hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ab: az adatkezelő nem kötelezhető adat-előállításra

  • adozona.hu

Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.

Az indítványozó tudományos kutatás keretében, közérdekű adatigénylés útján a legalább hét éve tartó polgári peres eljárások listájának és egyes adatainak (ügyszámok, keresetlevél benyújtásának időpontja, jogi személyek esetében a peres felek neve) rendelkezésre bocsátását kérte a Kúriától. A Kúria azonban arra hivatkozott, hogy a keresetlevél benyújtásának az időpontját nem tartja nyilván, ezért a kért adatsort nem tudja kiadni.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a – nem visszaélésszerűen gyakorolt – adatigénylés nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a kért adat hozzáférhetővé tételéhez idővel vagy költséggel járó többletmunkára van szükség. Azonban ettől elkülönítendő az az eset, amikor az adatigénylés már nem egy többletmunkával kikereshető adatra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő új adatokat szerezzen be, vagy az általa egyébként kezelt adatokból minőségileg más adatot, statisztikát vagy kimutatást állítson elő.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára utalva elsődlegesen az információszabadság jelentőségét emelte ki, rámutatva arra, hogy a bírói igazságszolgáltatás, mint különálló hatalmi ág működésének nyilvánossága alapvetően nem különbözik más, közpénzből finanszírozott szervezetétől.

A testület aláhúzta azt is, hogy a Kúria feladata a bíróságok joggyakorlatának egységesítése és elsődlegesen a rendkívüli jogorvoslatok elbírálása. A keresetlevél beadásának időpontja és ahhoz kapcsolódóan az egész eljárás hét évi vagy azt meghaladó pertartama – bár kikövetkeztethető a bírósági aktákból –, de nem a Kúria tevékenységével vagy közfeladata ellátásával összefüggésben keletkező adat. Az Alkotmánybíróság jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a kiadni kért információ tekintetében a Kúria nincs monopolhelyzetben, mivel az elsőfokú bíróság az eljárási törvényekben meghatározott feladatai értelmében szükségképpen közreműködik a polgári peres eljárás minden lényeges pontjánál, tehát a keresetlevél benyújtásának időpontját is rögzíti.

Minden körülményt mérlegelve az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította.

A határozathoz dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt fűzött. A határozat teljes szövege itt, adatlapja pedig itt tekinthető meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink