Nőtt az ipari termelés

Megosztás Tetszik

2022 szeptemberében az ipari termelés volumene 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 11,6 százalékkal bővült. A feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés volumene, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. augusztusinál 1,6 százalékkal nagyobb volt, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

2022. szeptemberben

Az ipari termelés volumene 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal emelkedett.

Az ipari export volumene 13,3 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 33, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 21 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal emelkedett, míg a feldolgozóiparé 3,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (94 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 11,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,4, a csekély súlyú bányászaté 1,0  százalékkal nőtt 2021 szeptemberéhez viszonyítva.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 32 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 36, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 29 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 22 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 29, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,9 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,4 százalékkal bővült, elsősorban a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően, miközben a hazai eladások mérséklődtek. A legnagyobb súlyt (22 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 9,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezenkívül még három alágazatban csökkent a kibocsátás: a malomipari termék, keményítő gyártásában 16,0, a pékáru, tésztafélék gyártásában 3,8, a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 1,7 százalékkal. A többi alágazatban 1,0 és 33 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.

A villamos berendezés gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 47 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 87, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 62 százalékkal bővült.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 10,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten.

Öt hónapja tart a visszaesés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: szeptemberben a termelés volumene 21 százalékkal kisebb volt, mint 2021 azonos hónapjában, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Az ipari termelés Dél-Dunántúlon (0,2 százalékkal) és Dél-Alföldön (1,4 százalékkal) csökkent. A többi régióban 0,3 és 23 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Közép-Dunántúlon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 19,7 százalékkal nagyobb volt a 2021. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 9,2, az új exportrendelések 21 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 21 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2022. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest

Az ipari termelés 6,7 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci és a 40 százalékot képviselő hazai eladások volumene egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett.

Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,8 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 0,7 százalékkal Dél-Dunántúlon.