Csaknem 7 százalékkal csökkent az ipari termelés, ennél is jobban visszaesett a belföldi értékesítés

Megosztás Tetszik

2023 májusában az ipari termelés volumene 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte honlapján a KSH. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,6 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában viszont növekedést. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. áprilisinál 1,6 százalékkal nagyobb volt.

Az ipari termelés volumene 6,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt májusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban az előző hónaphoz képest 1,6%-kal nőtt.

Az ipari export volumene 0,3%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33%-át képviselő járműgyártás kivitele 14,6, a 15%-os súlyú villamos berendezés gyártásáé 25%-kal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 18,4, a feldolgozóiparé 11,4%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,0, a csekély súlyú bányászaté 33, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 32%-kal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26%-át képviselő járműgyártás 10,5%-kal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 10,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 11,0%-kal nőtt.

A 12%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 13,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 33%-kal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 5,9%-kal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,9%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 7,5, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,4%-kal csökkent.

A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a hazai és a külpiaci eladások visszaesése következtében 16,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: a dohánytermék gyártásában 15,4, a pékáru, tésztafélék gyártásában 3,1%-kal. A legnagyobb (23%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,5%-kal kisebb lett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi nyolc alágazatban 11,1 és 47% közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az – édesség- és készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 25, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 15,4%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) ennél erőteljesebben csökkent a volumen.

Két havi visszaesés után a kisebb súlyt képviselő gyógyszergyártásban 6,7%-kal emelkedett a termelés volumene, elsősorban a kivitel növekedésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés mérséklődött.

A vegyi anyag, termék gyártása 20%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltak.

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,7%-kal). A többi régióban 0,7 és 13,9% közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,5%-kal kisebb volt a 2022. májusinál. Az új belföldi rendelések 9,3%-kal visszaestek, az új exportrendelések 1,1%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány május végén 8,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2023. január–májusban az előző év azonos időszakához képest:

Az ipari termelés 4,8%-kal csökkent. Az összes értékesítés 59%-át adó külpiaci eladások volumene 0,7, a 41%-ot képviselő hazai értékesítésé 16,7%-kal visszaesett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 26%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A többi ötben 0,5 és 24% közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,2%-kal bővült.