Amerikai importvámok: súlyos sebet kapott az európai gazdaság

Megosztás Tetszik

Londoni pénzügyi elemzők szerint az acél- és alumíniumtermékekre érvényesített amerikai importvámok az utóbbi időszak több más sorozatos sokkjával együtt indokolttá teszik az euróövezeti gazdaság növekedésére adott előrejelzés gyengítését. Amerika intézkedése a briteket is sokkolta.

Az Egyesült Államok péntek óta az Európai Unióból, valamint a Kanadából és Mexikóból érkező acélra 25 százalékos, az alumíniumra 10 százalékos vámot vet ki. Az amerikai kormány indoklása az, hogy a jelenlegi külkereskedelmi kondíciók előnytelenek az amerikai termelők szempontjából, és így sértik az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői az euróövezeti kilátásokról összeállított új tanulmányukban közölték: a valutaunió hazai össztermékének (GDP) idei átlagos bővülésére szóló prognózisukat az eddigi 2,4 százalékról 2,1 százalékra, jövő évi növekedési becslésüket 1,9 százalékról 1,7 százalékra rontották.

A ház szerint az olaszországi belpolitikai felfordulás "csak az utolsó csepp volt a pohárban", az utóbbi időszakban több más, önmagában mérsékelt hatású sokk gyűlt fel, amelyeket együtt most már érvényesíteni kell az előrejelzésekben.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint az ügy messze túlmutat az európai fémiparon. Az amerikai döntés valójában annak bizonyítéka, hogy az Egyesült Államokkal régóta ápolt szövetségesi viszony sem jelent védelmet Washington új protekcionista irányvonalától - fogalmaznak a cég szakértői.

A ház szerint mindebből szükséges annak a következtetésnek a levonása is, hogy az amerikai kormány nem feltétlenül áll meg ezen a ponton. Annak hivatalos megerősítése például, hogy az Egyesült Államok vizsgálni kezdi az autóimportot is, további bizonytalanság forrása az európai vállalati szektor számára.

Mindemellett az Európai Unió legészszerűbb válaszlépése saját vámtételeinek emelése lenne, és ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi háborúskodás kérdése valószínűleg nem kerül le egyhamar a napirendről.

Az euróövezet különösképpen ki lenne téve egy esetleges globális kereskedelmi háborúnak, tekintettel masszív és szerkezeti jellegű együttes folyómérleg-többletére, és arra, hogy az exportból származik az összesített valutauniós GDP-érték 30 százaléka, az amerikai hazai összterméken belül exportrészesedés kétszerese - hangsúlyozzák tanulmányukban a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.

Más nagy londoni házak nem tartanak jelentősebb közvetlen és rövid távú euróövezeti hatásoktól, de szintén hangsúlyozzák a kereskedelmi feszültség eszkalációjának veszélyét.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics közgazdászai legutóbbi elemzésükben közölték: számítási modelljük szerint nincs olyan EU-gazdaság, amelyben az amerikai acél- és alumíniumvámok a hazai össztermék 0,1 százalékánál nagyobb kárt okoznának.

A ház grafikus kimutatása szerint Magyarország azon EU-gazdaságok közé tartozik, amelyekben százalékosan gyakorlatilag nem is lesz mérhető GDP-arányos exportkiesés az amerikai vámintézkedések miatt.

Az Oxford Economics londoni elemzői szerint azonban az esetleges eszkaláció kilátása így is nyomást gyakorolhat az európai üzleti szektor hangulati mérőszámaira, és megakaszthatja a beruházási aktivitás élénkülési folyamatát.

A cég megítélése szerint az jelenti a valós fenyegetést, hogy az Európai Uniónak nincs stratégiai léptékű kidolgozott válasza Donald Trump "America first" politikájára, amelyet az amerikai elnök "egyre nyersebb" szakpolitikai lépésekkel érvényesít.

A britek is sokkolt kaptak

Nagy-Britannai indokolatlannak tartja az acél- és alumíniumtermékekre érvényesített amerikai importvámokat – közölte Theresa May brit kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel. A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint May telefonon tárgyalt Trumppal, és hangot adott a brit kormány "mélységes csalódottságának" az amerikai lépés miatt.

May kifejtette Trumpnak, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió egymás szoros nemzetbiztonsági szövetségesei. Hozzátette: az európai partnerek fontosnak tartják a nyitott és méltányos feltételekkel zajló világkereskedelem megtestesítette értékeket, és kihangsúlyozta az amerikai vámintézkedés által potenciálisan érintett munkahelyek védelmének szükségességét is.

A Downing Street ismertetése szerint Theresa May és Donald Trump megállapodott abban, hogy a világkereskedelem szabadságának szélesebb összefüggésén belül az amerikai importvámok kérdését is újból megvitatják a hét vezető ipari hatalom (G7) néhány nap múlva esedékes csúcstalálkozóján.

Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter a londoni alsóház hétfői vitanapján felszólalva úgy fogalmazott, az európai partnereknek "kimért és arányos" válaszlépéseket kell tenniük az amerikai vámintézkedésekre. Fox szerint helyénvaló, hogy Európa megvédi iparát az amerikai importvámok közvetlen és közvetett hatásaitól, de fontos az is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió reakciója a szabályokon nyugvó nemzetközi kereskedelmi rendszer szabta határokon belül maradjon.

A brit külkereskedelmi miniszter a minap, a BBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államok "helytelen, sőt törvénysértő" módon hivatkozik nemzetbiztonsági okokra, amikor a vámintézkedéseket indokolja.