Szabadkereskedelmi megállapodás nélkül óriási akadályok elé nézhet a brit agrárium

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió piacára irányuló brit agrárexport nagy része versenyképtelenné válna, ha a brit EU-tagság megszűnéséig Londonnak nem sikerül szabadkereskedelmi egyezményt kötnie az unióval – áll a londoni alsóház mezőgazdasági és élelmiszeripari szakbizottságának vasárnap ismertetett átfogó tanulmányában.

A 41 oldalas bizottsági helyzetértékelés „rendkívül nagyravágyónak” nevezi azt a célkitűzést, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló igen szűkös időkeret végéig szabadkereskedelmi megállapodásra akar jutni az EU-val.

A parlamenti testület hangsúlyozza, hogy nem garantált egy ilyen egyezmény elérhetősége. Ha azonban nem sikerül megállapodni a tervezett szabadkereskedelmi szerződésről az EU-val, akkor a kétoldalú agrárkereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lépne életbe, ez viszont vámok megjelenésével járna az uniós piacra irányuló, jelenleg teljesen vámmentes brit mezőgazdasági exportban – áll a tanulmányban.

A jelentés kimutatja, hogy a brit agrárszektor éves termelési értéke meghaladja a 110 milliárd fontot (39 ezer milliárd forintot), és a brit mezőgazdaság élelmiszerexportjának 60 százalékát – de az átlagon belül például a brit juhágazat húsexportjának 95 százalékát – az EU-piac veszi fel.

A bizottsági beszámoló szerint a tanulmány elkészítéséhez meghallgatott szakértők elmondták: az EU az unión kívüli országokból érkező mezőgazdasági importra rendszerint sokkal magasabb vámokat vet ki, mint más termékcsoportokra.

A tejtermékeket az EU például 30 százalék feletti, a fagyasztott marhahúst 87 százalékig terjedő vámmal terheli.

A brit tejtermelők kereskedelmi szövetségének – Dairy UK – szakértői az alsóházi bizottságnak elmondták: a sajtfélék esetében a WTO-szabályozással járó vámok azt jelentenék, hogy „megszűnne a kereskedelem” a brit termelők és az EU sajtpiaca között. A Dairy UK szakemberei szerint a sajtokra alkalmazott WTO-vámok az egyes termékfajtáktól függően 40 és 50 százalék között mozognak, márpedig a brit sajttermelő szektor nem tud 50 százalékos árrést kitermelni, így e vámok hatását csak minimális mértékben, „vagy éppen sehogy sem tudná” elviselni.

A brit juhhúsexportot legalább 50 százalékos vámtétel terhelné az uniós piacon, és ezzel ennek a szektornak az exportja is teljesen versenyképtelenné válna az Európai Unióban – áll a vasárnap ismertetett bizottsági jelentésben.

A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradásának veszélyeire más ágazatok is felhívták már a brit kormány figyelmét.

A brit autóipar érdekképviseleti szervezetei nemrégiben közzétett nyílt levelükben hangsúlyozták, hogy ha nem születik kereskedelmi megállapodás az EU-val, és a kétoldalú kereskedelemre a WTO-szabályozás lép életbe, az uniós piacra irányuló brit autóexportot 10 százalékos – a jelenlegi kiélezett árversenyben gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan – vámteher sújtaná.

Japán londoni nagykövete, Curuoka Kodzsi, aki a múlt héten a brit gazdaságban jelenlévő legnagyobb japán termelő és pénzügyi vállalatok vezetőinek társaságában tárgyalt Theresa May brit miniszterelnökkel a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Nagy-Britanniában honos külföldi cégek működéséből „a továbbiakban nem származik nyereség”, akkor egyetlen magáncég sem tudja fenntartani működését a brit gazdaságban.

A brit autógyártás felét japán cégek adják.