Matolcsy: kiszámítható, versenyképes adórendszerrel lehet itt tartani a jövedelmeket

Megosztás Tetszik

Matolcsy György szerint kiszámítható, versenyképes adórendszerrel lehet biztosítani, hogy a vállalatok a megtermelt eredményt újra Magyarországon fektessék be; a polgári kormány ebbe az irányba tesz lépéseket - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter Scheirig Gábor (LMP) országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában.

Scheirig Gábor azt kérdezte: "miként kívánja csökkenteni a kormány a hatalmas mértékű jövedelemkiáramlást"?
   
A kedvezményes társasági adókulcsot korábban éppen a kis- és középvállalkozások nem tudták igénybe venni, mert nem tudták teljesíteni az ehhez kapcsolódó szigorú feltételeket. A polgári kormány 2010-től egyebek között ezért tette lehetővé a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs széles körű alkalmazását - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.
   
2010. július 1-je óta lényegében a teljes kkv-szektor 10 százalékos társasági adókulccsal adózik, ellentétben a magas adózás előtti eredménnyel rendelkező — jellemzően multinacionális — vállalatokkal, amelyek a pozitív adóalap 500 millió forintot meghaladó összege felett továbbra is 19 százalék mértékű társasági adó fizetésére kötelezettek. Már csak ezért is nehezen érthető az az álláspont, amely szerint a kormány nem szedi be az adót a multinacionális vállalatoktól, vagy éppen nekik kedvezne - fogalmazott a miniszter.
   
Matolcsy Görgy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar adópolitika nem szándékozik gátat vetni a beruházások előtt, a fejlesztési adókedvezményeket bármely vállalkozás igénybe veheti, ha teljesíti a társasági adó törvényben meghatározott feltételeket. A fejlesztési adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vállalkozás új munkahelyeket teremt, továbbá vállalja, hogy a megvalósítandó beruházást annak üzembe helyezését követően kis- és középvállalkozás esetében legalább három évig, nagyvállalkozás esetében legalább öt évig fenntartja. "Mindezekre való tekintettel hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Kormány nem nyújt anélkül adókedvezményt a külföldi vállalkozások számára, hogy ne várná el cserébe új munkahelyek megteremtését, illetve hosszabb magyarországi jelenlétet" - jelentette ki a miniszter.
   
Hozzátette: egyetért azzal, hogy az indokolatlan jövedelemkiáramlást minden gazdaságpolitikának fokozottan szem előtt kell tartania, s keresni kell azokat a jogi eszközöket, amelyek megfelelő keretet adnak a megtermelt haszon magyarországi felhasználásához. Ennek legfőbb eszköze azonban a miniszter szerint nem lehet csupán a tiltás; a kiszámítható, versenyképes adórendszernek kell biztosítania, hogy a megtermelt javakból származó eredményt újra Magyarországon fektessék be. A polgári kormány a miniszter szerint ebbe az irányba tesz lépéseket.
   
Egy ilyen konkrét — az elvtelen tőkekiáramlás megakadályozására szolgáló — lépésként említette, hogy a társasági adó rendszerében szigorították az alultőkésítettségre vonatkozó szabályozást, amely korábban teret engedett annak, hogy a külföldi tulajdonban álló társaságok kamatmentesen, hitel útján – részben – adómentesen vigyék ki a jövedelmüket Magyarországról. "Ezt a kiskaput bezártuk" - írta a miniszter.
   
Jelentős szigorítást léptettek életbe az úgynevezett offshore társaságokkal szemben is (bizonyítási kötelezettség szigorítása, meghatározott tartalmú nyilvántartások bevezetése), és jelentősen növelték az adóhatóság ellenőrzési eszköztárát is. A kormány ezzel hatékony lépéseket tett, hogy jelentősen megnehezítse az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országokba történő jövedelemkiáramlást - tette hozzá.
   
"Arról is biztosíthatom, hogy a polgári Kormány továbbra is elkötelezett a stabil, kiszámítható és vállalkozásbarát adózási környezet fenntartása mellett, és hogy a kedvező társasági adó rendszer révén a jövőben is arra fogja ösztönözi a társaságokat, hogy fokozzák magyarországi jelenlétüket" - írta Matolcsy György az ellenzéki képviselőnek adott válaszában.
   
A parlament 2010 júliusában fogadta el azt a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely rendelkezett arról, hogy a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot a korábbi 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos pozitív adóalapig lehet alkalmazni, egyúttal megszüntették a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék maradt.
   
A 2010-es átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhattak azok az adózók, akik teljesíteni tudták a feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék volt az adókulcs, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék.
   
A parlament 2010 novemberében 2013. január 1-jétől egységesen 10 százalékra csökkentette a társasági adókulcsot. "A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már most törvénybe foglalta, hogy 2013. január elsejétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke. Az adócsökkentés eredményeképp Magyarország fogja nyújtani a legkedvezőbb adózási környezetet a kelet-közép-európai térségben, aminek kézzelfogható eredménye lesz a tőkevonzó képesség növekedése és az új munkahelyek teremtése" - kommentálta a változást az NGM akkori,  2010. decemberi közleményében.
   
Matolcsy György 2011. március 1-jén, a Széll Kálmán Terv ismertetésén jelentette be, hogy 2013-2014-ben mégsem csökkentik 19-ről 10 százalékra a társasági adó általános szintjét, hanem a  társasági adóból származó bevételt is államadósság-csökkentésre fordítja a kormány.