Megválasztotta Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének az Országgyűlés

Megosztás Tetszik

Megválasztotta Unger Anna politológust a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének pénteken az Országgyűlés – közölte az MTI.

A titkos szavazáson az ELTE Társadalomtudományi Karának docense 137 igen, hét nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott.

A hivatal nyomozati elnökhelyettese Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze lett, ő 139 igen, hat nem szavazatot kapott.

Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása szeptember 1-jétől hat évre szól.

Megválasztásuk után Unger Anna és Tasnády Katalin esküt tett.

A szavazáson 146 képviselő vette fel a szavazólapot, egy érvénytelen szavazat volt.

A Fidesz az eljárás kezdete előtt kivonult az ülésteremből. Korábban jelezték, nem asszisztálnak a hivatal létrehozásához, és az Alkotmánybíróságtól kérik az NVVH-ról szóló törvény megsemmisítését.

Az elnöki és a négy elnökhelyettesi posztra a parlament igazságügyi bizottsága július végén írt ki pályázatot, majd az elnöki posztra pályázók közül hármat kedden nyilvános ülésen meghallgatott és úgy döntött, Unger Annát javasolja a hivatal elnökének.

A nyomozati és a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra pályázókat zárt ülésen hallgatta meg szerdán a testület, amely Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét jelölte nyomozati elnökhelyettesnek, míg a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra kiírt pályázatot a meghallgatás után eredménytelennek nyilvánította.

A vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra kevés pályázat érkezett, ezért azokat még korábban érvénytelenné nyilvánították.

A parlament által július végén elfogadott, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény alapján a hivatal feladatait a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el.

A hivatal egyebek mellett keresetet indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben is vannak jogkörei.

Az NVVH-t az elnök vezeti, munkáját négy - közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli – elnökhelyettes segíti.

A hivatal elnökévé az választható meg, aki büntetlen előéletű, jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint ezen területek valamelyikén legalább tizenötéves szakmai gyakorlata, vagy tudományos fokozata és tíz év szakmai gyakorlata van.

A közpénzügyi elnökhelyettesre is ugyanilyen végzettségi követelmények vonatkoznak, további előírás, hogy az állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen.

Nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettessé ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg.

Nem lehet a hivatal elnöke vagy elnökhelyettese, aki a megválasztása előtti hat évben egyebek mellett országgyűlési képviselő, polgármester, kormánytag volt vagy pártban tisztséget viselt, párt alkalmazásában állt.

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén azt mondta, az elsők között fogják benyújtani a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényt, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.

A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja – közölte, olvasható az MTI közleményében.