Megugrott szeptemberben az infláció, és folytatódik az emelkedés

Megosztás Tetszik

Számítani lehetett az infláció szeptemberi felpattanására, és az MTI-nek nyilatkozó elemzők azt latolgatják, vajon a jegybank monetáris politikája a szeptemberi 15 bázispontnál erőteljesebb szigorítással reagál-e az év végéig kirajzolódó folyamatokra a következő inflációs jelentés előtt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az éves maginfláció az augusztusi 3,6 százalékról 4,0 százalékra nőtt, ami tavaly augusztus óta a legmagasabb érték.
    
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában emlékeztetett: az augusztusi meglepetés után jelentősen megugrottak a várakozások, így a pénteken közölt adat nem érte váratlanul a piacot. Az előző hónaphoz képest igen jelentősen, 0,6 százalékponttal gyorsult az általános áremelkedés üteme, és 2012 óta nem látott magas szinten áll, amivel messze felülmúlja a jegybanki célsáv tetejét is.
    
Virovácz Péter kiemelte: a szeptemberi adat felülmúlta az MNB szeptemberi inflációs jelentésében közzétett rövidtávú előrejelzést. Ez jelentősen növeli annak a kockázatát, hogy a szeptemberben felvázoltnál is magasabb lesz az idei és a jövő évi infláció, ami tovább késleltetheti az inflációs cél elérését, amennyiben az MNB nem változtat az előrejelzés mögött meghúzódó kamatpálya elképzelésén. Az adat fényében jelentősen megnőtt a lehetősége annak, hogy ismét nagyobb mértékben emelje a kamatokat az MNB, hogy horgonyozni tudja az inflációs várakozásokat és elkerülje a másodkörös hatásokat. Egy ilyen döntés a forintnak is segíthetne, ami továbbra sem képes érdemben elszakadni a 360-as szinttől az euróval szemben.
    
Ami az ING inflációs előrejelzését illeti, mivel a beérkező adat megegyezett a várakozásukkal, így változatlanul 4,7 százalékos éves átlagos inflációval számolnak idén, míg jövőre 3,7 százalékos áremelkedést várnak.
    
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a szeptemberi áremelkedésben továbbra is átmeneti tényezők, illetve a bázisidőszak hatásai játszanak szerepet. Ezek közül az év elején végrehajtott jövedékiadó-emeléseket emelte ki, valamint az üzemanyagok áremelkedését, amely elsősorban a magas világpiaci olajár hatására alakult ki.
    
A Századvég makrogazdasági elemzője nem számít arra, hogy a friss inflációs adat hatására a jegybank változtatna majd a szeptemberben előrevetített kamatpályán, így a következő két ülésen ismét 15-15 bázispontos emelés várható. Decembertől ugyanakkor érdemi változás következhet be a monetáris politikában.
    
Előretekintve, az idei inflációt befolyásoló egyszeri tényezők jövőre kifutnak, így tavasztól az áremelkedési ütem visszatérhet a jegybanki célsávba, de annak teteje körül alakulhat. Ha viszont az elmúlt időszakban tapasztalt energiaár-emelkedések a vállalatok árazási döntéseit is érdemben befolyásolják, az felfelé mutató kockázatot jelent az inflációs pályát illetően. Erre pedig a jegybank várhatóan csak az új inflációs előrejelzés ismertében tud majd érdemben reagálni, illetve decemberre már tisztább képet kaphatunk, hogy az energiaár-emelkedések mennyire bizonyulnak tartósnak.
    
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában arról írt, hogy az újranyitást követő átárazódások nagy része már végbemehetett, de az emelkedő olajár, az élelmiszerek árai és a kedvezőtlen bázishatás a negyedik negyedévben is felfelé hajtja az inflációt. Ezek miatt novemberben 6 százalék közelében tetőzhet az áremelkedés. Az átlagos infláció 2021-ben 4,7 százalékos lehet, míg az Erste Banknál decemberre 5,6 százalékra várják az éves indexet. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, így számottevően mérséklődhet az árnövekedés mértéke.

Mindemellett továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik a kilátásokat a minimálbér-emelés, az szja-visszatérítés, valamint az energia- és nyersanyagárak globális drágulása miatt.