Példák, amikor nagyon hasznos lehet igazságügyi adószakértőt bevonni

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk első részében az igazságügyi adószakértők által végzett tevékenységet, annak jogrendszerünkben betöltött szerepét és a magánszakértői véleménnyel történő bizonyítást tekintettük át. A második részben a szakértői munka gyakorlati oldalát nézzük meg, olyan példákon keresztül, amelyek során igazságügyi adószakértő bevonása segítette az ügy szakszerű és összességében költséghatékony megoldását, elkerülendő a jogvita időbeli elhúzódását.

Széles lehet tehát azon esetek köre, amelyekben igazságügyi adószakértő bevonása hasznos lehet egy-egy vitás kérdés megoldásában.

OLVASSA EL cikkünk első részét is!
Igazságügyi adószakértők, akik állásfoglalása jogi vitákat dönthet el

Különleges szakértelem példája adóalap becslésekor

Az adóhatóság több esetben speciális szakmai vagy üzleti tevékenységet folytató adózónál folytat vizsgálatot. Ha az egyediség figyelembevétele nem elhanyagolható, akkor azt például az adóalap becslésénél figyelembe kell venni. Ennek tisztázása különleges szakértelmet igényelhet, emiatt szükségessé válhat az adott adózási szakterületen jártas szakértő kirendelése, legyen az az áfa, a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó területe. Több esetben előfordult, hogy szakértő segített például egy bonyolult áfaarányosítási kérdés módszertanának vizsgálatában.

Transzferár, mint különleges szakterület

Szakértő bevonását egy eljárásban kezdeményezheti az adóhatóság, de maga az adózó is. Sőt, a szakértő személyére az adózó is tehet például egy transzferárügyben javaslatot, ha azon a véleményen van, hogy különleges transzferárat érintő szakértelemre van szükség. Jó oka lehet az adózónak erre – ami több bírósági esetben már előfordult –, ha például kapcsolt vállalkozások közötti bonyolult tranzakciót vizsgál az adóhatóság, legyen az jogdíj vagy kölcsönügylet, termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás.

Ilyen esetekben ugyanis nemzetközi adatbáziskutatással lehet megalapozottan álláspontokat képviselni, és például összehasonlítható szerződéseket vagy adott esetben összehasonlítható társaságokat találni, melynek segítségével az adóhatóság vagy a szemben álló fél meggyőzhető a társasági- vagy iparűzésiadó-alap, valamint az innovációs járulék alapjának helyességéről, ezzel megelőzve adóhiány és jelentős összegű bírságtételek megállapítását.

Cégérték, haszon vagy kár meghatározása

Számos esetben előfordul, hogy adószakértő vagy könyvszakértő kirendelésére kerül sor, amikor egy társaság üzletrészének, részesedésének vagy egy eszköznek a piaci értékét kell meghatározni. Ennek célja egyrészről lehet az, hogy megállapítható legyen vállalkozások vagy akár magánszemélyek viszonylatában, hogy történt-e adóelkerülés. Ilyen esetekben a szakértő mérlegeli az adott vállalkozás vagy eszköz sajátosságait, és az eset összes körülménye alapján állapítja meg azt a cég-, illetve eszközértékelési módszert vagy módszerek összességét (például több módszer súlyozásával), amellyel a piaci ár meghatározható.

Gyakran házassági vagyonmegosztási ügyekben rendelnek ki szakértőt, hogy a bíróság dönteni tudjon az érintett vagyon helyes megosztásáról. Ilyen esetekben a szakértő a bíróság segítségére tud lenni abban, hogy a felek közötti vitát tényekkel, adatokkal alátámasztva, szakmai berkekben jól ismert számítások alapján lehessen dönteni (ténybíró szerep).

Kártérítési ügyekben is van rá példá, hogy szakértő segít jól ismert közgazdasági módszer(ek) alkalmazásával meghatározni az elmaradt haszon vagy kár összegét, például egy tevékenységhez kapcsolódóan.

Fontos tudni, hogy a bíróság nem mellőzheti a szakértő kirendelését, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükséges, és annak törvényi feltételei fennállnak.