80 millió európai munkahelyet veszélyeztetnek a hamis termékek

Megosztás Tetszik

A kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd eurótól, vagyis az össz értékesítésük 7,4 százalékától esnek el a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak az Európai Unióban – hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.

 Az EU gazdaságának gerincét továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthető iparágak alkotják: egy korábban elvégzett, 130 ezer európai uniós vállalkozás adatait vizsgáló kutatásból kiderült, hogy a gazdasági összteljesítmény körülbelül 40 százaléka (4700 milliárd euró) és a harmadik országokba irányuló export 90 százaléka innen származik. Emellett az érintett szektorok biztosítják közvetlen vagy közvetett módon az uniós állások mintegy 35 százalékát, azaz hozzávetőleg 77 millió munkahelyet. Az említett iparágakban tevékenykedő cégek esetében dolgozónként átlagosan csaknem harmadával (29 százalékkal) magasabb bevétellel lehet számolni, vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve 20 százalékkal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal.

Az említett szektoroknak ugyanakkor egyre súlyosabb terhet jelentenek a nemzetközi bűnszervezetek által végzett hamisítási tevékenységek, a védjegybitorlások, illetve a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélések: a legfrissebb adatok szerint a jelenség leginkább a szektorban aktív, 1,8 millió kis- és középvállalkozás profitabilitását veszélyeztetik, hiszen esetükben az egy főre jutó bevétel 32%-kal haladja meg a nem szellemi tulajdonjogokhoz köthető szektorban tevékenykedő cégek erre vonatkozó adatait.

A szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágakban működő kkv-k esetében gyakorlatilag a szellemi tulajdonjog adja a vállalkozás tőkeerejét, amelyet a hamisítás térnyerése könnyen megsemmisíthet – hangsúlyozza Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: egy hamis terméknél a feltűnően alacsony ár mellett az árusítás helye és körülményei, a kivitelezés látható minőségi problémái, az eredeti csomagolás és a szokásos tartozék (például magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy) hiánya is gyanúra adhatnak okot.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) egyik korábbi jelentéséből az is kiderült, hogy hazánkban évente 230 milliárd forint esik ki közvetlenül a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt, ami az értékesítés 12 százalékát teszi ki, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely megszűnése is. Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk. A közösségi értékesítésekből származó bevétel 7,4 százaléka, vagyis több mint 48 milliárd euró esik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt.

Azonban optimizmusra adhat okot, hogy a közel 17 százalékos növekedésnek köszönhetően tavaly több mint négyezer védjegybejelentés érkezett a Hivatalhoz. A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy a bejelentések 70 százaléka vállalati oldalról érkezett, melyek háromnegyede a mikro- és kisvállalkozói szektorhoz kapcsolódik (77 százalék).

A legtöbb védjegybejelentést a kereskedelmi és gépjárműjavításhoz kapcsolódó vállalkozások (28 százalék) tették, őket a különböző tudományos és műszaki tevékenységben érdekelt, illetve infokommunikációhoz kötődő cégek követték nagyjából 12-12 százalékkal, de számottevő kérvény érkezett még az élelmiszeripar, az ingatlanügyletek és a turizmus területéről is.

A védjegy kiemelkedő szerepet játszik egy vállalkozás sikeres piaci szereplésében. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a védjegybejelentések száma és minél dinamikusabb annak bővülése egy adott szektorban, annál erősebb piaci verseny és fejlettebb iparjogvédelmi tudatosság feltételezhető – magyarázza Németh Mónika. Hozzátette: a tavaly áprilisban elindított TradeMarker koncepció célja, hogy közérthető formában, marketingeszközök segítségével ismertesse meg a védjegyek jelentőségét a fogyasztókkal, és növelje a hazai védjegybejelentési aktivitást.

További fontos fejlemény, hogy a magyar feltalálók és bejelentők már tavaly július óta a Visegrádi Szabadalmi Intézetet (VSZI) is választhatják nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervként, amikor bejelentik nemzetközi szabadalmukat. A szervezet fő célja, hogy serkentse a régióban az innovációt, valamint segítse a növekedést és javítsa a versenyképességet. Az intézethez eddig beérkezett több mint száz bejelentés komoly optimizmusra ad okot, mivel úgy tűnik, hogy a szervezet képes a régióban eddig meglévő iparjogvédelmi hiányra hatékony választ adni – véli Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának műszaki elnökhelyettese.