adozona.hu
A miniszter ígéri: semmi nem veszélyezteti a közigazgatási bírák függetlenségét
//adozona.hu/altalanos/A_miniszter_igeri_semmi_nem_veszelyezteti_a_6M0QZT
A miniszter ígéri: semmi nem veszélyezteti a közigazgatási bírák függetlenségét
Tetszik
Az önálló közigazgatási testület a jogvédelmet erősíti – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Hivatkozott a Velencei Bizottságra, amely kiegyensúlyozott, a magyar kormány céljait és erőfeszítéseit is értékelő jelentést fogadott el a közigazgatási bíróságok önállósulásáról.
A lap hétfői számában megjelent interjúban a igazságügyi miniszter elmondta, a bizottság által teljes konszenzussal elfogadott jelentés a szakmai kritikák mellett a pozitívumokat is értékeli, és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet annak érdekében tesznek, hogy a magyar közigazgatási bíráskodási rendszer a közjogi hagyományainknak és az európai standardoknak is megfeleljen.
Magyarországon 1869 és 1949 között volt önálló közigazgatási bíráskodás, a kommunista rezsim szüntette meg, ezért is sajnálatos, hogy ennek visszaállítására csak harminc évvel a rendszerváltozás után kerülhet sor. A közigazgatási bíráskodás a jogvédelmet erősíti, nem véletlen, hogy számos európai országban szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer működik – ecsetelte a miniszter.
A Velencei Bizottság szerint az önálló közigazgatási bíróság felállítása nem megy szembe a nemzetközi trendekkel, hiszen az számos országban ugyanígy elkülönül a rendes bíróságoktól, mint Magyarországon. Nem kifogásolta azt sem, hogy a miniszter igazgatja a közigazgatási bíróságokat.
Trócsányi emlékeztetett, hogy Európa több országában a bíróságok igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik, természetesen kellő garanciarendszer kiépítésével. A miniszteri igazgatás azt jelenti, hogy a miniszter felelős az igazságszolgáltatás tárgyi feltételeinek biztosításáért, különösen a közigazgatási bíróságok költségvetéséért, amelynek tervezetét a tárca állítja össze és a miniszter nyújtja be az Országgyűléshez. Fontos feladata még a miniszternek a bírói státusok számának meghatározása, valamint ő tesz javaslatot a köztársasági elnöknek az új bírák kinevezésére.
A bérrendezésről elmondta, a 2020-as költségvetés tervezésénél kiemelten kell foglalkozni ezzel. Közölte: "úgy gondolom, semmi akadálya annak, hogy 2020. január 1-jével megtörténjen a bírói illetményrendezés".
|
A Velencei Bizottság szerint korántsem rózsás a helyzet |
|
Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények – ezt mondta ki múlt pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság, amely a legfőbb problémára is rávilágított: szerintük túl nagy hatalom koncentrálódik kevés ember kezében. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása – írta a hvg.hu. Előremutató és biztosítja a hatékonyságot, ha a testület tagjai szélesebb szakmai háttérből érkeznek, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó és erre vállalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, amelyet emellett megnyitnak a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is – írták a közleményben. Ugyanakkor kiemelték, hogy az alkalmazott modellel több probléma is van, amelyek közül a legfontosabb, hogy "rendkívül kiterjedt hatáskörök" koncentrálódnak kevés érintett kezében, illetve hogy ez ellen "nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok". A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már "kérdéseket vetnek fel" a szakértők szerint. A bizottság szerint az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei "kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban". Különösen problémás rendelkezés, hogy a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben. "Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok" – vélekedtek. A Velencei Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott. RÉSZLETEK a hvg.hu-n megjelent írásban! |
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)