hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nesze neked, adócsökkentés! Az Európai Bizottság szerint túl sokat adóznak a legszegényebbek

  • MTI

Tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit, és fontos lenne az adószerkezet egyszerűsítése – hívja fel Magyarország figyelmét az Európai Bizottság.

Három fő területen fogalmazott meg javaslatokat az Európai Bizottság (EB) Magyarország számára az uniós tagállamokra vonatkozó, ma közzétett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásaiban.

A brüsszeli testület a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében első helyen azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy fiskális politikájában tartsa be a stabilitási és növekedési paktum prevenciós ágának előírásait, kövessen olyan költségvetési irányvonalat, amely „egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést, és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát”.

A bizottság szerint tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit, és fontos lenne az adószerkezet egyszerűsítése. A közbeszerzések terén az átláthatóság és a verseny fokozását szorgalmazták, amihez az EB szakértői szerint szükség lenne egy átfogó és hatékony elektronikus közbeszerzési eljárási rendszer felállítására, illetve a korrupcióelleni intézkedések szigorítására.

Hangsúlyozták: az adóterheknek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya Magyarországon továbbra is felette van a régiós versenytársak adatainak. Bár a kormány csökkentette a járulékokat, ami jelentősen mérsékelte az alacsony jövedelműek adóterheit, azok még mindig magasak, különösen a gyermektelenek körében.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény összetettnek és bizonytalannak minősítette a magyar adórendszert, rámutatva, hogy bár 2013 óta jóval kisebb mértékben, de még mindig jelen vannak olyan szektorspecifikus adók, amelyek bonyolítják a szabályokat és gyengítik a befektetői bizalmat.

A testület felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországon kiszámíthatóbb szabályozási környezetre lenne szükség, valamint fokozni kellene az átláthatóságot és a versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban.

Kitértek rá, hogy Magyarország versenyképességét és gazdasági növekedését valamelyest visszafogja a magánberuházások és a termelékenység alacsony szintje. Az üzleti környezetet negatívan befolyásoló tényezők között az intézmények teljesítményében és a kormányzásban tapasztalt gyengeségeket említették.

Úgy vélekedtek, hogy a szabályozási és adózási környezet gyakori változása az egyik legnagyobb gátja az üzleti tevékenységnek Magyarországon, ahol ráadásul nem vonják be megfelelően az érdekelt feleket, a szakpolitikai döntéshozatal pedig nincs kellően alátámasztva tényekkel. A szabályozási jellegű korlátok akadályozzák a piaci dinamikát, a beruházásokat, és bizonytalanságot okoznak a befektetők körében - olvasható a jelentésben.

Az értékelés szerint továbbá magas a korrupciós kockázat, amely ugyancsak árt az üzleti környezetnek.

Mint írták, a magyar hatóságoknak emellett segíteniük kellene a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra, egyebek mellett "aktív munkaerőpiaci eszközök" alkalmazásával, javítaniuk kellene az oktatás eredményein, illetve növelniük a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a romák részvételét az oktatásban.

A jelentés készítői aláhúzták, hogy az utóbbi években kedvező munkaerőpiaci fejlemények voltak megfigyelhetők Magyarországon, a munkanélküliség visszatért a válság előtti szintre, a foglalkoztatottság történelmi csúcsot ért el a magánszektornak és a közmunkaprogramnak köszönhetően. Intézkedéseket fogadtak el az áttérés támogatására a közmunkából az elsődleges munkaerőpiacra, a program azonban nem eléggé célzott, a hatékonysága korlátozott, annak ellenére, hogy egyes szektorokban munkaerőhiány van.

Kiemelték, a versenyképesség és a gazdasági bővülés középtávú javításához strukturális reformokra lenne szükség, többet kéne fektetni a humántőkébe, főként az oktatás és az egészségügy területén. Emlékeztettek a legfrissebb PISA-felmérés romló eredményeire, valamint arra, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a hatása a társadalmi-gazdasági háttérnek a diákok oktatási eredményeire. Mint írták, a magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet jelenleg nem tudják kielégíteni, a felsőoktatási törvény idei módosítása ráadásul valószínűleg tovább fogja rontani a helyzetet.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

NÉTAK

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kijelentés gyes alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close