Mikor, mennyit adózunk Horvátországban?

Megosztás Tetszik

Horvátországban a legnagyobb állami bevétel az áfa, annak ellenére, hogy 85 ezer kúnáig áfamentes az értékesítés, s számos termék - köztük a tej és a kenyér után - sem kell adót fizetni. A legmagasabb áfakulcs 22 százalék, amelyet nemcsak termékek értékesítése, hanem személyes fogyasztás után is fizetni kell.

Aki Horvátországban alapít céget, nem árt, ha tisztában van az adózási feltételekkel.  Horvátországban - a területi illetékességtől függően - kell fizetni állami, megyei és városi vagy községi adókat. Megyei szintű adónak számít az örökösödési és ajándék utáni adó, szárazföldi gépjárművek, vízi járművek és a játék-automaták adója. Városoknak vagy községeknek kell fizetni például a jövedelemadó járulékát,  fogyasztási, a hétvégi ház adóját is. Közös adónak számít viszont  a nyereségadó, jövedelemadó és az ingatlanforgalmi adó. 


Áfamentes értékesítés 85 ezer kúnáig
A legnagyobb bevételt az általános forgalmi adó (ÁFA-PDV) jelenti az állami költségvetés számára. Hol kell az áfát befizetni? Az áfát ott kell fizetni, ahol a szolgáltatást igénybe veszik. Külföldről igénybe vett szolgáltatás esetén is belföldön kell megfizetni. ebben az esetben azt a vállalkozást is terheli adófizetési kötelezettség, amely nem tartozik az áfa hatálya alá. Ezek a cégek költségként számolhatják el a megfizetett adót. A tényleges munkavégzés helyét kell viszont figyelembe venni művészeti, tudományos, sport, szórakoztató tevékenységnél és a szállításhoz kapcsolódó rakodásnál és raktározásnál. Ingatlan esetében mindig az ingatlan fekvése a mérvadó.
 

Áfát kell fizetni a termékek értékesítése és szolgáltatásnyújtás, személyes fogyasztás és import után. Az  áfafizetés alapját reprezentációs költségek 70 százaléka, a gépkocsi-használattal kapcsolatos kiadások 30 százaléka jelenti. Import esetén a vám értékét, az illetékeket és külön adókat, valamint az áfa alapjának  megállapítását a vámelőírások tartalmazzák. Az áfa jelenlegi mértéke az adóalap  0,  10  illetve 22 százaléka.

Nyolcvanötezer kunáig áfamentes az értékesítés, 85.000-300.000 kn árbevétel megszerzése esetén negyedéves bevallási kötelezettség a szabályszerű, 300 ezer kn felett azonban  havonta kell adóbevallást benyújtani és havonta kell megfizetni az adót is.

Adómentes viszont a kenyér, a tej, a tankönyv, a tudományos folyóirat, nyilvános filmvetítés, meghatározott gyógyszer, implantátum. Nem kell adót fizetni a lakás bérbeadása, orvosi ellátás, szociális gondozás, iskolák szolgáltatása, szerencsejáték rendezése, hitelintézeti- biztosítási, hitközösségi szolgáltatás után sem. Szintén kedvezményes, de 10 százalékos mértékű áfa terheli a szállásszolgáltatást, a félpanziós vagy teljes panziós ellátást minden vendéglátó-ipari egységben és az ezekhez kapcsolódó ügynöki jutalékot is. Minden további értékesítés után azonban 22 százalékos áfát kell fizetni. 

Külföldi vállalkozások is élhetnek áfa visszaigénylési jogukkal, ha vásárokon kiállítóként vesznek részt és nem rendelkeznek székhellyel, kirendeltséggel vagy más ügyviteli egységgel  Horvátországban. Jellemzően a kiállítási hely bérleti díja, áramdíj, víz, gáz, fűtés, hűtés, telefon, parkolás, anyagköltség áfája igényelhető vissza, mely a kiállítási hely berendezéséhez szükséges. Ezen vállalkozások a visszaigénylésüket a zágrábi adóhivatalhoz nyújthatják be a naptári évet követő 6 hónapon belül. Kizárólag 1.000 kuna feletti összeg igényelhető vissza.

Nem kell számlatömb
A magyarországi előírásokkal ellentétben nem túl szigorúak a számlázáshoz kapcsolódó szabályok. Nem kötelező számlatömb vásárlása, bármely formátumban elkészíthető és nem csak gépi, hanem kézi úton is. A sorszámmal kapcsolatban is csupán annyi az elvárás, hogy folyamatos legyen növekvő sorrendben, tehát ne legyen hiányos és ne legyen duplázva. Készpénzfizetési számlát (Magyarországon: egyszerűsített számlát) az ügylet bruttó 5000 kn értékéig lehet költségként elszámolni és az áfa tartalmát visszaigényelni. Áfamentes értékesítések esetén az adómentesség tényét fel kell tüntetni a számlán.

A számlákat megkülönböztető jellel kell ellátni:
- R1 jelet tüntet fel, az a vállalkozás, mely a kiállítás dátuma szerint számolja el adóját,
- R2 jelet, aki a számla kiegyenlítésekor tünteti fel adókötelezettségét bevallásában.
Azon vállalkozás, mely árbevétele alapján nem volt áfaalanya, az a következő év január 15. napjáig kérheti  az adóhatóságtól, hogy az áfa alanyává válhasson. Az engedélyt határozatba foglalják, ám a vállalkozás választása a következő öt évben kötelező érvényű.