Szegénység és munkanélküliség Horvátországban

Megosztás Tetszik

Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint továbbra is igen magas Horvátországban a munkanélküliség aránya, olyannyira, hogy az uniós összevetésben Zágráb csak a köztudottan súlyos gondokkal küszködő Athént és Madridot tudta lekörözni. A felmérések eredményeiből ráadásul jól látható; a fiatalok helyzete az átlagnál is rosszabb - írja a kitekintő.hu.

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint az Európai Unión belül csak Görögország (27,6 százalék) és Spanyolország (26,6 százalék) volt képes rosszabb foglalkoztatási mutatókkal kirukkolni, mint a közösséghez nemrég csatlakozott Horvátország. Zágráb ugyan nem lehet büszke a 17,2 százalékos munkanélküliségi rátájára, de az mindenképpen a horvát kabinet mellett szól, hogy most legalább nem súrolták azt a 20 százalékos küszöböt, amelyet a gazdasági válság csúcsidőszakában többször is sikerült átlépniük.

Magyarország egyéb iránt az uniós átlagnál (11 százalék) majd egy százalékkal jobban teljesített (10,1 százalék) az elmúlt néhány hónapban, amellyel hazánk a jelenleg 28 tagot számláló közösség középmezőnyébe került.

A fiatalság helyzete elkeserítő

A jövőre, de elsősorban a fiatalságra nézve elkeserítőek az Eurostat azon adatai, amelyekből az olvasható ki, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában az átlagnál nehezebben jutnak munkához a 25 év alatti korosztály képviselői.

A szeptember közepéről származó források alapján Horvátország ezen a területen kimagaslóan rosszul teljesített, hiszen a délszláv államban a fiatal korosztálynak mintegy 44,5 százaléka munkanélküli. Igaz, ebben a tekintetben Magyarország sem lehet büszke a maga 30 százalékos mutatójára.

Szegénység Horvátországban

A fentiek tükrében aligha meglepő, hogy a statisztikusok szerint Horvátországban minden ötödik ember a szegénységi küszöb alatt tengeti mindennapjait. A délszláv felmérések alapján a máig legfrissebb adatok (2012) szerint az Unió 28. tagállamában a lakosság 20,5 százaléka, azaz mintegy 878 ezer ember szegénynek vallhatja önmagát. Ez az adat persze még így is jobban mutat, mint az egy évvel korábbról (2011) származó felmérések eredménye. Akkor ugyanis a horvát összlakosság 21,3 százaléka élt a már normálisnak nevezhető életszínvonal alatt.

Itt azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy Horvátországban időközben, ha drasztikusan nem is, de lejjebb húzták azt a vonalat, amely fölött maradva még nem nevezheti magát szegénynek az ember. Ma egy háztartásában egyedül élő horvát nagyságrendileg 80 400 forintnyi havi jövedelem alatt sorolható a veszélyeztetett kategóriába, míg korábban ez az összeghatár 81 500 magyar forintnak megfelelő horvát kuna volt.