Brexit: mégis folytatódnak a londoni tárgyalások

Megosztás Tetszik

Meghosszabbították az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások most folyó londoni fordulóját, amely az eredeti tervek szerint vasárnap este véget ért volna. A Downing Street szóvivője részletek nélkül azt közölte vasárnapi tájékoztatóján, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője szerdáig marad a brit fővárosban.

Barnier és stábja csütörtökön érkezett Londonba. A brit küldöttséget David Frost, a kormány főtárgyalója vezeti.

A két fél előzetesen arról állapodott meg, hogy a mostani szakaszban minden nap lesznek tárgyalások, beleértve a hétvégéket is, hacsak a küldöttségek menet közben máshogy nem döntenek.

Brandon Lewis, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: „nagyon jó jel”, hogy Michel Barnier hajlandó a londoni tárgyalások folytatására a tervezett időponton túl.

Hozzátette: jó esély van arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió a következő hetekben megállapodásra jut a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok feltételrendszeréről.

A tárgyalások jövője az október közepi EU-csúcsértekezlet után bizonytalanná vált. Az ülésen ugyanis a tagországok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket.

A Downing Street erre reagálva a múlt hétvégén közölte, hogy a brit kormány értelmezése szerint ezzel az állásfoglalással az EU gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak, és nincs is értelme a megbeszélések folytatásnak, ha az unió nem változtat azon az álláspontján, hogy csak a brit kormánynak kell a megállapodás érdekében további lépéseket tennie.

Michel Barnier azonban az Európai Parlament szerdai ülésén felszólalva kijelentette: a megállapodás a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről karnyújtásnyira van, ha „mindkét fél” készen áll a konstruktív munkára a kompromisszumkészség jegyében.

A Downing Street szinte rögtön ezután bejelentette, hogy a tárgyalások mégis folytatódnak, miután immár mindkét tárgyalófél egyértelműen kinyilvánította, hogy „egy megállapodás eléréséhez ketten kellenek”.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-éig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

London folyamatosan hangsúlyozza, hogy továbbra sem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól „ausztráliai típusú” feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az EU-val.

A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a héten arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a WTO-szabályrendszer alapján 10 százalékos vám terhelné az EU-val folytatott kétoldalú autókereskedelmet, és ez 4,5 milliárd fonttal (1815 milliárd forinttal) emelné a kereskedelmi költségeket.

A SMMT számításai szerint a WTO-szabályozás az EU-ból importált, belső égésű motorral működő autók nagy-britanniai kiskereskedelmi árát átlagosan 1900 fonttal (770 ezer forinttal), az elektromos autókét 2800 fonttal (több mint 1,1 millió forinttal) növelné.