Új Ptk.: és mi a helyzet a tőkeleszállítással?

Megosztás Tetszik

Az új Ptk. kapcsán eddig zömmel a törzstőke kötelező felemelésének lehetséges módjait firtatták Olvasóink. Egyik kérdezőnk most azt tudakolta, milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a törzstőke leszállításánál? A kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.

Az új Ptk. tükrében milyen feladatok vannak egy kft.-ben, ha a tulajdonosok tőkeleszállítást határoztak el? – kérdezte az Adózóna Olvasója. A társaság saját vagyona 30 millió ebből, törzstőke 8 millió, 22 millió az eredménytartalék. A társaságnak nincs hitele, sem kölcsöne. A törzstőkét 3 millióra kívánják csökkenteni. Van-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak?

A korlátolt felelősségű társaság törzstőke leszállítására vonatkozó előírásokat a Ptk. 3:202. -3:206. §-ai tartalmazzák – ismertette a jogszabályi helyeket Pölöskei Pálné. Hangsúlyozva: ebben megfogalmazódik, hogy a törzstőke leszállítását a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával lehet elhatározni – többek között – tőkekivonás célból is.

Megfogalmazza a törvény továbbá, hogy mit kell a határozatnak tartalmazni és rendelkezik arról, hogy a törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.

Arról is rendelkezik a Ptk, hogy az ügyvezetőnek a törzstőke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követő harminc napon belül azt a nyilvántartó bíróságnak be kell jelenteni és intézkedni kell a törzstőke leszállításáról hozott döntésnek két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.

Tartalmazza a törvény azt is, mit kell a hirdetménynek tartalmaznia, meddig jelenthetik be a hitelezők a biztosíték iránti igényüket. Az ismert hitelezőknek a hirdetmény első közzétételével egyidejűleg közvetlenül is köteles a társaság a hirdetménnyel azonos tartalmú értesítést küldeni.

A törzstőke leszállítása esetén módosítani kell a társasági szerződét a leszállított törzstőkének megfelelően. A törzstőke leszállításának a bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy a hitelezők felhívása megtörtént, és az erre jogosult hitelezők megfelelő biztosítékot kaptak.

A törzstőke leszállításának eredményeként a tagok részére kifizetést teljesíteni a törzstőke leszállításának bejegyzését követően lehet.

A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell – a cég tv-ben meghatározott módon és mellékletekkel  - előterjeszteni.

A kérelemnek tartalmaznia kell az adott cégformára vonatkozóan a cég tv-ben meghatározott adatokat, kivéve azokat, amelyeket a cégbíróság hivatalból jegyez be a cégjegyzékbe (2006. évi V. törvény 35. § (1) bekezdés).

Az adókötelezettség eltérő attól függően, hogy a tag természetes személy vagy jogi személy.

Természetes személy tagnak személyi jövedelemadó kötelezettsége vállalkozásból kivont jövedelem címen keletkezhet. Ekkor jövedelem a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből, (nem pénzbeli kielégítés esetén piaci áron számítva a Szja. tv. 68. § (79 bekezdése szerint), az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét.

Az értékpapír megszerzésére fordított érték:

- az alapításkor (a jegyzett tőke új értékpapír kibocsátásával történő felemelésekor) szerzett értékpapír esetében a társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értéke az értékpapír megszerzésekor adóköteles volt vagy adózott forrásból származott,
- az értékpapír megszerzésekor teljesített, igazolt ellenérték, ha az értékpapír megszerzése jövedelemnek minősült vagy adózott jövedelemből történt a szerzés.

Az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:

- az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,
- az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ilyen különösen a befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke).

Az adó mértéke 16 százalék. Az adókötelezettséget a jövedelemszerzés időpontját követő hó 12-éig kell teljesíteni, amely a kifizetés, a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára (Szja tv. 68. §, a szerzési érték a Szja tv. 67. §).

Jogi személy tagnak

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) előírása szerint
- a rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét (Szt. 86. § (3) bekezdés e) pont)
- a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét (Szt. 86. § (6) bekezdés f) pont).