Több mint 400 ezer fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek Magyarországon

Megosztás Tetszik

Magyarországon évente több mint 400 ezer fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek elsősorban követeléskezelők és közműcégek; ha a címzettek 15 napon belül nem reagálnak a megkeresésre, az végrehajthatóvá válik – ismertette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az MTI kérdésére.

Fizetési meghagyás segítségével az esetek túlnyomó többségében 10 ezer és 3 millió forint közötti tartozást akartak beszedni – fűzték hozzá.

A kamara felhívta a figyelmet, hogy ha valaki fizetési meghagyást kap, akkor 15 napja van arra, hogy reagáljon: mondjon ellent, ha vitatja a követelést, illetve kérjen részlet- vagy halasztott fizetést.

A kamara azt javasolja, hogy amennyiben valaki fizetési meghagyást kap – akár lakossági, akár céges ügyfél –, „ne dugja a fejét a homokba, vegye komolyan” az ügyet, elsőként is vegye át a postán vagy az online tárhelyre érkezett dokumentumot.

Ugyanis, ha valaki nem reagál, nem mond ellent, illetve nem kér részlet- vagy halasztott fizetést, akkor jogerőre emelkedik a meghagyás és végrehajthatóvá válik – emeli ki a MOKK. Ez még nem jelenti azt, hogy az illető számlájáról azonnal levonják a követelés összegét, mivel ebben az esetben a jogosultnak (például a követeléskezelőnek) kell kezdeményeznie a végrehajtást, amiről végrehajtási lap megküldésével tájékoztatják az érintetett.

Fontos tudni, hogy ha valaki igazolt okból nem tudta átvenni a fizetési meghagyást (például kórházi kezelés alatt állt, rossz lakcímre küldték vagy épp elutazott), akkor úgynevezett kézbesítési kifogást nyújthat be a közjegyzőnek. Ezt az érintett az ellene fizetési meghagyás alapján indított végrehajtás kezdeményezésétől számítva 15 napon belül teheti meg. A kézbesítési kifogással együtt részletfizetést, illetve a teljesítés halasztását is lehet kérni, és ellentmondással is lehet élni, de minden ilyen esetben közjegyzőhöz kell fordulni.

Ha valaki nem ért egyet a követeléssel vagy az összeggel, vagy ha az már elévült, akkor is lehet a fizetési meghagyásnak ellentmondani – tájékoztat a kamara. Ezután az ügy a bíróságon folytatódhat, ahol döntenek a követelés jogosságáról.

A MOKK adatai szerint a tavaly kezdeményezett 409 304 fizetési meghagyásos eljárás 0,5 százalékánál nyújtottak be kézbesítési kifogást, és 6 százalékánál éltek az ellentmondással a kötelezettek. Az esetek 94 százalékában nem volt vita a felek között, így a követelés jogosnak volt tekinthető.

A kamara tapasztalatai szerint a fizetési meghagyásokat elsősorban követeléskezelők, közműcégek, parkolási és mobilszolgáltatók kezdeményezik lejárt számlatartozások miatt.

Viszont ha bárkinek olyan tartalmú fizetési meghagyást kézbesítenek, amelyben egyértelműen és szándékosan valótlan adatok szerepelnek abból a célból, hogy neki kárt okozzanak, az a rendőrséghez is fordulhat. Ezzel párhuzamosan viszont mindenképpen mondjanak ellent a meghagyásnak, mert a feljelentés még nem állítja meg azonnal a fizetési meghagyást – hívta fel a lakosság és a vállalkozások figyelmét a MOKK.