Haverek kapitalizmusa – még korruptabb lett Magyarország

Megosztás Tetszik

Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, a Transparency International által készített Korrupció Érzékelési Indexen (Corruption Perceptions Index–CPI). A Magyarországot érintő adatokat a Transparency International magyarországi szervezete ma ismertette Budapesten.

Az eredményekből kiderül, hogy Magyarország teljesítménye az Európai Unión és a közép- és kelet-európai régión belül egyaránt visszaesett.

Változatlan élmezőny, nem jeleskednek a világ legnagyobb gazdaságai

A tavaly vizsgált 168 országnak több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. Ez azt jelenti, hogy a korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 országok közül tízen, köztük az európai uniós tagállam Olaszország tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítő államok csoportjába. A 2015. évi Korrupció Érzékelési Index – amelyet immár 21. alkalommal tett közzé a TI – egyik legnagyobb vesztese a szintén G-20 tag Brazília, amely az előző évi helyezéshez képest 7 helyet visszacsúszva a 76. lett. Az ugyancsak G-20 tag Törökország pedig tovább folytatta a 2014-ben megkezdett zuhanórepülést – akkor 11 hellyel rontotta az eredményét – és a legújabb felmérésben 2 helyet esett vissza.

2015-ben is Dánia végzett az élen, ezúttal 91 ponttal, ami eggyel gyengébb a 2014-es győztes pontszámnál. A dobogó második és harmadik fokán is skandináv országokat találunk: Finnország 90 pontot ért el, Svédország pedig 89-et. És a negyedik skandináv ország is az élbolyban végzett, Norvégia 87 ponttal a hatodik lett, Új-Zéland és Hollandia mögött. A skandináv országok minden évben a Korrupció Érzékelési Index élmezőnyében végeztek, de néhány további nyugat-európai ország, valamint Új-Zéland is rendre a korrupcióval alig fertőzött országok között szerepel. Tartósan jó korrupció elleni teljesítményük arra vezethető vissza, hogy ezekben az államokban a polgárokat szolgáló közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, a kormányok pedig nyilvánosságra hozzák, hogy mire használják a közpénzeket. Az sem véletlen, hogy a sereghatók minden évben az országok ugyanazon csoportjából kerülnek ki. 2014-hez hasonlóan a 2015-re vonatkozó felmérésben is Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárják a CPI-ranglistát, a két sereghajtó 8-8 pontot szerzett. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.

A korrupció csak a polgárok összefogásával győzhető le!

 „A korrupció 2015-ben változatlanul az egyik legkomolyabb kihívásnak bizonyult világszerte” – emelte ki José Ugaz, a Transparency International korrupcióellenes mozgalom nemzetközi elnöke. Ugaznak komoly tapasztalatai vannak abban, hogyan lehet harcolni a korrupció ellen: különleges ügyészként működött közre a legmagasabb perui kormányköröket, így egyebek mellett Alberto Fujimori egykori elnököt is érintő visszaélések felderítésében. A TI elnöke szerint a mai korrupció „csak a polgárok összefogásával győzhető le, és az embereknek világosan és egyértelműen a kormányok tudtára kell adniuk, hogy elegük van a közhatalommal történő visszaélésből és a közpénzek elsikkasztásából”.

Magyarország három helyet és három pontot rontott

Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a CPI-felmérésben, ami három ponttal múlja alul az ország egy évvel korábbi eredményét. A pontszámhoz hasonlóan Magyarország a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott, jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. (Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. helyet szerezte meg.) A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő, hiszen Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. 2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot. A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt, amely 5 ponttal, 56-ra javította a 2014-es felmérésben elért pontszámát, aminek köszönhetően 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban. Nemcsak régiós, hanem európai uniós összehasonlításban is tovább romlott Magyarország teljesítménye: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.

2015 a közpénzek átláthatatlan szétosztásának éve volt

A közpénzadatok nyilvánossága és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékonynak bizonyult a korrupció elleni küzdelemben, ezt a nyugat-európai, mindenekelőtt a skandináv országok több mint két évtizedes sikertörténete is igazolja. Ezekben az országokban a polgárok tisztában vannak azzal, hogy a kormányaik mire fordítják az adójukat, és ha kétségeik merülnek fel, biztosak lehetnek afelől, hogy számíthatnak a kormánytól független állami intézményekre és az igazságszolgáltatásra.

A magyar kormány ezzel szemben mindent elkövet annak érdekében, hogy nálunk ez ne így legyen. Akik korábban ellenőrizhették a hatalmát, azok ezt már nem, vagy csak nagyon nehezen tehetik meg, mivel a kormány az elmúlt években az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította. Ez alól csak a bíróságok jelentenek kivételt. Az adatok elrejtése is egyre könnyebb, a kormány ugyanis tovább korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, ami jelentősen megnehezíti, hogy a polgárok tájékozódjanak a közpénzek elköltéséről.

„Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. A kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint a „magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel”.

Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, a gazdagodásuk forrása azonban nem. A haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az európai uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül. Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt. 2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) voltak a legsikeresebbek, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsi Istvánhoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel lettek gazdagabbak, de Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak az elmúlt négy évben bő 200 milliárd forint adótámogatást kaptak. Mivel az úgynevezett látványcsapatsport- támogatási rendszer lényege a társasági adókedvezmény, a gyakorlatban az államkincstár négy év alatt jelentős adóbevételtől esett el. Ráadásul ez a pénz félig titkosan került a sportcsapatokhoz, mert egy 2015-ös törvénymódosításnak köszönhetően nem tudható, hogy mely vállalatok támogatnak sportklubokat adófizetés helyett. A módosított törvény következtében nem lehet kideríteni, hogy van-e összefüggés egyes cégek közbeszerzési sikerei és a miniszterelnök, illetve néhány kormánytag kedvenc focicsapatainak jutó, sokmilliárd forintot kitevő vállalati sporttámogatás között.

Versenyképesség szabadesésben

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása az ország versenyképességének – régóta tartó – zuhanásszerű romlásával jár együtt. A Világgazdasági Fórum nemrég közzétett versenyképességi felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63. helyezést érte el, legversenyképesebb gazdaság volt. A megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a magyar kormány döntéseinek az átláthatóságát, amelyet a közpénzek illetéktelen felhasználásához hasonlóan a 140-es lista 119. helyére rangsoroltak. „A magyarországi versenyképesség romlásának oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló és nem képes elhárítani a korrupciót” – tette hozzá Martin József Péter. Magyarországon ördögi kör alakult ki: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, ami kedvezőtlen szerkezetű növekedéshez vezet. Mindez melegágya a járadékvadászaton alapuló haveri kapitalizmusnak: a vállalatok nemegyszer a szabályozás manipulálásában, a kormány jóindulatának és barátságának elnyerésében érdekeltek, nem pedig a hatékony piaci teljesítményben. Ez pedig tovább növeli a korrupciót.