyereség ennek a telephelynek tudható be.
Azt, hogy a két érintett ország közül melyik jogosult a magánszemély jövedelmének adóztatására, szintén a Magyarország és Szlovákia között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján lehet megállapítani.
Amennyiben a szlovák cég Önnek fizetést ad, tisztázni kell, hogy Ön melyik országban bír illetőséggel. Ha magyar állampolgár, akkor abban az esetben tekinthető szlovák illetőséggel bíró személynek, ha csak Szlovákiában rendelkezik állandó lakóhellyel. Ezen túl Ön akkor is Szlovákiában adózik, ha mindkét országban van állandó lakóhelye, de életvitelének központja Szlovákiában található, azaz gazdasági és családi kapcsolatai erősebben kötik Önt ehhez az országhoz.
Az adóztatásra jogosult állam megállapításához ugyancsak szükséges annak tisztázása, hogy Ön a szlovákiai céggel milyen jogviszonyban van. Amennyiben Ön munkaviszonyban látja el a munkáját, és Magyarországon rendelkezik illetőséggel (belföldi illetőségű), akkor a fizetése Magyarországon adóztatható, mivel a munkát itt végzi, függetlenül attól, hogy azt egy szlovák cég juttatja. Amennyiben Ön szlovák illetőséggel bír, és munkaviszonyban látja el a munkáját, jövedelme akkor adóztatható Magyarországon, ha a munkavégzés során - bármely tizenkét hónapon belül - több mint 183 napot tartózkodik Magyarországon.
Abban az esetben, ha Ön a vállalkozás vezető tisztségviselője, és magyar illetőséggel bír, jövedelme – az igazgatók tiszteletdíjának megfelelően – a másik államban, tehát Szlovákiában adóztatható.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit - főszabály szerint - abban a tagállamban kell teljesítenie, amely tagállamban munkát végez, akkor is, ha az Önt foglalkoztató vállalkozás székhelye másik tagállamban van. Amennyiben egyidejűleg több tagállamban is végez munkát, akkor a lakóhely szerinti tagállam szabályai szerint kell ezeket a kötelezettségeket teljesíteni és a másik tagállamban az E101-es számú igazolás alapján mentesülhet ezek alól.
3., Húsz évre kötött vegyes életbiztosításom félidejéhez érve úgy döntöttem, hogy megszüntetem. A biztosítás után igénybevett adókedvezményből 10-év lejárta után vissza kell-e fizetni az adóhivatal számára? Mekkora ez az összeg és mikor esedékes?
A biztosítások adókedvezményét húsz százalékkal növelten akkor kell visszafizetni, ha a magánszemély 10 éven belül változtat, például megszünteti szerződését.. Mivel Ön az életbiztosítását a 10. év lejárta után bontotta fel, így a korábban igénybe vett adókedvezményeket nem kell visszafizetnie.
4., Főállású anya vagyok már 4 éve,de most lenne lehetőségem egy munkahelyre. Mivel egyedül nevelem őket,nemigen szeretném a lehetőséget elszalasztani. Arra lennék kíváncsi,hogy a családi adókedvezményt, az adójóváírást igényelni kell-e, a munkáltató fizeti ki nekem minden hónapban, vagy az APEH-től kapom vissza majd egy összegben.
Mind a családi adókedvezményt, mind az adójóváírást a munkáltató az adóelőlegek levonásakor csak akkor veheti figyelembe, ha Ön nyilatkozatot ad/adott a munkáltatójának arról, hogy ezeket a kedvezményeket kéri. Ilyen nyilatkozat megtétele után a munkáltató csak a kedvezmények figyelembevétele után fennmaradó adót vonhatja le. Természetesen, ha év közben a munkáltatójától ezt nem kéri/kérte, a kedvezményeket az adóbevallásában utólag is érvényesítheti, ekkor a levont adóelőleg visszajáró részét az adóhatóság utalja ki Önnek. A családi adókedvezmény igénybevételének feltétele azonban az, hogy az eltartottak száma elérje a három főt.
A fenti kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatmintákat megtalálhatja az APEH hivatalos honlapján, a „Letöltések – Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták” alcím alatt.
5., Ha valaki alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozik, akkor jogosult- e egészségügyi ellátásra, vagy neki is kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, azt a bizonyos 9 %-ot?
Alkalmi foglalkoztatás esetén 2007. április 1-jétől a foglalkoztató a közteherjegy kiváltásával a természetbeni egészségbiztosítási járulékot nem fizeti. Az a személy, aki kizárólag alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozik, és egyéb jogcímen - mint például nyugdíj vagy GYES folyósítás - nem jogosult a természetbeni egészségbiztosítási ellátást igénybe venni, köteles az adóhatóságnak a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
