Turbóra kapcsol a kormány: március végéig kisöpri az uniós pályázatokat

Megosztás Tetszik

Tartja magát a kormány célkitűzéséhez, miszerint 2017. március 31-éig az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága keddi ülésén.

Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot;  ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János.

A miniszter a kormányinfón pedig azt közölte, hogy a közpénzek elköltésének szigorítására tesz javaslatot, várhatóan még ezen a héten. Ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi. Lázár közölte: szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal "megúszhatja" az ország, s ez a forrás később további fejlesztésekre felhasználható lesz.

A tárcavezető beszámolt arról is, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, Lázár azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a mezőgazdasági bizottság ülésén azt ecsetelte, hogy a vidékfejlesztési program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahelyteremtést, valamint a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. 

A programban mintegy 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímet kívánnak meghirdetni. Ebből eddig 38 jogcímen, összesen 942,5 milliárd forint értékű pályázatot írtak ki. Eddig 476 milliárd forint értékű pályázatot zártak le, illetve függesztettek fel, ebből a két legjelentősebb az öko-, illetve az agrárkörnyezet-gazdálkodáshoz kapcsolódik, amelyre 253 milliárd forint fordítható.

A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta az államtitkár–, amit az is bizonyít, hogy az igénylések gyakran túllépik a lehetőségeket. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, összesen 66 milliárd forintos pályázat, ahol az igény meghaladta a 70 milliárd forintot. A településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárd forintos keretösszegre is 76 milliárd forintnyi igény érkezett.

Annak érdekében, hogy a jogos igényeket ki lehessen elégíteni, amikor erre lehetőség van, többletforrásokat is bevonnak – ígérte az államtitkár. Így több mint 20 milliárd forint pluszpénz jut a környezetgazdálkodás és 15 milliárd forinttal több a kertészeti ágazat pályázataira.

Fontos, hogy a gazdálkodók tekintsék át, milyen iratokat kell benyújtaniuk az adott kiírás szerint. A pályázók kilenctizede nem megfelelő dokumentumokat ad be.

Lázár János a bizottság ülésén a kifizetésekről elmondta: az egyszerűsítés és a bürokráciacsökkentés volt a célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezésének. Az a célszerű ugyanis, hogyha egy országban egy kifizető ügynökség van.

Kiss Miklós Zsolt hozzátette: a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket az átszervezés után ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a Magyar Államkincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára az átalakítás technikai részleteit ismertetve elmondta, a második szakaszban tartanak, az egész folyamat a harmadik szakasz, az államkincstár akkreditációjával zárul le.