Csökkenő adókulcsok ellenére nő az adóbevétel Németországban

Megosztás Tetszik

Az elmúlt években folyamatosan csökkentek a szja adókulcsai, lehetőség van a házastársak együttes jövedelme utáni adózásra, ingatlanadót azonban már évek óta fizetnek. A német adórendszer sok szempontból tehát kedvezőbb a  magyarnál. Melyek a legszembetűnőbb a különbségek?

Németország 2000-ben hajtott végre több adónemre is kiterjedő adóreformot. A változások döntő része az adóalanyok számára kedvező volt. A személyi jövedelemadó – a magyar gyakorlathoz hasonlóan – itt is sávosan progresszív. Az adóreformot követően a két adókulcs 19,9 és 48,5 százalékra csökkent (25,9 és 50 százalékról), ezzel egyidejűleg az adómentes jövedelemhatár 6322-ről 7206 euróra emelkedett. Három évvel ezelőtt tovább csökkentek az adóterhek (16 és 45 százalék), majd 2005-ben 15, illetve 42 százalékra módosultak a, 7664 eurós adómentes alapbérküszöb mellett. Az intézkedés elsősorban a kis- és a közepes jövedelmű családok terheit mérsékelte. 

Az adózás mértéke azonban nemcsak az említett sávoktól és kulcsoktól függ, hanem – más tényezők mellett – az adóalany családi állapotától is. A Németországban élő házastársak adóját ugyanis együttes jövedelmük alapján határozzák meg, hacsak nem kérik a külön elbírálást. (Ez a megoldásódszer ebben a formában gyakorlatilag egyedülálló az Európai Unióban, szemben például a magyarországi gyakorlattal, ahol az egyre alacsonyabb mértékű családi kedvezmény osztható meg – jobb esetben – az együtt élő házastársak, illetve egyéb feltételek teljesülése esetén együtt élő élettársak között.) A gyermekek esetleges jövedelme után fizetendő adót a szülők jövedelmétől függetlenül határozzák meg.

A tényleges adófizetési kötelezettség megállapításához az adóalanyok számára a családi állapot és a jövedelmi viszonyok alapján hat adókategóriát állapítottak meg:
 
• 1. kategória: egyedülálló, illetve elvált.
• 2. kategória: egyedülálló, illetve elvált legalább egy gyermekkel, aki a szülővel egy háztartásában él, és aki után a munkavállaló juttatásban részesül.
• 3. kategória: házas munkavállalók, illetve özvegyek (utóbbiak csak a házastárs halálát követő egy évben).
• 4. kategória: házas munkavállalók, akik mindketten rendelkeznek jövedelemmel.
• 5. kategória: házas munkavállalók, akik közül az egyik házastárs dolgozik, a másik pedig a 3. kategóriába tartozik.
• 6. kategória: több munkahelyen dolgozó munkavállalók, akik második illetve harmadik adókártyájukat használják. (A munkavállaló a munka megkezdésekor egy ún. adókártyát, Lohnsteuerkart-et kap, illetve azonos időtartam alatti munkaviszony esetén minden további munkaviszonyhoz egy következő adókártyát is.) 

A fent leírt módon adóztatják a bér – és tőkejövedelmeket, a vállalkozási és mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmeket, valamint egyéb jövedelmeket, például a bérleti díjakat.
A személyi jövedelemadó kiegészül az úgynevezett szolidaritási adóval, amely a személyi jövedelemadó 5,5 százalékát teszi ki, és – amennyiben az adóalany valamely egyháznál regisztráltatja magát – az egyházi adóval. Az egyházi adó mértéke tartományonként eltérő, általában 8-9 százalék. (Aki nem tartozik egyik egyházhoz sem, nem kell adót fizetnie, de nem használhatja az egyházi épületeket, szolgáltatásokat.)

