Ajánlat az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós állampolgároknak

Megosztás Tetszik

Az Egyesült Királyság kész a Brexit után a jelenlegiekkel nagyjából megegyező jogokat biztosítani több mint 3 millió EU-polgárnak, ha előzőleg már legalább öt éve a szigetországban tartózkodtak – ezt a meglepetésszerű ajánlatot tette csütörtök este, az uniós csúcs első napján Theresa May, brit miniszterelnök.

Eredetileg hétfőre ígérte a brit kormány hivatalos ajánlatát a tagországok állampolgárainak Brexit utáni státuszáról, ám Theresa May váratlanul már az EU-csúcs első napjának végén bejelentette, hogy London a kilépést követően is kész lesz kvázi a jelenlegiekkel megegyező jogokat biztosítani a a szigetországban élő 3,2 millió európainak, feltéve, hogy előzőleg legalább öt éven át Nagy-Britanniában tartózkodtak.

Státuszuk ilyen formában történő rendezése azt jelentené, hogy az EU27-ek állampolgárai a brit kilépés után is a szigetországban maradhatnának. Úgy, hogy hozzáférhetnének az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz, és nagyjából azokat a kedvezményeket élveznék, amelyekkel egy Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós polgár jelenleg is rendelkezik. 

May, aki az állam- és kormányfők csütörtök esti vacsorájának végén tájékoztatta a nagyvonalú ajánlatról európai partnereit, ugyanakkor – feltételezések szerint taktikai okokból – nem fedte fel azt az időpontot, amelyet követően az újonnan érkezőknek nem biztosítanák ugyanezt a státuszt. A brit The Independent és más brit lapok is élnek a gyanúperrel, hogy a brit kormány ezt alkutárgyként kívánja majd használni annak az uniós követelésnek a leszerelésére, hogy a szóban forgó európai állampolgárok jogai a Brexit után is az Európai Bíróság joghatósága alá tartozzanak. 

Brit részről már korábban jelezték, hogy ez a követelés számukra elfogadhatatlan, mert a kilépést követően teljesen vissza akarják nyerni jogi szuverenitásukat. 

A miniszterelnök lapbeszámolók szerint „tisztességes és komoly ajánlatról beszélt kollégáinak, ami a lehető legnagyobb bizonyosságot kínálná a szigetországban letelepedett állampolgáraiknak karrierjük és életük alakításában”. 

May állítólag azt mondta uniós partnereinek, hogy a kormánya által bejelentett kötelezettségvállalást a brit törvényekben szentesítenék és a nagy tekintélynek örvendő brit bíróságok gondoskodnának a betartatásáról. 

A May által említett jogokra bárki igényt formálhatna, aki a szerződés 50-ik cikkelyének beélesítése (2017. március 29.) után, de az egyelőre nem ismert időhatár előtt érkezett Nagy-Britanniába úgy, hogy esélyt kapna az ötéves tartózkodásra.

Megfigyelők megjegyzik, hogy az EU a Brexit tényleges időpontját tekinti vízválasztónak, miközben a brit kormány láthatóan ennél korábbi időpontban gondolkozik. Egy korábbi időponttal meg lehetne előzni egy bevándorláshullámot még a kilépés előtt.

London ajánlata természetesen akkor lenne érvényes, ha ugyanezek a jogok az EU-ban élő briteket is megilletnék (körülbelül 1,2 millió fő). 

Az EU27-ek csütörtök este azt a procedúrát is jóváhagyták, amely alapján novemberben kiválaszthatnák a jelenleg Nagy-Britanniában működő két uniós ügynökség (gyógyszerügynökség és Európai Bankhatóság) új székhelyét. Jelentkezőkből nincs hiány, mások mellett Magyarország is pályázik mindkét ügynökség fogadására.

A menetrend értelmében a jelentkezőknek júliusban kellene benyújtaniuk a hivatalos pályázatot, amit az Európai Bizottság szeptember közepéig elbírálna, összevetve a jelentkezéseket. Ezt követően az Európai Tanács októberi ülésén politikai vitát tartana a kérdésről, majd novemberben az általános ügyek tanács hozná meg a döntést konszenzussal.