adozona.hu
Termékértékesítés: adózni kell az előleg után is
//adozona.hu/archive/20070501_elolegfiz
Termékértékesítés: adózni kell az előleg után is
Termékértékesítéseknél az előleg után is kell áfát fizetni, a magyar szabályozás azonban itt sem egyszerű, más országok gyakorlatához képest pedig mondhatni sajátos. Az előlegek áfafizetési gyakorlatáról Csátaljai Zsuzsanna adószakértő tartott előadást a Penta Unió Adóegyetemen.
Még több áfaszabály! |
Ha még többet szeretne tudni az áfaszabályozásról, tekintse meg a videót! |
Az előleg pénzforgalmi jellegű is, tehát az átvétel időpontjában adókötelezettség keletkezik. Ez technikai adókötelezettséget jelent, ugyanis a törvény szerint az előleg átvétel napja teljesítési időpontnak minősül. Az előlegszámlára rá kell írni, hogy milyen értékesítésnek vagy szolgáltatásnak az előlege. Ez utóbbi teljesítési időpontja az előleg átvételének a napja.
A magyar szabályozások sajátossága, hogy – más országok gyakorlatával szemben – nem tehetjük meg, hogy a kiállított előlegszámlával arra várunk, hogy fizessen a másik fél. A magyar törvény szerint ugyanis csak akkor tudjuk kiállítani az előlegszámlát, amikor megkaptuk az adott összeget – mutatott rá Csátaljai Zsuzsanna. Amennyiben a másik fél csak valamilyen bizonylat ellenében hajlandó fizetni, gyakran előlegbekérőt vagy valamilyen levelet adni. Ez azonban még nem áfás bizonylat – emelte ki a szakértő.
Mivel a birtokba adás előtt adott valamennyi pénzösszeg előleg címén áfás, ezekről előlegszámlát kell kiállítani. Utána viszont a birtokba adásról már csak egy darab számla állítható ki, amelyen az összes hátralévő ellenérték szerepel. Itt a teljesítésnek kiemelt jelentősége van: minden azelőtt átvett pénzösszeg pénzforgalmi, azaz az áru illetve a szogáltatás átvételekor kell számlázni az akkori áfakulccsal. A birtokba adás után azonban hiába veszek át pénzösszeget annak már nincsen hatása az adókötelezettségre, mivel a teljesítés időpontjában ezeket ki kellett számolni – hangsúlyozta Csátaljai Zsuzsanna.
A közösségen belüli beszerzésekre utalt előlegek esetében is magyar specialitással találhatjuk szembe magunkat: az ilyen ügyleteknél annak kell adót fizetnie, aki átveszi az előleget. A belföldi ügyletekkel szemben az előleg átutalásának időpontjában keletkezik adókötelezettség. Ugyanakkor arra is oda kell figyelni, hogy ilyenkor az árra rá kell számolni az adót és nem úgy kezelni az előleget, mintha az tartalmazná az adót is. Tehát 100 egységnyi előleg fizetése esetén a bevallásban 100+20 azázalékot kell feltüntetni a bevallásba fizetendő adóként.
Közösségi ügyleteknél az áfa törvény ugyan megengedi, hogy ugyanebben az időszakban levonható adóként is feltüntessük ezt az összeget, de van egy nehezítés, a tárgyi feltételnél: a számlának pontosan meg kell felelnie az ide vonatkozó uniós direktíva 22. cikk. (3) pontjában leírt bizonylatnak – hívta fel a figyelmet Csátaljai Zsuzsanna. Ezt azt jelenti, hogy a direktíva szerint valóban számlázni kellene, de ha ezt rajtunk kívül senki sem veszi komolyan, jönnek a bonyodalmak. Mínuszos tételként ugyanis addig nem lehet szerepeltetni az összeget, amíg nem kapunk egy olyan végszámlát, amelyen az előleg összege szerepel és a számla megfelel a direktíva előírásainak. Ebben az esetben az előleget az összesítőben nem kell szerepeltetni, hanem csak a tényleges beszerzés időpontjában.