Legalább a duplájára nőnek a bírságok és az eljárási tételek, több adatot kell szolgáltatni a transzferár-szabályozásban

Megosztás Tetszik

Megjelent a parlament honlapján a kormány által benyújtott 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslat, amely számos adónem szabályozásához is hozzányúl. A javaslatcsomag hangsúlyosan érinti a transzferár szabályozást, azzal kapcsolatosan jelentős szigorításokat, új adatszolgáltatási kötelezettséget és jelentősen emelkedő bírság- és díjtételeket fogalmaz meg. A transzferárazás miatti kiigazítások új szabályai számos adózónak komoly érvágást jelenthet a többletként befizetendő adót tekintve – írja hírlevelében a Mazars.

A 2022. december 31-ét követően benyújtott éves társasági adóbevallások kiegészülnek egy, a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos új adatszolgáltatással. Tehát az új adatszolgáltatás már a folyó, 2022. adóévet is érinti.

A pontosabb részleteket miniszteri rendeletben szabályozzák majd.

Az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazásának kiterjesztése

A csoporton belüli ügyletek adózási szempontból történő vizsgálata során az adózónak összehasonlító tranzakciókat vagy vállalatokat szükséges azonosítania. Az ezen független ügyletekből, illetve vállalatoktól származó pénzügyi adatok segítségével számolja ki az úgynevezett szokásos piaci ár-vagy nyereségtartományt és azt veti össze a kapcsolt ügyletek árazásával vagy az azokon elért nyereséggel.

A jelenlegi szabályozás értelmében, az adózó bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesül az alól, hogy az összehasonlító ügyletek vagy vállalatok adataiból képzett minimum és maximum értékeket magába foglaló teljes

tartomány helyett az úgynevezett interkvartilis tartományt vegye figyelembe, azaz, hogy szűkítést végezzen. A kivételszabályok közé tartozik, ha az adózó

- úgynevezett belső összehasonlító adatokat használ fel, illetve

- külső összehasonlító adatok felhasználása, azaz adatbázis-kutatás elkészítése esetén az összehasonlító elemzés kevesebb, mint 10 összehasonlító vállalat (hároméves) adatait vagy kevesebb mint 30 megfigyelést vesz figyelembe, vagy a teljes tartomány terjedelme nem haladja meg a 15 százalékpontot.

A javaslatcsomag értelmében az adatbázis-kutatásokhoz kapcsolódó kivételszabályok megszűnnének. Azaz, ha adózó adatbázis-kutatást végez a szokásos piaci ár vagy nyereség meghatározásához, úgy mindenképp az interkvartilis tartományt kell figyelembe vennie. A szabályozás már a 2022. évtől alkalmazandó lenne.

A belső összehasonlító adatok használatára vonatkozóan nem fogalmaz meg módosítást a javaslatcsomag, így egyelőre

feltételezhető, hogy ilyen esetben továbbra is a teljes tartományt vehetné figyelembe az adózó.

A medián értékre történő kiigazítás kötelezővé tétele

Bár közvetlen szabályozás jelenleg nem elérhető erre vonatkozóan, de az eddigi gyakorlat alapján, ha a kapcsolt ügyletekben alkalmazott árazás vagy az adózó/vizsgált fél által elért nyereség a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el, úgy az adózó a legközelebbi szokásos piaci érték (páldául. alsó vagy felső kvartilis) figyelembevételével igazíthatja ki az adóalapot.

A benyújtott javaslatcsomag azonban pontosan kimondja, hogy ha a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árazás vagy az adózó/vizsgált fél által elért nyereség az interkvartilis tartományon kívül helyezkedik el, úgy a kiigazítást már

nem a legközelebbi szokásos piaci érték, hanem a medián értékének figyelembevételével kell kötelező jelleggel

meghatározni. Ez alól csak azt jelenthet kivételt, ha az adózó igazolni tudja, hogy egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, tehát ahelyett egy másik érték feleltethető meg leginkább szokásos piaci mértékűnek.

A medián értékre történő kötelező jellegű kiigazítás komoly érvágást jelenthet számos adózónak, ugyanis egy nagy volumenű csoporton belüli ügylet esetén a transzferár kiigazítás abszolút értéke jelentősen magasabb lehet, mintha

csak a legközelebbi szokásos piaci értékre (például alsó vagy felső kvartilis) történne a kiigazítás. Ez adott esetben jelentős adófizetési többletet eredményezhet.

A módosítás miatt javasoljuk, hogy az adózók már az éves számviteli zárás előtt tekintsék át, hogy a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott árazás vagy az adózó/vizsgált fél által elért nyereség a szokásos piaci tartományhoz képest hol

helyezkedik el, tehát egyidejűleg a szükséges adatbáziskutatást is az év vége előtt végezzék el. Így a kapcsolt felek az esetlegesen szükséges kiigazítást akár szerződésmódosítással is tudják rendezni.

Emelkedő bírságtételek a hiányzó vagy hiányos transzferár dokumentáció esetén

Hiányzó vagy hiányos tartalmú transzferár nyilvántartás esetén a maximális bírságtétel jelenleg 2 millió Ft, ismételt jogsértés esetén 4 millió Ft. A javaslatcsomag értelmében ezek a bírságtételek 5, illetve 10 millió Ft-ra emelkednek, annak visszatartó jellegének növelésével indokolva.

Emelkedő díjtétel a szokásos piaci ármegállapítási kérelmek esetén

Az egyoldalú, azaz csak egy ország illetékes hatósága által lefolytatott szokásos piaci ár-megállapítási eljárásokért a mostani 2 millió Ft helyett 5 millió Ft-ot kell befizetniük az adózóknak. A kétoldalú és többoldalú eljárások esetében a

díjtétel egységesen 8 millió Ft lesz függetlenül attól, hogy hány oldalú eljárásról van szó.

Egyes részletszabályokat külön miniszteri rendeletben szabályozzák majd – figyelmeztet a Mazars.