Csalás a Széchenyi Kártya Programban – megszólalt a kamara

Megosztás Tetszik

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít.

A köztestület csütörtöki közleményében azt írja, értesülései szerint a folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel. Egyben visszautasítanak minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal, vagy "könyvvizsgálói maffiáról" beszél.

Ismertetik, hogy a kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít – szögezték le. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció, a kizárás alkalmazása is indokolt lehet – közölték.

Az MKVK hangsúlyozza, hogy a könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden közölte, hogy egy képzett szakemberekből álló bűnszervezet mintegy félmilliárd forintot csalt a kis- és középvállalkozásoknak állami garanciával és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal; a nyomozás 43 gyanúsított elleni vádemeléssel zárult. A közlemény szerint a könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró szakemberek által irányított bűnszervezet hamis iratok, banki igazolások felhasználásával, egy céghálózaton keresztül, stróman ügyvezetők segítségével nagy összegű vállalati hiteleket vett fel több ismert pénzintézettől. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán arra kérte a Magyar Könyvvizsgáló Kamarát, hogy indítson fegyelmi eljárást és szabjon ki visszatartó erejű szankciót amennyiben van olyan könyvvizsgáló, aki a Széchenyi Kártya-programot érintő félmilliárd forintos csalás gyanúsítottjai között szerepel.

Az MKVK csütörtöki közleményében ismertet egy korábbi vizsgálatot is, amely szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől.

A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt hoz az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak – fejti ki a köztestület.

Hozzátették: a különbséget az magyarázza, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok – ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik – a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik használni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítené az illetékes hatóságokat.