Így fékezik meg az áramdíjak növekedését a lengyelek

Megosztás Tetszik

A lengyel parlament mindkét háza jóváhagyta pénteki rendkívüli ülésén a villamos energia drágulását megelőző törvénycsomagot, amely nyomán 2019-ben csökkennek az áramdíj egyes összetevői, köztük a jövedéki adó, egy állami alapból pedig kiegyenlítik a tarifadíj és a piaci ár közötti különbséget.

A kormány által múlt héten előterjesztett, még, de a tervek szerint január 1-jétől hatályos előírások mellett

Péntek délután a szejmben, szombatra virradó éjjel pedig a szenátusban a képviselők túlnyomó többsége párttagságtól függetlenül megszavazta az Andrzej Duda elnök jóváhagyására váró, de a tervek szerint január 1-jétől hatályos törvénycsomagot, annak ellenére, hogy a parlamenti vita során ellenzéki képviselők bírálták a kormány energiapolitikáját.

A törvénycsomag mintegy 9 milliárd zloty (620 milliárd forint) állami ráfordítást von maga után. A költségek jelentős részét – mintegy 5 milliárd zlotyt – a Lengyelország rendelkezésére álló, fel nem használt uniós szén-dioxid-kibocsátási engedélyek eladásából fedeznék.

Az áramfogyasztói díj összetevői közül 75 százalékkal csökkentik a jövedéki adót, az ebből származó bevétel összesen 1,85 milliárd zlotyval lesz alacsonyabb. 95 százalékkal csökken a rendszerhasználati díjak egyike, ezáltal a fogyasztói díjak további 2,24 milliárd zlotyval mérséklődnek.

A törvény szerint 4 milliárd zlotys állami alapot hoznak létre, ebből a keretből a csökkentett tarifaárak és a piaci árak közötti különbséget fizetik ki az áramszolgáltatóknak.

Egymilliárd zlotyt környezetbarát energetikai beruházásokra szánnak.

Az intézkedések révén a lakossági és a nagyfogyasztói áramárakat az idei év első felében érvényes szinten akarják tartani. Az Eurostat adatai szerint a lengyelországi lakossági áramdíj az első fél évben 14,1 euró volt 100 kilowattóráért, miközben az uniós átlagár 20,5 eurót tett ki.

Mateusz Morawiecki kormányfő a parlamenti vita során a lengyelországi energiaárak emelkedésére ható nyomást a nemzetközi energiapiacon észlelhető drágulással hozta összefüggésbe, valamint az uniós szén-dioxid-kibocsátási egységek árainak idei jelentős növekedésével. Az utóbbi különösen érinti Lengyelországot, ahol az energiafogyasztás mintegy 80 százalékát széntüzelésű hőerőművekből fedezik.

A megszavazott törvénytervezet indoklása szerint az áramszolgáltatók által eredetileg magasabbra szabott jövő évi árak társadalmilag elfogadhatatlanok voltak. Ezt az érvelést megvilágíthatja, hogy Lengyelországban 2019-ben kettő – európai uniós és lengyel parlamenti – választást is tartanak.