Társadalombiztosítás 

A munkavállalónak az adókon túl társadalombiztosítási járulékokat kell fizetniük. Ilyen az egészség- és anyasági biztosítás, a munkanélküli biztosítás, valamint a rokkant-, öregségi és özvegyi nyugdíj. Az egészségbiztosítási járulékok biztosítási alaptól függenek, de átlagosan a fizetések 12,5 százalékát teszik ki. A munkanélküli járulék mértéke 2007. január 1-elsejétől a korábbi 6,5-ről százalékról a bruttó bér 4,2 százalékára csökkent. (A módosítást az tette lehetővé, hogy az adóbevételek több mint 19 milliárd euróval meghaladták a tervezettet, így Németország 4 négy év után először teljesíti az államháztartási hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot.) A hosszú távú ápolási biztosítás fedezetét biztosító járulékfajta a bruttó fizetés 1,7 százaléka. A járulékok közös vonása, hogy csak bizonyos összeghatárig vonják le őket, és a summa felét a munkáltató, illetve nyugdíj esetén a nyugdíjbiztosító fizeti.

A felsorolt adókat és társadalombiztosítási járulékokat a munkavállaló jövedelmi helyzetének és családi viszonyai figyelembe vételével a munkáltató vonja le és fizeti be. A teljes levonások átlagosan a fizetések 35 százalékát teszik ki. A levont előlegek és ténylegesen fizetendő adó különbözetéről az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást benyújtani.

Társasági adó 

A társasági adót az úgynevezett tőketársaságok (pl. AG, GmbH) adóköteles jövedelmére vetik ki. A társasági adó mértékét 2001-ben 25 százalékra csökkentették, amit átmeneti növelés után 2004-ben ismét visszaállítottak 25 százalékra. Az adókulcs csökkentése mellett azonban a társasági adó rendszerében és eljárásaiban is változtattak. Ennek célja volt a visszaélések visszaszorítása volt, és egy egyszerűbb, átláthatóbb adórendszer létrehozása. Az adóreform során a kisvállalkozókat sújtó terheket adókedvezményekkel enyhítették, és az iparűzési adó költségként elszámolhatóvá vált. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások pedig kedvezménnyel, úgynevezett fél-adókulccsal adózhatnak évente egyszer.

A komoly adócsökkentések mellett néhány bevételt növelő intézkedés is született. Az egyszerűsítési elvnek is megfelelően mérsékelték az adóalapot, illetve adót csökkentő lehetőségek számát, valamint az értékcsökkenési kulcsokat is úgy határozták meg, hogy az eszközöket csak lassabban lehessen leírni.

Áfa 

Az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik minden termék és szolgáltatás. Mértéke általában korábban 16 volt, jelenleg 19 százalék, de a könyvek, az újságok, az antik áruk és az élelmiszerek után alacsonyabb, 7 százalékos általános forgalmi adó fizetési kötelezettség érvényesül.

Ingatlanadó, örökösödési adó, gépjárműadó 

Végezetül nézzünk néhány vagyontárgyhoz kapcsolódó adót! Németországban évente kell a vagyontárgy méretétől függő ingatlanadót fizetni a föld-, illetve ingatlantulajdonosoknak. Az adó mértéke tartományonként változó, de az összeg általában alacsony. Az új tulajdonú ingatlanokra azonban általában tíz évig nem kell adót fizetni. Az öröklött tulajdonrész után örökösödési adót kell fizetni. Az örökösödési adó kikerülésének kizárása érdekében a tulajdon ajándékozásakor fizetendő adó ugyanúgy állapítandó meg, mint örökléskor. A gépjármű motorjának kapacitása alapján gépkocsiadót kell fizetni.

Az uniós tagállamok között általánosan megfigyelhető adócsökkentési trendhez igazodva a fogyasztást és a beruházási kedvet növelő intézkedések meghozatala szükségszerű is, hiszen Németország komoly mennyiségű működő tőkét veszített a magas adóterhelése miatt. Mivel a gazdasági feltételek adottak, 2006 novemberében a koalíciós pártok terve alapján 2008-tól a vállalatok adóterheit tovább mérséklik. Ennek keretében a társasági adó felére, 12,5 százalékra csökkenne. Az intézkedések a német gazdaság bruttó nemzeti termékének növekedését és a munkanélküliek számának csökkenését alapozhatják meg. 

Forrás: Nyugat Magyarország Egyetem