Mire használható a mesterséges intelligencia jogi területen? Többre, mint gondolnánk

Megosztás Tetszik

A mesterséges intelligencia a jogi területet is teljesen átalakíthatja. Alkalmazása elsősorban kiegészítő, előkészítő funkcióban nagyban javítja a jogszolgáltatás minőségét. Nem helyettesítheti ugyanakkor a humán szakértelmet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt időszak egyik legfelkapottabb technológiai vívmánya, amely egyelőre átláthatatlan sebességgel fejlődik. Az MI hatalmas lehetőségeket rejt magában, és a digitális átalakulás következő szintjét is elhozhatja a jogi szakmában.

A jogrendszer nem minden ügyet tud hatékonyan elbírálni – idetartoznak például a különböző kis perértékű ügyek –, így az érintettek igazságszolgáltatáshoz fűződő jogai sérülnek. Ezen ügyeket a magyar jog például gyorsított eljárások keretében vagy békéltető testületek előtt igyekezett, illetve igyekszik kezelni, de ezek sem teljesen hatékony megoldások. Az ügyek egy része így rendezetlen marad, jelentős részük pedig a jogrendszeren kívül talál megoldást: a kártyatársaságok, online fizetési megoldások, online piacterek vitarendezési központjai, eljárásai tulajdonképpen polgárjogi vitákat bírálnak el, évente több tízmilliós nagyságrendben.

„Világszerte van arra törekvés, hogy hasonló szolgáltatásokat a jelenlegi jogrendszer mellett állami szereplők, köztestületek nyújtsanak, és ebben a mesterséges intelligencia közreműködését is igénybe vennék – mondta el dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának társ-vezetője. – A vitarendezés olyan terület, ahol az MI bíráskodásnak lenne helye. A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek.”

Valóban elképzelhető, hogy a hasonló esetekben a mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló iratok alapján elemzi a jogesetet, és meg is hozza az ítéletet? A korábbi ügyek, ítéletek MI elemzése, és az azon alapuló jogszolgáltatás technológiai problémákat is felvet. A szabályozók gyorsan változnak, és ezzel a jelenlegi MI-rendszerek nem tudnak lépést tartani. Nem úgy működnek, hogy egy adott tényállásra alkalmazzák a szabályokat, hanem az adott tényálláshoz hasonló esetekre keresnek döntéseket. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk az angolszász esetjogban jobban elképzelhető, mint az átfogó, absztrakt szabályokon alapuló kontinentális jogrendszerben – ahova Magyarország is tartozik. Az MI ráadásul csak az okiratokra tudna támaszkodni, a bíráskodás viszont nemcsak jogalkalmazás, hanem – különösen első fokon – az érintettek meghallgatásán, egyéb bizonyítási cselekményeken alapuló ténybíráskodás.

A mesterséges intelligencia határozatot egyelőre nem hoz, de elő tudja készíteni

Ha a végső döntésre még nem is, a döntéselőkészítés támogatására már alkalmas lehet a mesterséges intelligencia. A bírói határozat a piramis csúcsa, de rengeteg adminisztratív feladat, az ügyiratok összefoglalása, az adatbázisok ellenőrzése van „a piramis alján”. Van-e újdonság az újonnan beadott ügyiratokban az eddigi iratokhoz képest? Hol nyilatkozott az eljárás során már erről valamelyik fél? Ezek felkutatásában az MI közreműködése hasznos segítséget jelent a jogászoknak.

„Az ügyvédi irodák a kollégák megfelelő tréningjét követően már számos ilyen MI-alapú, jogi szolgáltatásokra optimalizált eszközt használnak a munka hatékonyságának növelésére – mondta el dr. Vass Réka, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának szenior ügyvédje. – Az etikus alkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök meg tudják őrizni az ügyvédi vagy üzleti titkot, és ki kell szűrni az MI »hallucinálását« is.”

Az MI-megoldások használhatók például jogi átvilágításokra, a dokumentumok áttekintésére, kutatásokra – az adott idézetek forrásának megjelölésével –, komplexebb szövegek összefoglalására, lényegük kiemelésére és jogi iratok vázlatának elkészítésére.

Léteznek emellett MI-alapú jogi asszisztensek, „virtuális recepciósok” a munka támogatására: a prioritások meghatározására, a felek közötti időpontegyeztetésre, titkári jellegű feladatok elvégzésére. Más eszköz a szerződésmenedzselésben segít: feldolgozza azokat, kiemelve a lényeges elemeket, vagy éppen a lejáratra vonatkozó emlékeztetőt állít be. Bizonyos MI-megoldások alkalmazhatók a megfelelőségi eljárásokban: ezek nagy mennyiségű adathalmazból ki tudják szűrni a személyes adatokat vagy üzleti titkokat, ezáltal segítve bizonyos iratok anonimizálását.

Az MI alkalmas az ügyekkel kapcsolatos „jóslásra” is. A bírósági statisztikák alapján megállapítható egy adott ügy várható hossza, sőt, akár a kimenetele is. Ugyanakkor több jogban kifejezetten tiltják a bírók vagy választottbírók ez alapján való profilozását.